Jó, ha nem feledjük: Trianonról, prózában

1. 1. Mi tettek Magyarországgal a győztesek? – Vae victis!

–         „Trianonban Európa legrégibb és legszilárdabb földrajzi határait rombolták szét, melyek legalább ötször régebbiek voltak, mint Elzász-Lotaringia határai.” – Yves de Daruvár (A trianoni magyar sors. 1970, Párizs)

1. 2. Az első világháború kirobbantásának okáról és gróf Tisza István, magyar miniszterelnök szerepéről

–          Alfred Fabre-Luce, francia történész „A lemosott arcú történelem” c. munkájában (1914) a következőket írja:

• „A szarajevói gyilkosságról, mely az első világháborút elindította, ma már biztosan tudjuk, hogy előkészítője az Oroszországtól titkon támogatott Szerbia volt, célja pedig a háborún keresztül Ausztria-Magyarország feldarabolása. Szerbia a háborús provokáció orosz eszköze volt.”

–          Ugyanerről Yves de Daruvár:

• „… 1914-ben minden ravaszkodás arra irányult, hogy Ausztria-Magyarországot és Németországot hadüzenetre kényszerítsék, amit Franciaország és Oroszország titokban óhajtott, mert ezzel a látszat és a diplomáciai előny az ő oldalukon maradt. Így történt, hogy Szerbia Oroszország titkos támogatásával arra törekedett, hogy Ausztriát a türelem legvégső határáig ingerelje.”

–          gróf Tisza István 1914. július 8-i memoranduma Ferenc Józsefhez:

• „… a leglelkiismeretesebb meggondolás után a Szerbia katonai megtámadását célzó javaslatért a felelősséget a magam részéről nem vállalhatom…”

1. 3. Hazaárulók és nemzetközi bűnözők 1918-19 kritikus hónapjaiban az ország élén: gróf Károlyi Mihály és hadügyminisztere, Linder Béla, Kun (Kohn) Béla és vérengző bolsevik bandája – Tisza meggyilkoltatása

–          Pethő Sándor történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője Károlyiról:

• „A történelem ritkán talál akkora mértékű aránytalanságot képesség és ambíció, hivatottság és feladat között, mint amilyet Károlyi Mihálynál kénytelen megállapítani. … Az ő bűne az, hogy hazájának és nemzetének legválságosabb időszakában igényelte és verekedte ki a vezérséget, olyan történelmi feladatot, amelyre szellemi és erkölcsi gyarlóságai egyenesen diszkvalifikálták.”

–          1918. október 25-én – Károlyi vezetésével – megalakult a „Magyar Nemzeti Tanács” és első intézkedése volt, hogy az I. világháború egyetlen ellenzőjét (a Monarchia vezetői között – KZ) és volt magyar miniszterelnököt – gróf Tisza Istvánt – meggyilkoltatta 1918. október 31-én. – Egyed Atilla: Trianon 86 éve (2006)
–          A Károlyi kormány hadügyminisztere (kerek 8 napig) – Lenin elveinek tanítója – Linder Béla, egy alkoholista zsidó újságíró volt, aki a világtörténelemben eddig páratlanul fenn maradt tőmondatba foglalt programmal: NEM AKAROK KATONÁT LÁTNI, elrendelte a hatalmas és erős – közel 1 milliós létszámú – magyar hadsereg leszerelését, amely ha felállott volna a történelmi határokon, nem jutott volna be az országba a szedett-vedett, kezdetben pár tízezres cseh, rác és oláh martalóc csürhe. … De a „magyar-veszejtő” szándékú Károlyi-kormány, mely az ország védelmét lehetetlenné tette hadseregének leszerelésével, szinte napok alatt hozta meg nemcsak a halálos ítéletét a „saját” országa elpusztítására, hanem végre is hajtotta azt. – Egyed Atilla: Trianon 86 éve (2006)
–          Temperley, angol történész a magyarországi kommünről:

• „Mi sem befolyásolta döntő módon Magyarország határait, mint az 1919 márciusában kitört bolsevik forradalom, amely diktátorként trónra ültette Kun Bélát …”

1. A wilsoni elvek „érvényesülése”, valamint az antant dühödt magatartása Magyarországgal szemben

–          Dempsey, angol történész a wilsoni 14 pont magyarországi fogadtatásáról:

• „Amikor Magyarország magához tért a vereség döbbenetéből, amely vereség akkor következett be, amikor seregei még kielégítő sikerrel harcoltak a harctereken és határai érintetlenek voltak – bizonyos fokú optimizmussal várta a béke korszakát. Hitét elsősorban Wilson elnök Tizennégy Pontjára alapította, továbbá az angol nép igazságérzetére … Wilson elnök neve, valamint az ő Tizennégy pontja a népek önrendelkezési jogával és az annexiók elvetésével hangzott minden ajkon. … Megrendítő hittel kapaszkodtak e szalmaszálba.”

–          Bliss, amerikai tábornok Wilson elnökhöz intézett 1919. március 27-i memorandumából:

• „A (Szövetségek) Legfelsőbb Tanácsa… biztosította a magyar népet, hogy a társult hatalmak szándéka békét kötni Magyarországgal Wilson elnök 1918. január 8-án kifejtett elvei alapján.”

–          De hogyan érvényesültek a magasztos wilsoni elvek a gyakorlatban? – Idézünk Nicolson amerikai diplomata 1919-es naplójából:

• „Az önrendelkezési elv és a nemzetiségi elv tiszteletben tartása még csak problémát sem jelentett Wilsonnak. Egy, szinte futólagos intézkedéssel egy állam népességének kétharmadát, 13 millió embert, és egy nép egyharmadát, 3 millió 200 ezer magyart szakított el hazájától, és szolgáltatott ki idegen, sőt ellenséges államoknak.”

–          Hevesy András „Egy birodalom halálküzdelme” (1923) c. könyvéből idézzük:

• „A magyarok számára Wilson pontjai a népek önrendelkezési jogáról trójai falóvá változtak, melynek oldalából a hódítók seregei tódultak elő.”

–          Henri Pozzi, francia szakértő, aki jelen volt a tárgyalásokon:

• „Pasics, Masarik és Bratinau, de különösen Wilson és Clémenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz. …  Annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről, mint egy 10 éves kisdiák. Benes a legszörnyűbb földrajzi, néprajzi ostobaságokat is könnyed mosollyal adta elő. Senki nem kérdezett, mert mindenki félt, hogy valós vagy színlelt tájékozatlansága kiderül, így esetleg nem tud eleget tenni megbízóik által koreografált véres színjátéknak.”

–          Részlet Eduard Benes, cseh politikus emlékirataiból:

• „Mivel láttam a veszélyeket, Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához. Majdnem mindent improvizálva, források és bibliográfia nélkül készítettem.”

–          A magyar tárgyaló küldöttség vezetője, gróf Apponyi Albert szavai a trianoni ún. „béketárgyaláson”:

• „Ne bánjanak úgy a néppel, mint egy nyájjal. Most, amikor el kell dönteni azt, hogy a jog és szabadság hangzatos szavait őszintén értelmezik-e, ezekre a szent elvekre hivatkozva kérem a népszavazás elrendelését. Elfogadjuk ennek eredményét, bármilyen legyen is az. Ha ellenfeleink visszautasítják a népakaraton nyugvó igazságos döntést, megidézem őket az emberiség lelkiismeretének ítélőszéke elé.”

–          Dél -Afrika küldötte Smuts tábornok követelte a népszavazást Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában. Azzal érvelt, hogy ezt a jogot Németországnak is megadták Holstein, Szilézia és Kelet-Poroszország esetében. A javaslatot az angol domínium valamennyi képviselője támogatta valamint, Japán, Lengyelország és Olaszország képviselői is. A népszavazást azonban a nagyhatalmak által vezérelt tanácskozás  nem merte elrendelni a cseh, román és szerb tiltakozás miatt, a népszavazás magyar győzelmétől való félelmükben.
–          Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette:

• „Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok, sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem.”

–          Egy skandináv tudósító írta Apponyi beszédéről:

• Apponyi kétórás beszédében angol, francia és olasz nyelven: „olyan szónoki mesterfogásokkal, olyan könnyedén, olyan választékosan, szabatosan beszélt, amilyenre a világon még soha nem volt példa; amilyent a világ bírósága, de egyetlen parlament se hallhatott még. Olyan megható szavakkal védte hazáját, hogy a küldöttségek számos tagja nem tudta eltitkolni megindultságát.”

–          Robert Grower, az angol alsóház tagja írja:

• „Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz. Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot… Az általuk alkotott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut…, ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet.”

1. 5. Visszatekintés: A magyar országgyűlés álláspontja Elzász-Lotaringia kérdésében 1871-ben, avagy jótett helyében ne várj jót!

–         Az 1870-ben kitört német-francia háborúban a németek 1871. január 28-án bevették Párizst. Irányi Dániel – hajdani márciusi ifjú – felszólalása ezen a napon a magyar parlamentben:

• „A tegnapi és a mai lapok azt a hírt hozták, hogy a francia nemzet védelmi kormánya a német császári kormánnyal békealkudozásokat kísérelt meg, s hogy a német császári kormány a többi föltételek között azt is követelte, hogy Elzász és Lotaringia engedtessék át. Ez a feltétel úgy a népjoggal, valamint az európai általános érdekekkel ellenkezik. Ellenkezik a népjoggal, mert az a hódításokat határozottan kárhoztatja, különösen akkor, amikor a meghódított tartomány lakosai a hódítóhoz átpártolni nem akarnak…”

• Irányi február 20-án a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában: „Én … azt kérdeztem, vajon hajlandó-e a /magyar/ kormány oda működni, hogy Franciaország feldaraboltatása megakadályoztassék, … s hogy Franciaországnak területi egysége csonkítatlanul fenntartassék…. Ha sikertelen is a felszólalásom, vígasztalom magam azzal, hogy olyan ügyben szólaltam fel, mely egész Magyarország rokonszenvét bírja.”

1. 6. Külföldi vélemények Magyarországról, Trianonról és a Trianon utáni helyzetről

–         „Mikor fogjuk leróni adósságunkat az áldott magyar nemzet iránt, amely a művelt emberiséget megmentette, amikor saját testével védte Európát a tatár és a török ellen?” – Michelet, francia történész a 19. században.
–         „Veszélyes dolog a történelmet úgy kiigazítani, hogy népeket és területeket cserélgetünk elvont elméletek alapján. … Magyarországot oly mértékben darabolták fel és csonkították meg, hogy önálló nemzeti életet élnie igen nehéz, hacsak nem lehetetlen.” – Philipp Marshal Brown, a Princeton Egyetem (USA) professzora.
–         „Minden rablásvágy és igazságtalanság közül … Magyarország kapta a legkönyörtelenebb részt. Ezt az országot, mely ezer éven át volt a bástyája a kultúrának és a civilizációnak, a szó szoros értelmében szétszakították, kegyetlenül feldarabolták, s végül területének kétharmad részét odaadták a szomszédos ellenséges nemzeteknek.” – Roderick Mac Eachon, a washingtoni Katolikus Egyetem professzora.
–         „A magyar nagyon önérzetes nép, erős nemzeti és hazafias érzésük van, és nem hiszem, hogy bármibe is könnyen belenyugodnék, amit igazságtalannak tart.” – lord Newton, a brit Lordok Házának tagja, 1921-ben, a trianoni diktátum angol parlamenti vitájában.
–         „A békeszerződésnek elméletileg a „népek önrendelkezési jogára” alapított területi rendelkezései tucatnyi Elzász-Lotaringiát létesítenek Európában, holott egy is elég fekély volt Európa testén. … Magyarországot a nemzetiségi elvre és a gazdasági életre való tekintet nélkül szétosztották. Elvették a gyárait, az erdeit, a bányáit. Népének nagy részét kiszolgáltatták a románoknak és más ellensége népeknek…” – Sir Philip Gibbs, angol történész.
–         „Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.” – Nitti, olasz miniszterelnök.
–         „Jóvátehetetlen az, amit Közép-Európával szemben elkövettünk. … Magyarországot szigorúbban büntették, mint a fő ellenséget, megcsonkították, feldarabolták, tönkretették, kirekesztették a Népszövetségből, zsákmányul dobták oda a Kisantantnak. … Milyen szellemi eltévelyedés lett úrrá azokon az államférfiakon, akik – miután telebeszélték a világot a faji és nemzetiségi jogokkal – olyan városokat szakítottak el Magyarországtól, amelyekben… az egész lakosság magyarul beszélt, magyar származású volt és magyar volt érzelmeiben és kultúrájában? Miért? Miért?” – de Monzie, francia szenátor, későbbi külügyi államtitkár.
–         „Ha Magyarország erőszakos beolvasztó politikát akart volna folytatni kisebbségeivel szemben – ez volt mellesleg a francia királyok politikája – erre évszázadokon keresztül bőségesen lett volna ideje. … Franciaország különösképpen ezeréves egyesítési politikájának köszönheti, hogy politikai bukásai után 1815-ben és 1871-ben fennmaradhatott. Magyarországot ezzel szemben 1920-ban megbüntették azért, mert elhanyagolta az egyesítést és hagyta nemzetiségeit saját területén szabadon fejlődni. … Ha valóban elnyomta volna őket, ma nem lennének trianoni határok.” – Aldo Dami, francia történész a nemzetiségek beolvasztásáról.
–         „Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk.” – Idézet Lloyd George (brit miniszterelnök a trianoni döntés idején) 1928-ban elhangzott beszédéből.
–          „A trianoni béke, amely tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen ránk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a törökök ellen és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni.” – Cherfis, tábornok, író, Franciaország.
–         „Ha a békeszerződések hibáit nem orvosoljuk, kirobban a borzalom, amit háborúnak nevezünk.” – Motta, svájci köztársasági elnök.
–         „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” – Baldwin, angol miniszterelnök.
–         „Ezek a békeszerződések cselszövések és rablások eredményei, megalázóak és tarthatatlanok.” – Lansing, amerikai államtitkár Trianonról.
–         „Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.” – írta Lord Rothermere 1927. június 27-én a Daily Mailben.
–         „Ha nem lett volna fenséges kitartás a magyar lélekben, a faj kipusztult volna.” – Herbert Hoover, az Egyesült Államok elnöke (1929-1933).

1. Mit mondtak a kedvezményezettek, nem sokkal a  békekonferencia utáni években?

–          Maniu, román miniszterelnök, az erdélyi románok vezére az 1920-as évek végén kijelentette:

• „Az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk, erdélyi románoknak jobb dolgunk volt, mint most.”

–          Hlinka, szlovák nacionalista, a legnagyobb tót párt vezére 1925. június 4-én kijelentette:

• „Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert az ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”.

–          Stipics, a magyarországi szerbek vezére 1925-ben röpiratban tette közhírré:

• „Az elmúlt hat esztendős jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást.”

1. 8. Magyar vélemények népünkről, Trianonról és a Trianon utáni helyzetről

–         Az Amerikai Magyarok Szervezetének 1920-i évi memorandumából:

• „Az az elv, hogy a bevándorlóknak joguk van segítségül hívni azt az országot, amelyből kivándoroltak, az ellen az ország ellen, amely befogadta őket, aligha ismerhető el kormányunk által. Ilyen jogalapon Missouri és Wisconsin németjei, akik ezekben az államokban többségben voltak vagy talán vannak, a császár segítségét vehették volna igénybe ezeknek az államoknak Németországba való bekebelezése vagy legalábbis az amerikai uralom alól való „felszabadítása” érdekében.” – Megkérdezhetjük még: Vajon az amerikai négereknek is lenne joguk önálló államot alapítani??

–         Yves de Daruvár a magyar népről és a köröttünk élő nemzetiségekről:

• „Már ebben az időben (1848-ban) tapasztalható a nemzetiségek között egy bizonyos kisebbségi érzésből, féltékenységből táplálkozó irigy gyűlölet a magyar nép magasabb intelligenciájával, lendületével és hősiességével szemben, amely annyira láthatóan és veszedelmesen kinyilvánult az egész világ előtt 1848-49-ben, újra jelentkezett az utódállamok körében 1956-ban, a magyarság október-novemberi dicsőséges felkelése alkalmával.”

–         Yves de Daruvár a trianoni diktátumról:

• „Trianon tehát történelmi tévedés, földrajzi szörnyszülött, gazdasági lehetetlenség, igazságtalan békeszerződés önmagában és tragikus következményeiben.”

–         Németh László a Debreceni Kátéban:

• „Miért kell erőltetnünk mégis a helytállást? … Reménytelen a harcunk? A magyarság, mint maga az élet is, reménytelen, s a reménytelenségben, a falhoz állított népek harcában van valami kétszer kettő fölötti remény. A történelem a tragikus életérzés csodája, Marathónnál a reménytelenség győzött.”

–         Für Lajos történész, volt honvédelmi miniszter:

• „A Trianon után elűzött, beolvasztott, elpusztított emberek és a természetes népszaporulat hiánya, azaz a valóságos és virtuális veszteség arányaiban nagyobb, mint volt a százötven éves török hódoltság alatt. … A határok módosítása nélkül lehetetlen egyesíteni azt, amit határok szabdalnak szét… Ne higgye senki, hogy az Európai Unió mindent megold, … az EU-ban tovább folytatódik szétmorzsolódásunk folyamata. … El kellene indítani valamilyen revíziós mozgalmat. Hiszen ki tudná megmondani, mikor roppan nagyot a ma oly megrendíthetetlennek látszó világhatalmi konstrukció. Készen kellene állni az új helyzetre, nem szabadna beletörődni a pillanatnyilag megváltoztathatatlannak tűnő rendbe.”

1. 9. Nem, nem, soha

–         „A történelemben nincs példa olyan szerződésekre, amelyeknek területi kikötései egy-két évszázadnál tovább is érvényesek lettek volna.” – Aldo Dami, francia történész.

–         „Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…” – Théophile Delcassé, volt francia külügyminiszter.
–         Yves de Daruvár a Székelyföld státusáról:

• „A Székelyföld 700 000 magyarjával elszigetelten ugyan, de mégis Erdély kétségtelenül legerősebb néprajzi egységét képezi. Ennek területe kb. akkora mint Elzász-Lotaringia. A tényleges, ha nem is hivatalos Magyarország, sohasem ismerheti el ennek a vitathatatlan magyar területnek a Romániához való csatolását…”

–         Eva Maria Barki, nemzetközi jogász a trianoni diktátum semmisségéről (Előadás a Gyergyószentmiklós melletti I. EMI-táborban 2005. augusztus 14-én):

• A Trianoni „békeszerződés” nem volt szerződés, mert nem is tárgyaltak róla, az diktátum volt. A népek feje felett új határokat rajzoltak, ez pedig az önrendelkezési jog ellen való, tehát semmis. … A Kárpát-medencében mi vagyunk a nép! Csak meg kell fogalmazni a jogokat, követelni kell, majd tárgyalóasztalhoz ülni. Ott az asztalra kell tenni a követeléseket és nem szabad túl szerénynek lenni!

–         Magyar Hiszekegy, amelyet Trianon után minden reggel elimádkoztak a gyerekek Csonka-Magyarország iskoláiban:

• „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen.”


Összeállította:
dr. Krasznai Zoltán


Budapest, 2010. július 20.
Nemzeti InternetFigyelő