KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kitörés

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Várban nagyjából 5000 járóképes civil maradt. A sziklakórházban, ami akkor Európa egyik legmodernebb hadikórháza volt, több száz sebesült és haldokló katona az egészségügyi személyzettel.

Amikor a katonák elhagyták a Várat, a civilek úgy döntöttek, hogy ők is megindulnak – a Széna tér felé. Az Ostrom utcán jöttek lefelé. A szovjet katonaság Pestről aknazáport zúdított rájuk. Egyet eléjük, egyet mögéjük, azután ami a csővégen kifért.

Honnan volt pontos értesülése a szovjet tűzvezetésnek arról, hogy hol és merre tart a civilek menetoszlopa?

Az aknazápor után mind az ötezer civil meghalt. Az Ostrom utcában térdig ért az emberi hús, bokáig patakzott a vér. Emberi test ott nem maradt egyben, a felismerhetetlenségig széttépték őket a robbanó lövedékek.

Állítólag a Budát elfoglaló szovjet katonákkal szinte egy időben érkezett oda Pestről a szovjet tüzérség és annak parancsnoka. Úgy mondják, hogy ez a parancsnok helyben megőrült, amikor meglátta az aknazápor következményét. Egyre azt dadogta, hogy nekik nem ezt mondták.

Ugyan ki mondta nekik?

A műveleti parancsnok 24 órát adott a nyomok eltüntetésére.

Tudatában voltak annak, hogy konkrét háborús bűncselekményt követtek el a fegyvertelen civilek lemészárlásával, s hogy ennek nyoma se maradhasson, valóban egy nap alatt el is tüntették a húshegyet.

Ettől függetlenül a Várba behatoló szovjet katonák természetesen ellenállás nélkül elfoglalták a szintén fegyvertelen sziklakórházat is. Akik kényszerűségből ott maradtak, azokat egy szálig lángszóróval „gyógyították”.

Ma már a sziklakórházat teljesen felújították, és múzeumot alakítottak ki benne, teljes mértékben korhű berendezéssel. Azt mesélték az ott dolgozó kőművesek, akik a vakolatot eltávolították a falakról, hogy több évtized után is egyértelműen érezhető volt az égett emberi test jellegzetes szaga. Ez a szag nem csupán a ruhájukba vette be magát, de a bőrükről heteken át sem tudták maradéktalanul eltávolítani a szagot. Volt, aki inkább otthagyta a munkát, mert olyan hatással volt rá a helyszín.

Ez is érdekelheti:  Krasznogorszki merénylet: Tucatnyi sokkoló videó járta be a világot, megteltek a véradó helyek is (videó 18+)

Ezek után kérdezem, hogy mit keres még ma is Pesten, a Szabadság téren a mágikus kommunista kőfallosz?

Amikor azt felújították, naponta jártam el mellette a 15-ös autóbusszal. Nem találtak a kőhalom alatt mást, mint két szerencsétlen magyar bakát, akiket minden jelzés, vagy irat nélkül temettek a dicsőség alá az egykori táborlakók. Még egy szál gyalulatlan deszkát sem húztak rájuk.

Kérdem ismét, hogy mit keres még ma is Pesten, a Szabadság téren a mágikus kommunista kőfallosz?

Ki, vagy mi elől vették körbe vaskordonnal ezt a förmedvényt ezek az átkozott pokolfajzatok? És őriztették a helyszínt az építkezés teljes idején éjjel-nappal a rendőrséggel!

Aztán alig néhány hónap csend után ismét volt okuk összefélni magukat az eftáskáknak. Így azután a magyar adófizetők kemény adóforintjaiból el és kitartott rendőrség ismét éveken át szoros őrizet alá vonta a máig csillaggal a csúcsán a rettenet emlékművét.

Annak a rettenetnek, amit a beözönlő ázsiai hordák Budapesten és országszerte véghez vittek. Lányok és asszonyok ezreinek becsülete vált áldozatává a női bájokra kiéhezett vérbajos állatoknak.

Nem véletlen, hogy még Debrecenben az ideiglenes Nemzetgyűlés 1945 augusztusában, egy keresztény/keresztyén múltját féltve óvó nemzet lányainak, asszonyainak megengedte a művi abortuszt azoknak, akiket letepertek, ahol érték, majd akár nyilvánosan megaláztak.

És ekkor következett a legnagyobb mészárlás Magyarországon, mert a II. Magyar Királyi hadsereg doni veszteségeit meghaladó, több százezer nő sorsa pecsételődött meg.

Ki kért bocsánatot mindezért? Az Ostrom utcai vérengzésért? A több százezer abortuszért? A magyarokat nem lőtték a Dunába, hanem lángszóróval intézték el, vagy falkában egymás után folyamatosan megerőszakolták. Ki kért bocsánatot a magyaroktól a háromnapos teljes szabadrablásért, amikor minden mozdítható értéket, akár a gazdája kezéből kitépve hurcoltak el? Ki kért bocsánatot a magyaroktól azért a gaztettért, hogy békeidőben foglyokat ejtve hurcolták el őket málenkij robotra, onnan a gulágok félelmetes, lélekgyilkos táboraiba?

Ez is érdekelheti:  Ez nem jött össze Magyar Péternek, ma sem lesz kormánybuktatás

Ki mondhatja ezután, hogy csak az ő szenvedésük a valódi?

Senki! Soha! Sehol!

És ez az ország mégis beindult, talpra tudott állni. Annak ellenére, hogy az országon átgázolók gyakran a legalapvetőbb élelmet is elrabolták. A legelemibb életfeltételeket vették semmibe az innen moszkvai továbbképzésről visszatért körúton belüli új, önmagukat vezetőnek hazudott senkiházik.

A gyökér kitartott. Itt vagyunk. Élünk.

Hála és köszönet a jelképpé nemesedet emlékű védőknek, akiket kivonulásuk idején úgy tüntettek el a föld felszínéről, hogy nyomuk sem maradt. Igaz, a Városmajorban máig vet ki a föld emberi csontokat. Például a játszótéri homokozóban. Azok a csontok nagy idők tanúi. Mindegy is, melyik seregből, hiszen egy-egy lőszerrel indultak útra a legtöbben – maguknak szánt golyó, hogy fogságra ne jussanak. Pontosan tudták, ezek a rongyok nem kegyelmeznek senkinek. Se gyereknek, se aggastyánnak.

Szóljon hát a dal az ő emlékükre egy magyar bárd ihlete nyomán!

Dúdoljuk vele! Mintha csak az utolsó útra indulók dúdolnák a Városmajorban, az Ostrom utcában, a sziklakórházban.

Dúdoljunk velük együtt!

Dúdoljunk minden évtizedes hazugsághegyek ellenében!

És dúdoljunk a vértől iszamos kövekkel, az égett hús szagával az orrunkban. És dúdoljunk a gulágra menetelőkkel. És dúdoljunk a magyar nőkkel! És dúdoljunk a meg nem született, bajban fogant pici magyarokkal. Úgy igazán torokszorító méltósággal, ahogy azt, akik miatt mindez megtörténhetett soha nem tehetnek meg.

Becsületben, büszkén áldozták az életüket.

Béke poraikra!

Vasárnap legyünk a szokottnál csendesebbek!

Vigyázzuk az álmukat! Megérdemlik.

Cseh Tamás – Széna tér – Kitörés

Lengyel Károly

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

3 thoughts on “Kitörés

  1. borzalom ezt még olvasni is. Ma egy magyar misénk volt, ahol megkérdeztem a papunkat (90 éves lesz olyan 3-4 hét mulva), aki maga is leventeként végigélte a háború végét (ezt már inkább Németo.-ban) …, hogy hogyan lehet az, hogy mindezen többnyire teljesen ártatlan magyarok, akik Jézus közelében léve …, nem járnak közben nála a mi igazságunkért !? Mégha Jézus nem is pártoskodik a népek között …, az igaz, az igazság kérdése az ové is, ill. az ové elsosorban …
    nem tudott nekem választ adni. Mintha mi még Istennél is el-, kivetettek
    lennénk …

    csak egy dolgot ; többször támadtak ránk a hozzánk betelepedett és szétterjedt oláhok drasztikus, vérengzo módon (pusztítva, gyilkolva). Mi ezt soha sem bosszultuk meg … és mégis valahogy mintha még Isten is elzárkózna tolünk …
    lehet ezt azért, mert az Aki a világegyetem teremtoje, Ura ,… azt mi mint
    a „Magyarok Istene”-ként próbáljuk ‘leszukíteni’ ? Ki tudna erre valami választ adni !?

    miért van az,, hogy képtelen vagyunk az igazat megkövetelnünk !?
    Pontosabban ; van-e abban valami bunrészességünk, hogy képtelenek vagyunk az igazat, az igazságot köztudottá tenni embertársaink között ?
    szeretettel, L

  2. „Egyre azt dadogta, nekünk nem ezt mondták.”Azokból néhány, akik saját irhájuk védelme érdekében súgtak, utána Nyugaton hősként ünnepeltették magukat, s itthon is minden kormánytól a legmagasabb kitüntetéseket vehették át, míg párnák között el nem pusztultak. Nem úgy a legyilkolt Várbeli magyar katonák, akik szemtanúk szerint rendbeszedték ruházatukat, tiszta inget húztak, hogy tisztességesen, becsületesen, emelt fővel haljanak meg az árulók miatt. (Wass Albert szegény ember – gazdag ember.)

  3. ” a szegénység nem erény,hanem a szellem betegsége!
    Ha az ember nem képes a saját igazáért kiállni,harcolni,akkor kitől várhatja,várja ezt el?! Beleértve a cinkosságot is. Ahhoz,hogy eltudjon valamerre indulni,ahhoz előbb tudnia kellene,hogy jelenleg hol áll,vagy tart. De egyáltalán érdekli e a „ma emberét?
    Aztán „az embert a saját bolondsága viszi a veszendőbe,mégis az úr ellen zúgolódik a szíve.
    A többség ma is rózsaszín ködbe burkolózva látja a körülötte zajló dolgokat,történéseket. Míg neki van bankszámlája,munkája,megélhetése,jómódja, addig szerinte rendbe mennek a dolgok. Nem fogja fel és nem is akarja,hogy neki már régóta nincs országa ,hazája. Nem is akar róla tudomást venni, mert szeretne továbbra is egy illúzórikus világban élni, nyugalomba maradni.
    Fogalma sincs,hogy közönye, nemtörődömsége, vagy „árulása unokája életét,jövőjét lehetetleníti el. Teljesen mindegy ilyen szempontból,hogy melyik osztályhoz tartozik. Előbb utóbb mindenkit utolér a hatalom zsarnoksága. Még akik most hatalmon vannak, őket is,hiszen egy dolog van csak ami állandó, az pedig a változás! Rendszerek jönnek mennek,szerződések köttetnek, bontatnak,ígéretek szerte foszlanak. Az embereket a szegénység tudja összekovácsolni, ezért ossza meg a hatalom őket,mert míg némelyeknek jól megy, nem fog a szegény segítségére sietni,a saját jómódját veszélybe sodorni.
    Nem beszélve arról,hogy „itt mindig lesznek snéor zalmónok, (szerencsés imrék) werbőciek,báthoriak,zapolyaiak. Ha csak…..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük