KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Jogszabályváltozások

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés egyes szociális ügyekben

Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés júliustól több jogszabályváltozás nyomán egyes szociális ügyekben, például a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed), a baleseti táppénz és az örökbefogadás eljárása esetén.

    Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője korábban az MTI-vel azt közölte: júliustól a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás ügyében a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, így egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak…

    A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.

    A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte: júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, „erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse”.

    Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. A KIM közleménye szerint további egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.

————————————

Életbe lépett a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása

Mától elvesztették építéshatósági jogkörüket a kulturális örökségvédelmi törvény vasárnap hatályba lépett módosítása értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák, amelyek ezentúl szakhatóságként vehetnek részt az építési engedélyezési eljárásban.

    A még áprilisban elfogadott törvénymódosítást benyújtói – Borkai Zsolt (Fidesz), Habis László és Michl József (KDNP) – azzal indokolták, hogy az önálló építésügyi hatósági hivatalok működésével az építési engedélyezés folyamata új körülmények közé kerül.

    Az új rendszerben szükségtelenné válik, hogy a kormányhivatalok örökségvédelmi irodái önálló építésügyi hatósági jogkörrel rendelkezzenek az építési engedélyezési eljárásban, hiszen szakmai elvárásaikat szakhatóságként maradéktalanul érvényre juttathatják – érveltek.

    A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok látják el, az örökségvédelmi irodák mint szakhatóságok vesznek részt az építésügyi hatósági eljárásban.

——————————————–

Új Munka törvénykönyve szabályozza a munka világát

Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot, és amely szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért.

    Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel.

    Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni.

Ez is érdekelheti:  Varga Mihály: a tények világosan cáfolják a főpolgármestert

    A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható.

    Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.

    Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

    A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki „munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

    Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

    Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

     Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

    Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a – műszakpótlékra nem jogosult – munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

    A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.

     Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

    Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a  munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

    A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.

    Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a most életbe lépő új kódexet, az Mt.-vel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot pedig júniusban hagyta jóvá a Ház, megkönnyítendő az új munkajogi szabályozásra való áttérést.

Ez is érdekelheti:  Magyar Péter ma kétszer is megbuktatta a kormányt... - ja, most nem... majdan

—————————————

Július 1-jétől felgyorsulnak a belföldi forint átutalások

Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.

    Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.

    Az úgynevezett „4 órás szabály” szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett tájékoztató szerint várhatóan ennél kevesebb lesz.

    A „4 órás szabály” a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az úgynevezett klíringtagokra vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és a szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik.

    A napközbeni átutalás bevezetésének köszönhetően az elektronikus átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló fél egy nappal tovább használhatja a pénzét. A másik előny az, hogy az ügyfelek egy átutaláshoz kapcsolódóan a jelenleginél több adatot tudnak közölni és fogadni, ami főleg a vállalatoknak kedvező.

    A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

    A lehetséges átutalási típusok: egyszeri, csoportos és rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét.

    A „4 órás szabály” egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.

    Elektronikus benyújtásnak az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít (a faxon benyújtott megbízás papíralapú megbízásnak minősül).

    A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személytől származik, valamint, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azaz megtörténik az átutaló fizetési számlájának a megterhelése, vagy legalábbis a fedezet elkülönítése.

    Országosan egységes benyújtási határidő (cut-off time) nem lesz. A tárgynapi teljesítésre szóló tételek befogadása a reggeli óráktól várhatóan legkésőbb 16 óráig történik. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása 10 óra körül, az utolsóké 18 óra körül megtörténik. Az aznapi teljesítésre meghatározott határidő után (jellemzően 15.30-16.00 óra után) beadott megbízások esetében másnap reggel teljesülnek a tételek.

Ez is érdekelheti:  Kézbe vagy nyelvre? – avagy a ferences Tóth Damján az Oltáriszentség ellen

    A „4 órás szabály” alá eső tételek esetén naponta 5 elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig 2 óránként kezdődnek. A jegybank várakozása az, hogy hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma tovább fog növekedni, és a bevezetéskori 2 óránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás.

    A kamat számításának kezdő időpontjaként azt kell figyelembe venni, amikor az átutalt összeg a kedvezményezett számlájára beérkezik. Az átutalónak arra a napra már nem jár kamat, amikor az általa indított átutalás miatt a (fizetési) számláját megterhelik.

    A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján.

—————————————–

Saláta: Korábbi műszaki vizsga, a fogyasztóvédelem vizsgálja a lakossági víz-számlákat…

Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul – egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.

    A kulturális örökségvédelmi törvény módosításának egyes részei július 1-től hatályosak. Eszerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges – ha azt műemlék épületen végzik – az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.

    Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.

    A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.

    Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé – idén július 1-i hatállyal – azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.

    A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.

    A miniszter egy másik rendelete a járművek műszaki vizsgáztatási szabályait módosítja, ugyancsak július 1-től. A legfontosabb változás az, hogy ha a kocsit a műszaki vizsga lejárta előtt legfeljebb 30 nappal viszik el vizsgára, akkor nem a vizsga napjától, hanem a forgalmi engedély lejártától indul az újabb engedély érvényessége.

MTI – 2012. július 1.

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Jogszabályváltozások

  1. Felháborító rabszolgatartó jelenség, hogy fordítóktól laikus megrendelők ön életrajzokat követelnek, akár próbafordítás helyett is. A kiírók persze nem közlik, hogy ők kik; sokszor a munkát sem írják le pontosan, akár annak mennyiségét, akár annak minőségét.
    Emberi méltóságot sért, hogy munkahelyek pályáztatói nem írnak semmilyen indokolást elutasítás esetén, amint a próbaidő végén sem szükséges a törvény szerint.
    Az ember tervező lény, aki tudni kívánja minek mi a következménye: tanul tapasztalataiból. Ezért joga van nem király polgártársától megtudni a negatív indokolást: azért is, hogy mit rontott el, ha egyáltalán; azért is, hogy alkudjék, ha van értelme vagy fellépjen sérelmek ellen.
    Zoltan Georgius Mayer

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük