Kártérítési lehetőségek egy új szemszögből, a vörösiszap katasztrófa kapcsán


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

A tőlem elvárható magatartás okából

A Hír TV-nek kedd esti – október 12 – „Lapzárta” műsorának kezdő képsoraiban Dr. Kovács Kázmér ügyvéd a vörös iszap katasztrófával kapcsolatosan a szándékosság és gondatlanság egyes büntetőjogilag értékelhető alakzatai közötti összefüggéseket ismertette, majd kijelentette azt, hogy

„A magánvagyonnal való felelősség a szándékosság megállapíthatóságától függ.”

Azaz nem mást közölt ezzel a kijelentésével Dr. Kovács Kázmér, mint azt, hogy a MAL Zrt.-vel kapcsolatba hozható személyek csak akkor felelnek magánvagyonukkal a bekövetkezett kárért, ha a  károsodással kapcsolatos magatartásuk szándékos.

Dr. Kovács Kázmér ügyvédről nem tételezem fel, hogy nem tudja azt, hogy a kártérítési felelősség megállapíthatóságához a szándékosságnak semmi köze, hiszen a magyar jogrendszer vétkességen alapuló kártérítési felelősségi rendszert ismeri és alkalmazza. (Feltehetően egy közlekedési baleset is csak igen ritkán szándékos, a baleset okozójának mégis viselnie kell az okozott kár terhét is – szerk. megj.)

A szándékosság ebben az esetben egy büntetőjogilag értékelhető fogalom, míg a kártérítési felelősség pedig általában vétkességhez kapcsolódó polgári jogi fogalom.

Dr. Kovács Kázmér feltehetőleg a várható büntetőeljárásban lehetséges vagyonelkobzás lehetőségére gondolt idézett mondatában.

——————————

Ellenben a Lapzárta műsora tovább folytatódott, és ott Torkos Matild később kifejtette, hogy ő nem tételezi fel a MAL Zrt vezetőinek szándékosságát a tragédia bekövetkezésével kapcsolatosan, és a jelenlévő másik vendég ezt a kijelentést helyeselte. Azt egyikőjük sem fejtette ki, hogy a szándékosság, mint fogalom alatt ez esetben mit értenek, hiszen a Btk. 13. §-a erről többféleképpen a következőket írja:

„Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”

Azaz kétféleképpen lehet szándékos a magatartás. Akkor is szándékos konkrét esetben, ha a MAL Zrt. vezetői tudtak arról, hogy felelőtlenül nem lehet a tározóban a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű iszapot tárolni, de kifejezetten kívánták a gát szakadását és a tragédia bekövetkeztét, és akkor is szándékos, hogy ha tudták azt, hogy ebből baj lehet, de különösebben ez nem érdekelte őket. “Lesz, ami lesz” alapon belenyugodtak a következményekbe.

Én az utóbbi lehetőséget Torkos Matild és beszélgetőtársa véleményétől eltérően az előzmények pontos ismerete nélkül nem zárnám ki.

Ellenben, ha figyelembe veszem azt, hogy ily  módon – néhány percen belül – a HÍR TV Lapzárta műsora előbb azt közölte az ügyvéd figyelmetlen mondatának közlése folytán, hogy a felelősök csak szándékos magatartásuk esetén felelnek magánvagyonukkal a bekövetkezett kár megtérítésére irányuló peres eljárásban, majd a beszélgető újságszerkesztők által azt, hogy szándékosságot nem lehet feltételezni a felelősök magatartásánál, így a tv nézők számára egyfajta olyan üzenetet sugallt a műsor, hogy bele kell nyugodni abba, hogy a felelősök magánvagyonukkal márpedig nem felelnek a kárért.

Két fatális hiba mellett volt lehetséges ez a sugallat. Részben az utóbbi, szándékossággal kapcsolatos probléma, részben a kártérítési felelősség alapját szolgáló vétkességnek és a(z) – ide nem tartozó – szándékosságnak összekeveredése folytán.

Annak a vétkességnek, mellyel kapcsolatos magatartást a Ptk. 339. § 1. bek. 2. mondata a következőképpen határoz meg:

„Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

Ebből a törvényszövegből úgy következik a kártérítésről való felelősség megvalósulásához szükséges magatartás megállapíthatósága a konkrét esetben, hogy amennyiben a MAL Zrt. vezetőinek, vagy más dolgozóinak magatartása okozati összefüggésbe hozható a tragédia bekövetkeztével, akkor módjuk van ezeknek a személyeknek bizonyítani azt, hogy ezeknél a magatartásoknál ők a lehetőségeikhez képest olyan gondosak voltak, mint ahogy általában egy tisztességes ember viselkedik.

Amennyiben sikerül ezt bizonyítaniuk, úgy nem vétkesek és nem felelnek magánvagyonukkal, míg az esetben, amennyiben nem sikerül ezt nekik bizonyítaniuk, úgy vétkesek, és teljes magánvagyonukkal felelnek a bekövetkezett kárért.

Természetesen mindezt csak polgári peres eljárásban lehet tisztázni.

—————————-

Nekem pedig fel lehet tenni azt a kérdést, hogy miért foglalkozom már második alkalommal is ezzel a problémával? Miért javítom ki már második alkalommal is ügyvéd kollégáimnak a televízióban tévesen elhangzott szavait?

Most, a második téves nyilatkozat elhangzása után immár elsősorban azért, mert tendenciát látok a hírközlő szerveknél arra, hogy az ország lakossága ebben a kártérítési igényérvényesítési lehetőségben ne igazodjon el. Felmerül bennem annak gondolata is, hogy talán észlelik azt, hogy a vörös iszap katasztrófánál lehetséges kártérítési peres eljárásoktól már csak egy lépés választ el bennünket attól, hogy a tisztességtelenül gazdagodott más személyek ellen is lehetséges ilyen eljárás.

Nem tudom mi az oka ennek a tendenciának, csak egyet tudok.

Azt, hogy tőlem pedig az várható el az adott helyzetben, hogy ezt a tendenciát akadályozzam. És minden fentihez hasonló esetben megszólaljak. Mert különben a vétkes én leszek.

Siófokon 2010. október 13. napján.

Dr. Léhmann György

***************************************************************************

Alábbiakban pedig ismét közreadom a MAL Zrt felelőseivel kapcsolatos kártérítési lehetőségre vonatkozó részletesebb adatokat tartalmazó korábbi iratom

==========================

Magyar Televíziónak mai – október 11-i – adásában reggel hét óra előtt a tv riporternek arra a kérdésére, hogy vörös iszap katasztrófa miatt bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni polgári jogi kártérítésre kötelezhetőek a MAL Zrt-n, mint gazdasági társaságon kívül magánszemélyek is, a megkérdezett ügyvéd azt válaszolta, hogy nem.

Tekintettel arra, hogy ily módon több millió ember számára adott nyilvánvalóan téves tájékoztatást jogi kérdésben az ügyvéd, indokoltnak látom azt, hogy a helyes tájékoztatást az alábbiakban ismertessem:

—————————————————

A felmerült problémának lényege az, hogy a tv-ben nyilatkozó ügyvéd nem észlelte azt, hogy a gazdasági társaságok ügyvezetőinek jogi státusza nem más, mint törvényen – gazdasági társaságokról szóló törvényen – alapuló képviseleti jogosultság a társaság ügyeinek intézése során.

Ugyanis, ha észlelte volna, akkor feltehetően emlékezett volna a BH 2002. 54. számú, alábbi

„A gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket és jognyilatkozatokat a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjeként teszi. E jogkörében tanúsított magatartásáért kárfelelősséggel tartozik, ha másnak kárt okoz (1959. évi IV. törvény 306. § 3. bekezdés, 310. §, 339. § 1. bekezdés, 350. § 3. bekezdés)”

címen ismertetett döntvény indokolásának következő megállapítását is:

„A felszámoló ugyanis a magyar jogban a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének minősül, így a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket, jognyilatkozatokat is e minőségében teszi…Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszámoló a szerződésen kívüli károkozás általános polgári jogi szabályai szerint ne tartozna felelősséggel a felszámolás alttá ló gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeiért. Helytállóan hivatkozik a felperes felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 350. §-ának 3. bekezdésére, amely szerint a törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. E szabályból ugyanis a contrario a törvényes képviselő saját – a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése általános felelősségi szabálya alapján fennálló – kárfelelőssége következik.”

Azért aktualizálható ez a döntvény a vörös iszap helytelen tárolása miatt bekövetkezett katasztrófa kártérítési felelősségének kérdésére is, mert megállapítható az, hogy a döntvényben említett felszámoló éppúgy törvényes képviselőjeként járt el az általa képviselt cégnek, mint ahogy a MAL Zrt ügyvezetői is törvényes képviselőiként jártak el az utóbbi cégnek.

Valamint azért is aktualizálható, mert a Ptk. 350. § 3. bek-e„A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős” –  törvényszövegből következik az, hogy éppen az dönti el a károkozásért való felelősséget, hogy a törvényes képviselő – jelen esetben a MAL Zrt. ügyvezetői – a Ptk. 339. 1. bek-e„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni” – általános felelősségi szabályok szerint kárfelelősséggel tartozik, vagy sem.

Ez utóbbi kérdés pedig már akkor eldőlt, amikor a miniszterelnök megfelelő tájékozódás után közölte azt, hogy nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás okozta a tragédiát. Mármint valószínűsíthetően a MAL Zrt. ügyvezetőinek emberi mulasztása, azaz az általános felelősségi szabályok szerinti kárfelelősséggel tartozó személyek okozták a tragédiát.

Ezek után azt mondani az MTV nyilvánossága előtt jogi szakembernek, hogy nem felelnek magánszemélyek a kárért – nem is értem.

Akinek pedig még mindig kétségei vannak az ügyvezetők felelősségével kapcsolatosan, esetleg még megtekinthetik a BH 2002. 142. és BH 2002. 148. számú döntvényeket is, melyekben írtak analógiája folytán megnyugodhatnak álláspontom helyességében.

Aki pedig a „törvényes képviselő”-i fogalommal kapcsolatosan kíván akadékoskodni álláspontommal szemben, annak idézem a Ptk. 350. §-hoz fűzött Kommentárnak egy részét:

„A bírói gyakorlat a szervezeti képviselőt is törvényes képviselőnek tekinti, mert képviseleti jogukról jogszabály rendelkezik. A Ptk. 29. § 2. bekezdése értelmében a jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy képviselőjét (például a költségvetési szerv vezetője, a szövetkezet elnöke, a kft. ügyvezetője stb.)”

—————————–

A leírtakból következik az, hogy nem kizárólag az APEH-nél már tudomásom szerint eladósodott MAL Zrt. anyagi helyzete dönti el a károsultak kártérítési igényének lehetőségét.

Alkalmazva a Ptk. 344. § 1. bek-ben irtakat,

„Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig a magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.”

a kártérítési peres eljárásban a felperes jogászának feladata ezek után nyilvánvalóan az kell legyen, hogy a MAL Zrt-nek cégmásolatából megállapítható valamennyi ügyvezetőt, valamint a MAL Zrt-t alperesként perbe kell vonni azzal, hogy a lefolytatandó bizonyítási peres eljárásban bizonyítottan felelős alperesek egyetemlegesen, azaz a kárösszeget bármelyikőjüktől behajthatóan, a felelősök fizessék meg felpereseknek.

Ennek a pernek elősegítése érdekében az alábbiakban mellékelem a MAL Zrt-nek 2008. április 30-án hatályos volt cégmásolatának ügyvezetőkre vonatkozó részét néhány egyéb adattal együtt. (Frissítési az adatoknak a keresetlevélhez mindenképpen indokolt!)

Siófokon 2010. október 11. napján.

Dr. Léhmann György

************************************************************************

A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cg. 01-10-045091) adatai.

Székhelyáthelyezés miatt a cég korábbi adatai a 19-10-500217 cégjegyzékszám alatt találhatók.


A felhasználó megjegyzései:
I. Nyilvános adatok

1. Általános adatok
Cégform: Részvénytársaság
2. A cég elnevezése
2/1. MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Részvénytársaság
Hatályos: 2000. szeptember 29. – 2006. március 7. [*][Megjelent a C 
gközlöny 2000/43. számában]
[Megjelent a Cégközlöny 2006/13. számában]
2/2. MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Hatályos: 2006. márciu7. – … [*][Megjelent a Cégközlöny 2006/13. (2006. március 30.) számában]
3. A cég rövidített elnevezése
3/1. MAL Rt.
Hatályos: 2000. szeptember 29. – 2006. március 7. [*][Megjelent a Cégközlöny 2000/43. számában]
[Megjelent a Cégközlöny 2006/13. számában]
3/2. MAL Zrt
Hatályos: 2006. március 7. – … [*][Megjelent a Cégközlöny 2006/13. (2006. március 30.) számában]
4. A cég idegen nyelvű elnevezése(i), idegen nyelvű rövidített elnevezése(i)
4/1. angolul:MAL Hungarian Aluminium Producing and Trading Company Limited
Hatályos: 2000. szeptember 29.2001. szeptember 5. [*][Megjelent a Cégközlöny 2001/40. (2001. október 4.) számában]
4/2. németül: MAL Ungarische Aluminium Produktions und Handels Aktiengesellschaft
Hatályos: 2000. szeptember 29. – … [*][Megjelent a Cégközlöny 2000/43. (2000. október 26.) számában]
4/3. angolul: MAL Hungarian Aluminium Production and Trade Company Limited by Shares
Hatályos: 2001. szeptember 5. – … [*][Megjelent a Cégközlöny 2001/40. (2001. október 4.) számában]
5. A cég székhelye
5/1. 8104 Várpalota, Fehérvári út 26.
Hatályos: 2000. szeptember 29. – 2004. május 1. [*][Megjelent a Cégközlöny 2004/29. (2004. július 15.) számában]
5/2. 1118 Budapest, Beregszász út 84.
Hatályos: 2004. május 1. – 2007. augusztus 27. [*][Megjelent a Cégközlöny 2004/29. számában]
[Megjelent a Cégközlöny 2007/38. számában]
5/3. 1012 Budapest, Logodi u. 34/B.
Hatályos: 2007. augusztus 27. – … [*][Megjelent a Cégközlöny 2007/38. (2007. szeptember 20.) számában]

11. A cég jegyzett tőkéje
11/1.
Megnevezés Összeg Pénznem
Pénzbeli hozzájárulás 308,056,000 Ft
Nem pénzbeli hozzájárulás 2,691,944,000 Ft
Összesen 3,000,000,000 Ft

azaz hárommilliárd Ft.

Hatályos: 2000. szeptember 29. – 2001. július 10. [*][Megjelent a Cégközlöny 2001/32. (2001. augusztus 9.) számában]

11/2.

Megnevezés Összeg Pénznem
Nem pénzbeli hozzájárulás 2,880,000,000 Ft

Közreadta:   Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

5 hozzászólás a(z) “Kártérítési lehetőségek egy új szemszögből, a vörösiszap katasztrófa kapcsán” bejegyzéshez

  1. A televízió csatornákon folytatott koldulás (rablás) eredményét ismertette tegnap, miszerint már összegyűlt a betelefonálásokkal 200 millió forint. Szemléltetve a dolgot, ha egymillió ember telefonál, az 200 forintjával pont ennyi. Még szemléletesebben: a MAL tulajdonosi körének a vagyona személyenként meghaladja a 15 milliárdot. Ezt szemléltessük egy másfél méter hosszú bottal. Ez ugye már majdnem embermagasságú bot, hiszen 150 centiméteres. De legalább négy ilyen bot is van, ha nem több.
    Az egymillió betelefonáló által összehozott 200 millió, az egy ilyen másfél méter hosszúságú botból két centiméter.
    Ha tízmillió betelefonáló lenne, akkor ez a hosszúság húsz centiméternyi lenne, a másfél méteres botból, de mondom több ilyen bot van a tulajdonosoknál. Érdemes szemléltetni az arányokat, és rájövünk, hogy mekkora pofátlanság ez a telefonálósdi.

    • Abba lehet hagyni a tévében folyó koldulást, mert a Bakonyi család 5-5 milliárd forintot fölajánlott a károsultak részére. Ez tízezer millió forint, ami ötvenszerese annak, amit a kármentő alapba a médiák összekárogtak, és még most is károgják.

  2. Kérem, hogy gondolkodjunk el a következő két kérdésen:
    1., Milyen károkat okoztak az országnak, féktelen kapzsiságukkal, a bauxit “üzlet” tulajdonosai, azok által megbízott üzem vezetői, valamint a tevékenységüket (nem) ellenörző szervek vezetői ?
    2., Milyen károkat okozott az országnak, az első kérdés ellentetjeként, Budaházy György?
    Összehasonlításhoz, a harmadik kérdés:
    Hol vannak, és milyen retorziókban részesülnek a két kérdésben említettek jelenleg ?
    Nos, ez a “független”, és “magyar” igazságszolgáltatás.

  3. Köszönet a cikk irójának azért,hogy megmutatta: lehet bizony a jog alapján felelősségrevonás,”csak” akarat kérdése,és ez az,ami félrevezetésekkel(média!!!) eltussolható,és megtévesztő.
    Persze az akarat mellett még hiányzik a mindenkitől független, “igazságszolgáltatás”.Azt már látjuk,hogy a Mal vezért szabadlábra helyezték,és azt is tudjuk,hogy egy birónő határozata alapján,de mit csinál az ügyészség???Ja hogy fellebbezett? És?Akkor most várunk? Mire? Tőlünk-a társadalom tagjaitól-elvárják,hogy segitsünk (meg is tesszük-mindenki a lelkiismerete,és pénztárcája szerint),de mit tesz a hatalom? Hol vannak a “Justicia” független képviselői? Az események kapcsán meddig kell még keresnünk az “i”-t az igazságszolgáltatásból,vagy végleg elveszett? Akkor hol van az úton-útfélen hangoztatott DEMOKRÁCIA??? Kérdés kérdés hátán,és válasz nincs,de van megnyomoritott,
    mindenüket elveszitett,kilátástalanságba sodort családok sokasága,akiknek még az életterüket is elvették gyalázatos pénzimádó genszterek.,de lehet úgyis mondani : terroristák. Ki is akkor a terrorista? Biztosan nem Budaházy György és a Hunnia!!!

  4. Vona Gábor már az áprilisi választások előtt megmondta, hogy ebben az országban nem az a baj, hogy egy bogrács gulyásba beleesett egy kis kutyaszar, hanem hogy itt már egy egész bogrács kutyaszar rotyog. És már húsz éve, ha nem több. Jelenleg, a bográcsban rotyogó kutyaszart 2/3-os fakanállal a Fidesz kavargatja.

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Romhányi László emlékezete
Képviselői eskütételek a Szent Korona másolata előtt
Ajánlom magamat…
Close