INTER ARMA – Háborús napló Kárpátaljáról (videó) 📺
Egy szeretetszolgálati út beszámolóját ismerhetjük meg a dokumentumfilmből, melynek érzületi indítékait a II. világháborúban katonáskodó édesapa, dr. Téglásy Géza hitvalló példájára visszautalva mutatja be író-rendező-operatőr-beszélő fia.
Archív fényképekkel és hangfelvételekkel idézi a frontra került századost, aki hadmérnökként nem forgatott fegyvert, hanem valláserkölcsi megfontolásokból inkább szentképeket osztogatott a Magyar Királyi Honvédség által megszállt Szovjetunió vérzivataros hadszínterein, közben arra intette káromkodó, átkozódó katonatársait, hogy tartózkodjanak e viselkedéstől. Magyarország szovjet megszállása után a kereszténységét megvalló tisztet előbb kényszernyugdíjazták, osztályellenséggé nyilvánították. (Meg merte kérni ugyanis a munkahelyén előadást tartó Marosán Györgyöt, a káromkodásáról és kegyetlenségéről hírhedt kommunista minisztert, hogy kerülje az obszcén kifejezések használatát.) A kisgyermekes családot hamarosan kitelepítették Budapestről és a magyar gulágra: a Nagy Alföldre hurcolták.
1956 forradalmában az apa Nagydorogon (Tolna megye) nemzetőrparancsnokként gondoskodott a közrendről és közbiztonságról. A kádári megtorlás idején, minthogy levetette a rendőrőrs faláról a gyűlölt rezsimet megtestesítő Lenin-képet, izgatás miatt megkínozták, majd börtönre ítélték.
A film az apától megfosztott család életének egy jelképes mozzanatával mutatja be: mi mindent jelentett 1957-ben a politikai üldözöttként, megalázottságban élő, éhezésnek is kitett anyának és három gyermekének az a vajat tartalmazó konzervdoboz, melyet az amerikai nép adományaként kaptak…
A film az édesapa cselekvő béke- és emberszeretetét úgy mutatja be, hogy az – afféle transzgenerációs örökségként – megelőlegezi az alkotó fiú saját, karitatív elköteleződését is. Megtudjuk, milyen adományozó utakon (árvízkárosult faluközösségek, iskolák, gyermekkórházi ápoltak felkeresésével) sietett Kárpátalja bajba került lakosságának segítségére az általa alapított élet- és családvédelmi szervezettel, a kiemelten közhasznú Alfa Szövetséggel. Radnóti Miklós ma is időszerű békevágyát idézve Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammájával is alkotásra, gyarapításra int.
Az ismert latin közmondással (Inter arma silent musae – háborúban hallgatnak a múzsák) ellentétben bátran buzdít arra, hogy háborúban se hallgassanak a múzsák, mert a művészek a megtévesztett és hatalomgyakorlásból kiszorított milliókkal, a jelen és a jövő nemzedékeivel együtt sosem a pusztításban, hanem mindig a túlélést szolgáló, igazságos béke, az emberi élet és méltóság védelmében érdekeltek.