Jó, ha nem feledjük (5. rész) – Tisztító vihar


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Tisztító vihar – a karizmatikus magyar nép még megmentheti önmagát

2007.07.02.

Fotó: Oskar
Fotó: Oskar

– Felhívás a határokon inneni és túli magyarsághoz, az ellenzékre várók és a nemzeti oldal teljes összefogására a magyarság megmentéséért –

A halálsorra küldött magyar nép már kivégzés előtt

Most, mikor a politikai szakma gyakorlásáért a magyar nép pénzéből gazdagon fizetett politikusaink pihenni vonulnak jól meg-nem-érdemelt nyári vakációikat tölteni, az általuk halálsorra taszított magyar nép már ott áll a kivégzés előtt: vezetői bevezetni készülnek a piac-alapú több-biztosítós modelt, amely a magyarországinál sokkal stabilabb, kevésbé polarizált társadalmakban és létező gazdasággal bíró országokban is bizonyítottan csődöt mondott.

A Magyar Szocialista Párt, mint tudjuk, a magyar társadalom hosszú elkeseredett ellenkezését ismét figyelmen kívül hagyva, saját baloldali támogatóbázisának tiltakozását is mellőzve, ismét a magyar társadalom ellenében döntött, azért hogy kiszolgálja a 4% körüli támogatottsággal rendelkező, diktatórikus zsidó törpepárt (SZDSZ) érdekeit a „maradék” 96 százalékos nagy-többség érdekeivel szemben. Az MSZP saját szavazóin is könyörtelenül áttaposva egy piaci versenyre épülő magánbiztosítási rendszert vezet be egy olyan társadalomban, ahol az élet ára sokszor drágább mint a legfejlettebb európai országokban; ahol az átlagbér az európai átlag egyötödét sem teszi ki és ahol az adók és elvonások köztudottan a legmagasabbak egész Európában. Egy olyan társadalomban, ahol a már eleve rabszolga-béreket terhelő plafon-elvonások és a mindennapi túléléshez szükséges legapvetőbb kiadások (lakbér, rezsi, közlekedés, ruházkodás, stb.) után a nettó egyenleg zéró illetve negatív előjelű, ott, a központilag szociális célokra a köztől behajtott elvonásokért az állam a köznek semmit nem oszt vissza szociális célokra; ehelyett – a „piacgazdaság” ürügyén – a társadalommal újból kifizettetni készül ugyanazt saját magánzsebébe is: a kormány nemzetközi rablókapitalista korrupt érdekköreibe tartozó biztosító cégei számára.

De az országrabló kormány, mint tudjuk, nem áll meg a magyar társadalom és ezen belül is kiváltképpen saját szavazótábora anyagi tönkretételénél. Célja a magyar nép kivégzése egészében és véglegesen. Hisz ugyanez az állam, amely a szociális hálóra többszörösen beszedett közpénzek lenyelése után most privatizálja az egészségügyi rendszert, ugyanennek az egészségügyi rendszernek szolgáltatásait egyúttal életképtelenné zsugorítja és kaotizálja; dilettáns, a magyarországi egészségügyi intézményekről alapismeretekkel sem rendelkező miniszterekkel az élén nyomorgatja, bezárja jól működő kórházait, kiváló orvosainak tízezreit kényszeríti szakmaváltásra és megvonások visszavonásával teszi funkcióképtelenné a legmagasabb nemzetközi elismeréssel bíró intézményeket is.

A végeredmény egy társadalom, amelyet az állam többszörösen is fizetni kényszerít a semmiért: az egyébként szétverés alatt álló szociális és egsészségügyi szolgáltatásokért. Egy társadalom, amelynek milliói már a szegénységi szint alatt álltak korábban is, és amelynek további milliói, -akik mindeddig legalább fizikai létük minimális fenntartását remélhették-, most arra számíthatnak, hogy egészségügyi ellátás nélkül maradnak és lecsúsznak az afrikai extrém szegénység, éhezés, betegségek és halálozások szintjére.

Akik tudomást szereznek minderről a világ más országaiban, joggal megkérdezhetik: hogyan lehetséges mindez? Miért tűri el politikusaitól önmaga kiirtását a magyar társadalom? Miért tűri az EU, egyetlen szó nélkül, hogy egy ilyen szintű gazdasági-társadalmi funkcionális összezuhanás bekövetkezhessen az Unió egy tagállamában, Európa közepén? A válasz az alábbi kombinációban rejlik:

– A hosszú évtizedek óta zajló magyarellenes kommunista propaganda a demokrácia működtetésére és gondolkodásra képtelen, öngyilkos-szektává nevelte a magyar népet.

– A politikai elit által a kommunikációs tömegmédiák feletti ellenőrzéssel, az azzal való visszaéléssel és a célzott tömegmanipuláció folyamatos fenntartásával.

– A magyar civil ellenállás leverésével, a társadalom rendőri fegyveres erőszakkal való terrorizálásával, a neo-AVH-val való fenyegetéssel, további adószigorításokkal és az anyagi tönkretétel egyéb módszereivel, bűnpártolással és rendőrbűnözéssel.

– Az EU vezetőinek és a magyar nemzetáruló politikai vezetők érdekszövetségével.

– Az ellenzék és a magyar koalíciós pártok rejtett szövetségével.

– A magyar társadalom feje felett nemzetközi támogatással kialakított magyarországi alkotmányos diktatúrával és az azzal összefonódó hatalmi és pénzérdekek védelmében; a kormányérdekek, a parlamenti ellenzék és a független hatalom-ellenőrző állami intézmények egyetlen érdek-egységbe való integrálásával.

Az ellenzék nemzetárulása és a nemzeti és jobboldal széthúzása

Mondhatjuk, a magyar politikai „elit” valóban elérte a manipuláció magymesterei címet: az ún. jobb- és a baloldali tagjai között összefonódó érdekszövetségek a nemzet- és népárulásnak olyan kivételes szintjét és formáját valósították meg, ami a világtörténelemben egyedülállónak tekinthető. Egy sűrű fekete hálót szőttek a magyar nép köré, tökéletesen cselekvőképtelenné bénították és eközben a fizikai halál állapotába taszítják.

Egy ilyen sűrű manipulációs hálón való áthatolás még egy aktívan politizáló, a politikai tisztánlátást, a civil ellenállási és érdekérvényesítési formákat és általában a demokráciát századokon át szerves fejlődés során tökéletesítő nép számára sem lenne mindennapi feladat. És mégis, ez a feladat vár ma a magyar népre, amelynek korábbi generációit a kommunizmus sok évtizedes célzottan magyarellenes népbutító tevékenysége a demokrácia működtetésére képtelen masszává gyúrta; a legújabb generációkat pedig a neoliberalizmus ízlésdiktatúrája a globalista érdekek szintén gondolkodásra képtelen követőivé neveli.

A FIDESZ és általában a parlementi ellenzék megalkuvó és a koalícióval kollaboráló politikáját nagyon sok írás elemezte már. A nemzeti oldal és a rendszerváltó erők jóval korábban beszámoltak erről és figyelmeztettek, de csak egy vékony szűk réteg figyelt rájuk. A tavaly ősz óta aktív különböző „forradalmi” ill. rendszerváltó erők, értelmiségi szövetségek és szervezetek, akik felismerték az ország katasztrofális helyzetét és a teljes nemzethalál felé vett irányt, azonban jelenleg is mind más irányba mozdulnak a kiútkereséskor, egy zéró eredő-vektorral; a többség pedig nem mozdul egyáltalán, ami szintén zéró vektort jelent.

A nemzeti oldal nem mozdul, mert többnyire minden nagy magyar el van foglalva valamivel, ami majd később lenne aktuális, miután legégetőbb problémánkat, a magyarság közvetlen és nagyarányú népirtását leállítottuk, tehát ezt a kormányt eltávolítottuk az ország éléről. Luxus módon elfoglalja magát gazdag történelmével és kúltúrájával, a Trianon feletti sírással és a rovásírás tanulásával, rendületlenül konok önimádatával és a többi magyaréval versengő hazaszeretetével. Megy kérem saját berkeken belül a nagy magyar rab-derby, a börtön-olimpia a halálsoron. A magyart sakkban tartja az a „félelem”, nehogy esetleg egy másik magyar mentse meg a népet és esetleg kifogja vitorlájából a szelet, – noha nincs ilyen „veszély” sehol, mert a láthatáron se hajó, se vitorla és a szél sem fúj.

A széthúzás mellett ellenségünk nem-ismeretében is élen járunk. A keresztényi erkölcs és szeretet érveivel tetemre hívni az erkölcs minimális szintjét sem ismerő nehézsúlyú ország-kasszarablókkal szemben a hiúságok hiúsága; hasonlóképpen hiábavalók a kormány megosztó provokációira való vakugrások. A nemzeti oldal a történelmi múlt és nemzeti hagyományok mélyeire menekül és ott várja szorgalmasan saját karizmatikus vezetőjét. Eközben, úgy tűnik vallásába ütközik, hogy megszólaljon egyetlen idegen nyelven is, hogy elfogadja a külföldre száműzött magyar testvérei segítségét és feltárja tragédiáját más nemzetek előtt is.

Az „új nagy többség” hiú várakozása az ellenzékre és „karizmatikus” vezetőjére

A FIDESZ büszke tulajdonában vergődő „új nagy többség” szintén nem mozdul, mert el van foglalva már megtalált „karizmatikus” vezérének néma és rendületlen imádatával. Várja és lesi annak hívó szavát, teljesen hiába, hisz e szavak összessége nem más, mint az összevissza beszéd húzd-meg ereszd meg paradoxonai, egyszer utcára vonulásról és kormányelzavarásról, majd népszavazásról, ami majd elkergeti a kormányt, ám e remény hiábavalóságáról egy a napokban adott FIDESZ-nyilatkozat is színt vallott.

Az „új nagy többség” nem mozdul, mert egy olyan parlamenti ellenzék szolga-hívei, amelynek „karizmatikus” vezetője:

– először tavaly ősszel teljes joggal felszólítja az embereket a demonstrációkra, azután hirtelen „megunja és hazamegy”, magára hagyja a tüntetőket és a börtönbe felejti a politikai foglyokat.

– nem tartotta be igéretét és nem „vitte a tömegeket addig az utcára ameddig a kormány le nem mond” – ehelyett hirtelen segítő jobbot nyújtott a kormánynak és azóta is a népszavazás hamis igéretével kecsegteti a magyar népet.

– szerint a nép kell elkergesse a kormányt, de ugyanazt a népet, amely elkergethette volna a kormányt, még ő maga kergette haza és tartja a gödörben azóta is, a népszavazás nagy csodáira való várakozással.

– ahelyett hogy már tavaly ősszel a tömegek utcára szólításával következetesen tovább támadta volna a kormányt a parlamenti választási csalásokkal elragadott hatalomgyakorlás ellen tiltakozva, ehelyett elkezdett össze-vissza beszélni és magyarázkodni a kormány védelmében, mindarról, hogy a kormány legitim majd mégsem, de hogy az ’legális’, annak ellenére, hogy az az Alkotmányt félrehajítva erőszakkal ragadta el hatalmát, – az Alkotmány alaptörvényeinek betartása pedig, mint tudjuk, lenne alapja mindennek ami ’legális’-nak nevezhető.

– teljes következetlenséggel beszél még mindig valamiféle demokráciáról, amiről ő tudja a legjobban, hogy a tiszta és szabad parlamenti választások eltörlésével, az erőszakos hatalomgyakorlással és rendőrállammá való visszarendeződéssel, a tömegsajtó-cenzúrával, a sajtószabadság és gyülekezési szabadság eltörlésével és a politikai üldözések bevezetésével már réges régen nem létezik (ezt egy első éves politológus hallgató is tudja).

– a neo-AVH által elfogott és törvénytelenül fogva tartott Polgár Tamás esetéről egyszer sem tesz említést és nem követeli számára a szabadlábon való védekezés jogát, a törvényes kivizsgálást, annak ellenére, hogy amint azóta kiderült, Polgár Tamás fogva tartói már nem is titkolják, hogy politikai okokból tartják börtönben. Az épp az ellenzék igéretszegése miatt is prédaként a kormánynak vetett politikai foglyokért és üldözöttekért (pl. Gőbl György) egy alkalommal sem állt ki, egy szolidáris nyilatkozatban sem tiltakozik az alkotmányos joguktól jelenleg is durván megfosztott börtönben szenvedőkért (szemforgató módon csupán azokért, akiket már felmentettek).

– az EU vezető pártja, az Európa Néppárt alelnökeként arra sem hajlandó, hogy összeszedjen annyi támogatót az EP-n belül, hogy kezdeményezhessék a demokratikus elvek és emberi jogok sérülésének kivizsgálását Magyarországon az EU szerződés 6(1) és 7(1) pontjai értelmében.

– egyszer sem használta ki nemzetközi tekintélyét és kapcsolatait arra, hogy Magyarország tragikus állapotáról és a baloldali diktatúra visszaállításáról értesítse a még független nemzetközi médiákat. Annyival lett elintézve a 2006. október 23-i rendőri vérengzésekről szóló EU meghallgatás is, hogy voltak bizonyos rendőri „túlkapások”, de arról egy árva szót sem ejtett, hogy Magyarországon egy erőszakos hatalomátvétel és diktatórikus visszarendeződés történt, és hogy tavaly ősszel a demonstrálók ez ellen tiltakoztak, nem pedig némi politikai füllentések ellen.

– egyszer sem jutott eszébe, hogy neves külföldi lapoknál beszámoljon a kommunista ál-ideológia mögé bújtatott maffia-kormány országrabló intézkedéseiről és a magyarság népirtásáról, és hogy ellen-nyilatkozatokkal megvédje Hazánkat a szemérmetlenül zsidózó és a magyar népet lefasisztázó miniszterelnök hamis vádjaival szemben.

– nyilvánvaló célja – mindezek alapján – a falazás a kormány és az államfő által fenntartott alkotmányos diktatúrának.

A parlamenti ellenzék végtelen „EH”-ciklusába esett új többség

A FIDESZ tavaly ősz óta folytatott zűrzavaros, sőt, mondhatjuk a miniszterelnökével versengő elmezavaros politikája nélkül a magyar nép ma sokkal tisztábban látna.  Maga a miniszterelnök is belátta korábban, hogy a hazudozást már nem bírja tovább egyedül: az általa vezetett szocialista-neoliberális tömegmanipuláció már nem lenne elég a halálsorra küldött magyar népet egyetlen nagy panoptikumban tartani. Ehhez segítő jobbra volt szüksége, amit meg is kapott az Orbán-vezette FIDESZ-politika segítségével.

A FIDESZ valójában az új többség nagy csalija, aki miután felakasztott 60%-os új többséges nagyhalat, azt kooperációs módon lenyeli a kormánynak. Erre azért van szükség, hogy a jónépet a népszavazáshoz fűzött hamis reményekkel elaltatva, a politikai elit „békében” átnyaralja az idei nemzeti ünnepeket, sőt, jövő március 15-ét is. A parlamenti gyűlésekről való ellenzéki kivonulás is csak arra jó, hogy a kormánnyal folytatott színlelt álvitákra ne kelljen külön időt és energiát pazarolni.

A FIDESZ politikája az egymásba ágyazott ellentmondások és hazugságok végtelen ciklusába esett érvelések halmaza, amelynek eredménye egy cselekvőképtelen, kővé dermedt nép, aki van annyira kedves, hiszékeny, hűséges és állhatatos, hogy elhiszi ellenzéki „demokrata” vezetőinek (és az ugyanazt papagájként ismételgető joviális államfő-nagybácsikájának), hogy nincs mit tenni, ez a demokrácia: el kell tűrni hogy a kormány kiárusítsa és magánzsebébe tegye az egész országot, leépítse a társadalom kohéziós erőit és szétverje legalapvetőbb funkcióit (oktatás, egészségügy), lebénítsa a magyar vállalkozásokat és magyarok millióit taszítsa a munkanélküli-koldusok sorsára vagy idegen érdekeket kiszolgáló rabszolgasorba. És akinek mindez nem tetszik, azokat lehet üldözni és törvénytelenül bebörtönözni és mindezt demokráciának lehet nevezni. Mert az egész mai magyar politikai vezetés – tehát nemcsak a kormány és az országgyűlés, hanem az ellenzék és maga az államfő szerint is – Magyarország jelenleg „jogállam, demokrácia és alkotmányos rend”.

A FIDESZ vezetői szerint, Gyurcsány Ferenc tavaly tavasszal elvette a szabad döntés lehetőségét az emberek elől, Azok, akik elhazudták az államháztartás valós adatait, s ezzel megtévesztették a választók tömegét, azaz a koalíció mindezt azzal az „irracionális” céllal tette, mert a választásokat minden lehetséges eszközzel meg akarta nyerni.” A választók tömeges megtévesztése és eme „irracionális” minden eszközzel a hatalomra törekvő cél azonban definíció szerint nem más, mint erőszakos hatalomra törekvés: a magyarországi demokrácia legfőbb intézményének, a tiszta és szabad parlamenti képviselői választásoknak, a népszuverenitás közvetett gyakorlásának eltörlése, tehát a jogállam, demokrácia és alkotmányos rend eltörlése. Ezt mind az államfő, mind az Alkotmánybíróság, mind FIDESZ vezetői, tanult fők lévén, pontosan tudják, de letagadják. Egy táborban egységesen szépítik, csúsztatják, bújtatják és elhallgatják az igazságot. A politikai elit tagjai és támogatói ezzel a minden egyéb hazugság feletti dimenzióban hirdetett meta-hazugsággal igazolják, hogy tudatosan a magyarországi demokrácia és a magyar nemzet árulói. Azt is tudják, hogy tavaly ősz óta – minden egyéb válságot megelőzően – alkotmányos válság áll fenn, de ezt is letagadják. Ehelyett e problémát úgymond csupán erkölcsi kérdésként kezelik, ejnyebejnyéznek, ugyanakkor állítják, hogy a jelenlegi kormány törvényes egy demokratikus ország élén. Miért? Mert együttesen és külön-külön mind a nemzetáruló Gyurcsány-kormány aktív segítőtársai.

Az ellenzék által az ellentmondások/elmezavarok E(i) és hazugságok/hülyítések H(j) végtelen „EH”-ciklusába esett új-többség-szamár eképpen vergődik most már számtalan hónapja:

– E1, H1: A jelen kormánynak az ellenzék szerint is demokratikus-törvényes joga van kormányozni 2010-ig, annak ellenére hogy az erőszakkal való hatalomra törekvését még a miniszterelnök is bevalotta őszödi beszédében. A kormány a diktatórikus módon elragadott hatalmával visszaélve a magyar népet fegyverrel kényszeríti arra, hogy az eltűrje a hatalmi lobbicsoportok által folytatott országrablást és népirtást.

– E2, H2: Bár a FIDESZ szerint a kormány demokratikus-legális jogon kormányoz, a FIDESZ vezetője tavaly ősszel a legradikálisabb módon az utcára szólította a tömegeket a kormányt elkergetni -(megkérdjük tisztelettel: egy „demokratikus jogállam legális kormányát” miért is kellene ciklus közben elkergetni?)

– E3, H3: Annak ellenére, hogy először ő maga szólította a tömegeket az utcára, a FIDESZ később azt állítja, hogy a kormány elkergetéséhez a FIDESZ-nek nem osztott lapot a történelem; a kormányt a nép kell elkergesse. (E4, H4) Ennek ellenére jelenleg is igéri, hogy a FIDESZ alkotmányos eszközökkel megoldja a rendszerváltást (tehát mégiscsak oszott lapot, ráadásul rendszert váltani!), amihez a népszavazást látja a megfelelő módszernek (E5, H5). Ám a népszavazás, mint a napokban azt a FIDESZ is bevallotta, nemhogy a rendszerváltásra de még arra sem garancia, hogy a kormány eltakarodik, csak akkor, ha a maga kormány is így látja helyesnek: E6^:), H6^:) – ami a legjópofább „EH”.

– E7, H7: A FIDESZ új rendszerváltást, általános elszámoltatást ígér a fennálló jogállami keretek között, amiért semmit nem tesz, hisz erre csak a tiszta parlamenti választásokhoz való jogunkhoz ragaszkodással és ennek érdekében az országgyűlés feloszlatásának követelésével, az AB-nek és KE-nek szóló beadványokkal lenne lehetőség. A magyar jogalkalmazással igéri elszámoltatni a gátlástalan hatalmi klikket (E7^2, H7^2), de erre valójában távoli kísérletet sem tett illetve tesz. Ehelyett bízik abban, hogy a kormányt alkotó gátlástalan népirtók és országrablók valahogy jobb belátásra térülnek és elszámoltatva saját magukat, önként és dalolva bevonulnak a börtönbe (E8, H8). Szervezi buzgón tovább az új többséget, várva egy következő parlamenti választásra, (E9, H9) amelyet nyilván nem nyerhet meg sem ő sem más, csak az MSZP, hisz a hatalom-őrjöngő miniszterelnök saját őszödi vallomása szerint is teljesen érdektelen, hogy a következő választásokon a lakosság hány százaléka fog rá szavazni, (tehát nyilván megvan az elképzelése arról, hogy a következő választások után miként tartsa magánál a hatalmat a népakarat ellenében is.)

– E10, H10: Ha fenti sokszorosan elmezavaros politikáért a FIDESZ-t kritizáljuk és felszólítjuk arra, hogy a FIDESZ eredeti, tavaly őszi radikális felfogásához térjen vissza, azt a FIDESZ tagok elszánt 38 ezres tagsága és a még elszántabb „új többség”, a jobboldal lejáratásának, széthúzásnak, önmagunk szalámizásának és kártékony, radikális gondolkodásnak bélyegzi.

– E11, H11: Ha emiatt végleg csalódottan a FIDESZ-ben, a gödörből kimászó szamár magyar nép teljes joggal önmaga próbálná elkergetni a kormányt  (E12, H12) és eme célokra hivatkozással az AVH bebörtönzi, akkor a FIDESZ semmit nem tesz érte, még szavát sem emeli fel. Ehelyett rálapátolja a maradék földet, meghívja az E1, H1-es hivatkozást és ezzel a ciklus bezárult és újra indult.

Természetesen a politikai elit számára mi sem könnyebb, mint e végtelen elmezavar-hazugság „EH”-ciklusát futtatni akár egészen 2010-ig, amikoris a jelenlegi kormánypártok a parlamenti választásokat szabadon és demokratikusan újra elcsalják majd, hisz a szabad és tiszta képviselői választások eltörlése Magyarország sajátos „demokratikus alkotmányos rend”-jének legitim része mind a Kormány, az Országgyűlés, az Ellenzék, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és maga a Köztársasági Elnök szerint is. (=(E*H)^n, ahol n a végtelen felé konvergál).

Tévedés tehát azt gondolnunk, hogy az ellenzék politikája „passzivitás” – valójában aktivitás, csupán ellenkező előjellel: nem a magyar nép megmentését szolgálja, hanem célja a koalíciós pártok háttértámogatása és a kivégzésre szánt magyar nép sorsának megpecsételése.

A magyar nemzetet mentő cselekvési lehetőségek

A magyar nép egyre sürgetőbb történelmi feladata az, hogy az itt ismertetett, egymásba ágyazott halálosan butító és a népet lebénító ellentmondások és hazugságok sötét hálóját átvágja, figyelmen kívül hagyja a parlamenti ellenzék önérdekeit szolgáló politikai taktikákat és feladja az ellenzék által propagált népszavazás hamis reményeit és egyéb illúziókat.

A hazugságoktól és a politikai elit által táplált elmezavartól megtisztult gondolkodás és azonnali cselekvésre van szükség: a magyarság egyetlen nagy karizmatikus összefogására határokon innen és túl –  különben a magyar nép el fog tűnni a Föld színéről és mindezért felelős lesz mindenki külön-külön: saját gyávasága, ostobasága, széthúzása, lustasága, szeretetlensége, szűk látókörűsége, nagyképűsége, felelőtlensége, kényelmessége és önzése fogja önmaga és gyermekei életét kioltani.

A FIDESZ új nagy többsége el kell hagyja a parlamenti ellenzékhez fűzött hiú reményeit és csatlakozva a magyar nemzeti erőkkel együtt kell megvalósítsuk a nemzet megmentése érdekében mindazt, amit a parlamenti ellenzék nemzetáruló mivoltában elutasít megtenni.

Teljes nemzeti-jobboldali egység kell, a FIDESZ új többségi bázisának összefogása a nemzeti oldallal, a nemzeti-jobboldali hazai médiák teljes és összehangolt támogatásával.

Az egyetlen kiút a teljes országos önszerveződés, ennek érdekében egyetlen nagy Alkotmányozó Kerekasztal létrehozása és nemzetvédő demokratikus civil tömegbázis szervezése a mai magyar kormány és országgyűlés erőszakos hatalmának megdöntésére. Az Egészségügyi Kerekasztal törekvését a szolidaritási és egészségügyi rendszer megvédésére ki kell terjeszteni össztársadalmi szintre: Alkotmányunk szerinti saját demokráciánk és jogállamunkhoz való jogunkat hangsúlyozva.

Tudatosítani mindenkiben, hogy a jelenlegi országgyűlés hivatalban léte a magyarországi demokrácia legfontosabb intézményének, a szabad és tiszta parlamenti képviselői választásoknak eltörlését jelenti, ezzel szemben az Alkotmány elején az áll „demokratikus jogállam”. Ez az ellentmondás definíció szerint alkotmányos válságot jelent; a cél tehát az alkotmányos rend, demokráca és jogállam visszaállítása Magyarországon. Ennek alapján akár naponta ostromolni az AB-t és KE-t, demonstrációkkal követelni az előrehozott választásokat az alkotmányos rend visszaállítása érdekében, tiltakozni a politikai bebörtönzések és üldözések ellen, mind itthon, mind külföldön. Jogászok segítségével követelni az Alkotmánybíróságtól és a Köztársasági Elnöktől az alkotmányos válság feloldását és az Országgyűlés feloszlatását. Elhagyni a „forradalmi” jelzőt minden rendszerváltó törekvés leírásából, hisz a cél éppen a demokratikus alkotmányos rend visszaállítása az erőszakos hatalomgyakorlást folytató alkotmányos diktatúra ellenében. A civil ellenállás minden létező formájával ellehetetleníteni a népirtó és országrabló korrupt kormány intézkedéseinek megvalósítását.

A magyarországi hírekről nyilatkozni –rendszeresen – a nemzetközi médiáknak is, idegen nyelveken is. A Magyarországról szóló legfontosabb híreket a Gyurcsány-féle diktatórikus hatalomátvételről, a kizárólagos hatalomra törekvésről és a hatalom fegyveres fenntartásáról, a rendőrbűnözésről, a politikai foglyokról és üldözésekről, a szűk zsidó-kisebbség hatalmáról, a magyar nagyobbsági etnikum jogainak és egyéni alkotmányos jogaink eltiprásáról, a magyar népirtás tényét mutató statisztikákról stb. – folyamatosan aktualizálva idegen nyelven is közzé tenni és terjeszteni a nemzetközi médiák segítségével is. Ehhez a külföldön élő magyarokat is a támogató- és levelezőbázisba szervezni, aktív és rendszeres segítségüket kérni és elfogadni.

Nemzetközi petíció indítása a magyarság megmentéséért, a politikai foglyok amnesztiájáért, a magyar demokráciáért és a demokrácia elveinek általános védelméért, a külföldön élő magyarság aktív tömegbázis-támogatásával és rajtuk keresztül egy szolidáris nemzetközi bázis kialakításával. E nemzetközi petícióval elérni hogy az Európai Parlament képviselői megszavazzák a kivizsgálást Magyarország jogállamiságának és a demokrácia elveinek sérüléséről az EU szerződés 6(1) és 7(1) pontja értelmében. Ha erre visszautasítás érkezik, akkor be kell jelenteni az ENSZ-nél, az EU Bíróságoknál, az emberi jogi nemzetközi biróságoknál, stb, a tényekkel és a magyar független bíróságoktól érkező visszautasításokkal és bizonyítékokkal (a civil jogász bizottságok és alapítványok segítségével) alátámasztva a jogállamiság eltörlését és a diktatúra tényét, és hivatkozva az EU polgárainak védelmének elmulasztására egy saját Alkotmánya és demokratikus uniós tagsága szerint demokratikus országban.

A FIDESZ-re és egymásra várakozás helyett tehát össze kell fogjon minden otthon élő és a világban szétszórt magyar. Mindenki önállóan és aktívan kell cselekedjen a Hazáért, mindenki önállóan keresve a kapcsolatot a többiekkel és felajánlva azt amit tud: országon belüli kapcsolatok keresése, nemzetközi kapcsolatkeresések és levelezések, szervezés, javaslatok, hírek fordítása és publikálása vagy terjesztése (emailben vagy nyomtatásban) otthon és külföldön, külföldre szóló tudósítások idegen nyelvre fordítása, szerkesztése és terjesztése a külföldi médiákhoz, összefogásra és cselekvésre lelkesítés, inspiráció, belföldi és nemzetközi tömegbázis szervezése a magyarságmentő petícióhoz, jogászi szakértelem felkutatása és felajánlása, stb.

Tisztító vihar kell gondolkodásunkban: egy karizmatikus magyar nép és annak teljes egysége

Tisztító vihar kell gondolkodásunkban: egy olyan vihar, amely a társadalom minden rétegén belül és azok között is egymáshoz sodorja az embereket – túllépve minden eddigi széthúzáson és a nemzetáruló politikai elit színjátékain. Karizmatikus vezetőre nincs értelme várni – hisz egy karizmatikus vezető nem a demokráciák, hanem a diktatúrák díszkelléke.

A demokrácia nem a politika, hanem a nép hatalmi rendszere, nemcsak szóban de tartalmában is. Egy demokráciának karizmatikus népre van szüksége, amely valóban képes az uralkodásra: amely képes átlépni a politikai bábjátékokon túl a valóságba és a valóságban képes megmenteni önmagát. Amelynek tagjai felismerik az összefogást és az igazság útját követőket, és felismerik a szeretet erejét önmagukban és másokban. Kizárva a fékező, széthúzó, áruló és hazug elemeket, csak a lényeges feladatra koncentrálnak, túllépve önérdeken, kényelmességen és az olyan gondolkodásmódon, amely lefárad a kifogások keresésénél és a beletörődő tehetetlenségnél. Egy karizmatikus nép egyénei a cselekvésre való lehetőségeket keresik és önmaguktól segítségüket ajánlják a „sajnos ez van”-ok, a sértettségekbe elmerülés és a „fel kell adjuk” dömpingje helyett.

Egy demokráciában a nép egyes tagjainak karizmatikus erejére van szükség. Mindenki e belső erőtől vezérelve összefog a többiekkel és cselekszik akkor is, ha másoktól mindezt (még) nem látja vagy nem érzékeli. Kiáll a népért és annak sorsáért; szeretettel és politikai felelősséggel kiáll és felszólal az üldözöttek mellett – és küzd a végsőkig, hittel saját és gyermekei jövőjében és soha meg nem szűnő hittel mindenki másban is, aki ugyanebben hisz.

Baráth Sándor, 2007.07.02.

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Magyar Hiszekegy (elmondja: a 80 esztendős Szekeres Gyula – videó)
Siklósi András: Halottak napjára
A vasmarok kíméletlen szorításábanavagy – Amikor meghaladjuk Abszurdisztán fogalmát
Close