“IV. Birodalom” über alles (4. rész): Luther
Ennyi gonoszságot, szörnyűséget hogyan lehet egy népről feltételezni? A német nép egyike a világ nemzeteinek, s mint olyan, nem rosszabb, nem jobb, mint a többi nemzet! Sorsát, nemzet-tudatát az objektív körülmények és vezetőinek választott irányvonala határozza meg.
A német nép nem fasiszta, mint annyiszor rásütötték ezt a bélyeget a második világháború után! S a magyar sem az, és az oláh nép nem nagyravágyó, a cigány nem tolvaj, az amerikai nem stupid. Egy-egy népet nem lehet jelzőkkel ellátva emlegetni, csak egyes képviselői, főleg a politikusai szereznek ilyen vagy olyan hírnevet népüknek. A német nép kétségtelenül rátermett, vezetésre alkalmas egyedeket termelt ki a történelem során, s ezt a tulajdonságot ma is produkálja. De ez nem jelenti azt, hogy Németország vindikálhatja a jogot magának a világ vezetésére, és főleg nem az uralkodásra, bármilyenek is legyenek az uralkodási formák.
A közismert dolgok interpolálásával jutottunk az előbbi megállapításokra, a félig kiejtett mondatot a logika törvénye alapján befejezve. Az iszlám hívei talán túlhangsúlyozzák a vallásukat, és viselkedésük extrém dolgokat is képes produkálni e területen. Gondoljunk csak az öngyilkos merényletekre, a terrorizmus térnyerésére közöttük. Ezek azonban egyéni túlzások, csoport érdekek és nem a nép lényeges, lényegi tulajdonsága! A megfogalmazás is pontatlan e tekintetben, mert az iszlám nem egy néphez köthető vallás, csakúgy, mint a kereszténység. Amikor Luther Márton kiszegelte a templom ajtajára hittételeit, a kor követelményei fogalmazódtak meg az egyénben. A római katolikus vallás annyi szörnyűséget követett el Isten nevében, hogy jönnie kellett a reformációnak, a megújulásnak a keresztény vallásban. A pápák közül sokan a köztörvényes bűnözök útját járták, a cölibátus, a fülbegyónás ma is meglévő anakronizmusa a hívők között vita tárgya. Hogy szükség van-e a vallásra, vagy Istennel való találkozásunknak más útja is van, ez további nyitott kérdés marad, az egyén dolga ennek eldöntése. Az élő, egy igaz Isten léte nem a cölibátus, vagy Allah hitének kérdése.
A kereszténység mai üldözése a világban, nyilvánvaló politikai eszköze valaminek, amit nem lehet pontosan meghatározni. Európa szerepe kétségtelenül változóban van a világban. Helyére kerül, vagy nem, ez nagyban függ a mai politikusok realitásérzékétől, a múlt – jelen – jövő emberi léptékű megítélésétől. Ezek a dolgok ma a merkeli politikától függenek. A nyilvánvalóan értelmetlen dolgok épp úgy, mint a realitások. Ma Németország meghatározó tényező Európában és egyben a világban. Azok a dolgok, amelyeket támogat, azok erősek lesznek, melyek ellenkező előjelűek, meggyengülnek vagy eltűnnek. Vigyáznia kell Németországnak, mert a merkeli habitus túlon-túl távol van a lutheri emberképen, úgy a ráció, mind a hit tekintetében. Magyarország tisztelettel és szeretettel fordul régi barátja felé. Nem azonos azonban ma a hőfok ebben a tekintetben. A merkeli politika csődje a németek belügye, bármennyire is kisugárzik a hatása a világba. Ezt a németeknek kell megoldani, akár így, akár úgy. Luther utat mutatott az Isten országához. Iránytűt adott a keresztény ember kezébe, hogy a világ összezavarodott útvesztőin hogyan találhatja meg ismét Istent. Az ember beleszólt ebbe az iránymutatásba, és máig tart a vita Istenről, a vallásról, a reformációról. Jött az ellenreformáció és a további vita, az egyet nem értés.
A hit világától eltérően az ember tényleges világa ma már a lét vagy nemlét kérdése. Eljutottunk egy pontra, ahol már minden lépés számít. Az egész emberiségről van szó, ezért a téves döntés igen sokba kerülhet.
Lehet-e és szabad-e az emberiséget érintő kérdéseket egyedül a németekre bízni, a felelősséggel együtt? Vajon a merkeli politika csődje nem kiált-e hangosan, és nem arról van-e szó, hogy ne hagyjuk a németekre a döntés rettenetes súlyát azokban a kérdésekben, amelyek nemcsak a belügyhöz tartoznak, hanem az egész emberiségre kihatással vannak? A válasz azt hiszem nyilvánvaló. Most vagyunk azon a ponton, amely válaszút lehet az emberiség történetében. Közös a felelősség is, bármennyire a németek akarják a döntést a népektől kicsikarni. Saját szájuk íze szerint, persze. Álljunk ki a magunk, a népek igazáért, Isten és ember előtt! Ne feledjük az Istent, mert az ember kevés ehhez a dologhoz. Az más kérdés, hogy a németek majd hogy fogadják ezt. Lehet, hogy szívesen veszik a segítő szándékot, de az is lehet, hogy ismét megpróbálják az egész világot a saját képükre formálni.
“Deutschland, Deutschland über alles!”
Erdélyi János
/Vége/
Előző rész: “IV. Birodalom” über alles (3. rész): Alternatívák
Igazán érdekes és gondolatébresztő sorozat volt ez. Többször is át kell olvasni, talán még jegyzetelni is tanácsos, hiszen vannak olyan
gondolat-szálak, melyeket érdemes megforgatni, újragondolni, vagy vitatkozni velük.
Itt van mindjárt az Iszlám, melynek szent könyve a Korán valójában semmiféle “Isten” akaratával nem találkozik, hiszen gyilkosságokra, a “hitetlenek” jogos kivégzésére buzdít. 1987-ben Magyarországon is megjelent, bárkinek elérhető, könyvtárakban, ha tanulmányozni akarja. Aki pedig türelmesen végig olvassa, az látni fogja, hogy az Iszlám nem a Béke Vallása.
Isten nem katolikus, református, nem zsidó és nem mohamedán, nem is a Buddhizmus tökéletes nem létezésének szimbóluma, hanem Isten Maga a Harmónia a felfoghatatlan sokszínűségben és változatosságban rejlő egyöntetűség.
Számomra nagyon szimpatikus, ahogy a népek megítéléséről szól a szerző, igaza van. Minden nép és hagyománya, hiedelmei, kultúrája és művészete, filozófiája, vallása az emberiség szellemiségének, kincsestárának része. Fontos és éltető szerepe lehet egy békés és áldott bolygó létrehozásában, DE(!) mindezek csak az adott területükön, ahol megteremtődtek értékesek. Mindenhol másutt csak romboló és pusztító hatásuk van.. . .
Az emberiség egyetemes, közös szellemi kulturális, nyelvében fellelhető akcentusok csak érintőlegesen növelik egy adott kultúra értékét; lásd a World Music, Világzene.
Az ember természetéből fakadó sötét diszharmónia, minden népnél megtalálható, s ez mindenhol kitermeli azokat a vezetőket, kik eltérítik a természetes és egészséges fejlődés útjáról a nemzeteket. Ez a sötét és gonosz diszharmónia ma fokozottan borítja homályba a világot, s vezeti pusztulásba. . .
Ma a világ pestise Amerika, az USA. Szerintem Németország is csak egy báb a nagy játékban, sőt még az Egyesült Államok kormánya is. A digitális világ, a média aljas és többszörösen is manipulatív manipulációja egyfajta szellemi koncentrációs táborba zárja az emberiséget. Ehhez nagy ideológiai segítség a liberalizmus vagy, ahogy itt olvastam egy írásban, a ’Liberálfasizmus’. Hirtelenjében most ezek jutottak eszembe Erdélyi János gondolatait olvasva, melyek számos, ezeken az oldalakon megjelent írás gondolataival csengenek össze.
J. T.
“Erdélyi János!
Nekem Magyarország az első,mindenek felett!!