KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kaslik Péter: Látkép csata után II.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

2011. január 19-én, az Európai Unió új magyar soros elnökség beiktatásának napján, az Európai Parlamentben felkavart magyarellenes vádaskodások nyomán felszínre került a magyargyűlölet eszköztárának minden felismerhető eleme. Az Orbán ellenes kampány például az 1848-as forradalom kapcsán Bécsben született: a „politikailag összeférhetetlen magyar”, vagyis az európai birodalmi keretek között a számára kijelölt helyet elfoglalni nem hajlandó magyar készen kapott ellenségképének Európai Uniós változata.

A fenti csatározások közepette, az „európai elvárások” folyamatos felemlegetései nyomán  világosan kirajzolódott az  „Ungarn”, és a „Magyarien” több mint száz éves megkülönböztetés, ahol az „Ungarn” a művelt birodalombarát magyarországi radikális polgárt, vagy behódoló magyar nemest jelentette, a „Magyarien” kifejezés pedig a birodalommal szembeszegülő, s a maga törvénye alapján élni kívánó magyart jelentette. (Mai szóhasználattal ez a megkülönböztetés tágabb értelemben a „magyarajkú”, és a „magyar” megjelölésekre vonatkozik. Ezeknek a fogalmaknak a mibenléte külön tanulmányt érdemelne.

Az Európa Parlamentben dúló magyarellenes támadások összhangholtsága, és stílusa azt is bebizonyította, hogy a magyargyűlölet maga, és a magyarellenes propaganda eszközei Trianon óta lényegében nem változtak. Ide sorolható a nagyhatalom akaratának érvényesítése érdekében kifejtett nemzetellenes propaganda, a magyarországi radikális, és liberális körök külföldön, különösen Németországon keresztül kifejtett vádaskodásai, valamint Magyarország egykori németbarát politikájából következő, de jelenleg csak a magyarok ellen fordított ellenszenve. (fasisztázás)

Amint ismeretes, Orbán Viktor Miniszterelnök, igen helyesen felismerte a fenti vádaknak a  „demokratikus vita” köntösébe öltöztetett nemzetgyalázó jellegét, és  helyszínen igen rátermetten, és hatásosan megvédte a nemzet becsületét. Ezen a fordulón ismét jó volt magyarnak lenni. Vörösmarty Mihály nyomán azt is mondhatnánk: „Ez jó mulatság, férfi munka volt!”

A fenti magyarellenes össztűz közepette, a magyarokat támadók oldalán megszólalt egy hazai lesipuskás is, akinek a szerepe ebben a magyarellenes tobzódásban a mai napig elkerülte a kellő figyelmet. Mi is történt valójában? Bokros Lajos, magyarországi EU képviselő szót kér, és kap, majd feláll, és rossz hangsúllyal, és bántóan téves hanglejtéssel felolvassa Radnóti Miklós: „Nem tudhatom…” c. versének hat és fél sorát, amelynek utolsó mondata így hangzik: „Itthon vagyok.” Bokros itt megáll, és felteszi a szónoki kérdést, mely szerint a magyarok ugyan itthon vannak Európában, de kérdés, hogy a magyar kormány itthon van e Euróban, és méltó-e az Európai Unió képviseletére. Bokros nem veszi tudomásul, hogy az Európai Uniós soros elnökség nem érdem kérdése, tehát nem erkölcsi kérdés, hanem az európai tagsággal járó törvényes jog.

Bokros felszólalása teljes egészében összhangban van a magyarokat támadó külföldi képviselők támadási stratégiájával, amely a fentiek alapján a következő elemekre épül: A „politikailag összeférhetetlen magyar”, a magyarok mint „idegen test”, s mint „tüske Európa oldalában” bevált szólamok hangoztatása, és a „fasiszta veszélyre” való utalás. Bokros felszólalásában a Radnóti idézet a “fasiszta veszély” aláfestését hivatott szolgálni. Radnóti Miklós tragikus sorsának, és életművének aprópénzre váltása ez.

Bokros felszólalásának a továbbiakban, érdemben nincs is semmi köze Radnóti Miklós verséhez. Az idézet minden összefüggés nélkül  lóg a levegőben.  Bokros az Európai Parlamentben a magyarokra össztűzként zúduló hamis vádak közepette, a Radnóti idézettel megtűzdelt Kilencparancsolatában többek között azt fejtegeti, hogy a (magyar választópolgárok kétharmadát képviselő magyar kormány miniszterelnöke azért nem “méltó” az európai uniós elnökségre, mert az a szegények helyett a gazdagokat juttatja előnybe. Mondja ezt Bokros Lajos, akinek a neve Magyarországon a népet kifosztó, megnyomorító „Bokros csomag” szitokszónak minősülő fogalmával azonos.

Bokros Lajosnak egy régebbi felszólalásában is volt egy, a fentihez hasonló józan ésszel felfoghatatlan, és szellemtelen retorikai „ötlete: ”Bokros, az Európai Parlamentben, ahol a magyar is hivatalos nyelv, szlovákul szólalt fel az ellen a szlovák nyelvtörvény ellen, amely arra kényszeríti a Felvidéki magyarokat, hogy hivatalos megszólalásaikban kötelezően ne anyanyelvükön, hanem szlovákul beszéljenek.  (Feltételezhető, hogy Bokros szlovák nyelvű felszólalását az EU Parlament fordító szolgálata szinkronban, és kötelezően fordítja magyarra az ott ülő többi magyarországi képviselő, és a magyar nyelvű ügyvitel számára.)

Bokros Lajos fenti megnyilatkozása kapcsán felmerül az európai parlamenti képviselet általános emberi minőségének kérdése is.  Milyen testület az, amelynek egy Bokros Lajos is tagja lehet?
A jelenlegi írás a továbbiakban nem is a politikáról szól, hanem arról, hogy miért nincs helye, illetve miért nem lehetséges Radnóti Miklós: „Nem tudhatom…” c. versét sem politikai, sem irodalmi, vagy másnemű vitában a magyarok ellen fordítani, amint azt Bokros Lajos megkísérelte.

Bokros Lajos jelenlegi „ötlete”, hogy a minden mértéket meghaladó magyarellene s támadások közepette a mártírhalált halt Radnóti Miklós: „Nem tudhatom…” c. versét magyarellenes érvként idézze, egyszerre veti fel Bokros Lajos alapvető műveltségének kérdését, valamint józan határozóképességének, személyes gátlástalanságának, és erkölcsi züllöttségi fokának a kérdéseit is. Bokros akkor, és ott támadja hazáját, amikor azt kívülről mások is támadják. Ettől mélyebbre egy ország állampolgára már nem süllyedhet.  Aki a hazáját érő támadások közepette a „Good, or bad, it’s my country” („Jó, vagy rossz, az én hazám.”) elvét megszegi az a világ minden nemzetének szemében hazaárulónak minősül.

A fenti írás hosszabb változata olvasható a kdnp.hu Honlapján

Kaslik Péter

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “Kaslik Péter: Látkép csata után II.

  1. „Bokros Lajos jelenlegi „ötlete”, hogy a minden mértéket meghaladó magyarellene s támadások közepette a mártírhalált halt Radnóti Miklós: „Nem tudhatom…” c. versét magyarellenes érvként idézze, egyszerre veti fel Bokros Lajos alapvető műveltségének kérdését, valamint józan határozóképességének, személyes gátlástalanságának, és erkölcsi züllöttségi fokának a kérdéseit is. Bokros akkor, és ott támadja hazáját, amikor azt kívülről mások is támadják. Ettől mélyebbre egy ország állampolgára már nem süllyedhet. Aki a hazáját érő támadások közepette a „Good, or bad, it’s my country” („Jó, vagy rossz, az én hazám.”) elvét megszegi az a világ minden nemzetének szemében hazaárulónak minősül.”
    megbokrosodott lajosunk Radnoti versenek citalasaval csak annyit bizonyitott,immar orszag-vilag elott,hogy Magyarorszagon ugyanolyan „sorstalan”,mint jo nehenyan e hazaban.
    Radnoti Miklos ezt a verset Magyarorszagon irta,es a borzalmas szenvedesei ellenere a hazahoz valo huseget,szeretetet vallja meg.
    Termeszetesen Bokros Lajos az EU-ban poffeszkedik a nem sajat versevel.Es meg jol meg is fizetik a „poffeszkedeset–a mi penzunkbol.
    Bankembereknek manapsag mar nincs muveltsege,legfeljebb eles esze,amit …tudjuk mire hasznalt eddig (bokros csomag es a tobbi).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük