Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője, az Oroszországgal tárgyaló kijevi küldöttség tagja vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben.
A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel, valamint csapatokat és haditechnikát vonnak a térségbe a gyárterület megrohamozásához.
A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse „maradék reputációját”: valódi „húsvéti” tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál, haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére, és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán-orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.
Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy az Azovsztal területét továbbra is körbezárva és tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és nehézbombázó repülőgépekkel is intéz légi csapásokat.
Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó.
A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 179 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 873 harckocsit, 2238 páncélozott harcjárművet, 408 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 147 rakéta-sorozatvetőt.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé. „Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem” – mondta. A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint „az ukrán nép túl nagy árat fizet számos európai kormány hibáiért, és elfogult valóságfelfogásuk már Európa politikai és gazdasági meggyengüléséhez vezetett”.
Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
