KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Igazi román akarsz lenni? Ismerned kell a dák történelmet!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
NIF: A magyar adminisztráció tanulhatna a románoktól. Valamikor a svájci bepolgárosodás is kemény procedúra volt. Svájc földrajza és történelme alaposan megtanulva. Mehettek a gyengébbek órákat venni, külön kurzusokat szerveztek az ilyeneknek. Kikérdezték a svájci szomszédaidat, meglátogattak bejelentés nélkül a lakásodban, végig nézték a könyvespolcodat, stb. Schawinsky nevű zsidó filmrendező készített is erről egy kiváló paródiát, amelyben van olyan is, hogy a parkolófelügyelő a parkolási vonalat felemeli és arrább húzza, hogy az autód kerüljön vonalon kívülre, és ezután tudjon megbüntetni. Aztán 16 év, és hatalmas díjak kifizetése után (középkategóriájú új autó ára) megkaptad az állampolgárságot. A paródia úgy végződött, hogy az olasz -most már svájci- hazamegy, nagy bulit rendeznek, és bepezsgőzve a fia fejéről egy puskás íjjal lelövi az almát.

Figyelemre méltó a cikk illusztrációja, a háttérben Nagy-Magyarország térképével.
SOKÁNT!

Nem vicc. Dácia határai a román állampolgársági vizsga kötelező tananyagát képezik. Többek között.

A román állampolgárság megszerzéséhez több lépést meg kellTENNI, többek között egy vizsgán is meg kell felelni, ahol a válaszolóknak bizonyítaniuk kell, hogy járatosak a román törvényekben és történelemben.

A teljes jogú románná válni kívánó külföldieknek legalább 18 évesnek kell lenniük, tudniuk kell románul és szülőhazájukban büntetlennek kell lenniük. Ezen kívül, a törvény szerint a román állampolgárságot megszerezni akaróknak bizonyítaniuk kell, hogy járatosak a román  történelemben, kultúrában vagy az alkotmányban. Ezért egy tesztet kell megoldaniuk.

„A román állampolgárságért folyamodóknak tudniuk kell románul (írásban és szóban), ismerniük kell Románia alkotmányát és himnuszát, alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük a román kultúráról és civilizációról (Románia történelmét és földrajzát is beleértve)”, állítják az Országos Állampolgársági Hatóság (ANC) képviselői.

Az állampolgársági vizsgán a külföldieknek feltett kérdések közül sok a honfitársainkat is nehéz helyzetbe hozná.

Az alábbiakban válogatást közlünk azokból a kérdésekből, melyekre a hatóságok által biztosított könyvészet alapján válaszolni kell.

– Melyek a román állam jellemzői?

Válasz: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, demokratikus és szociális jogállam.

– Mit jelent az identitáshoz való jog?

Válasz: Az identitáshoz való jog a nemzeti kisebbségek joga arra, hogy megőrizzék hagyományaikat, vallásukat, kultúrájukat és hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek.

– Hogyan lehet megszerezni a román állampolgárságot?

Válasz: A román állampolgárságot születéssel, örökbefogadással vagy kérésre, a törvényeknek megfelelően lehet megszerezni.

– Milyen kötelezettségei vannak egy román állampolgárnak?

Válasz: Egy román állampolgár kötelezettségei: az ország iránti hűség; a haza védelme; a pénzügyi kötelezettségek befizetése; a jogok és szabadságok mások jogainak megsértése nélküli jóhiszemű gyakorlása.

– A román állampolgárok milyen kortól indulhatnak képviselőházi vagy szenátusi mandátumért? És a Románia elnöke tisztségért?

Válasz: A képviselőházi mandátumhoz a polgároknak legalább 23 évesnek, a szenátus esetében legalább 33 évesnek, az elnöki tisztséghez pedig legalább 35 évesnek kell lenniük.

– Mi a Törvényhozási Tanács?

Válasz: A Törvényhozási Tanács azon intézmény, mellyel a Parlament a törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása ügyében konzultál. Ezen kívül az összes elfogadott törvény nyilvántartását is végzi.

– Mi a bizalmatlansági indítvány?

Válasz: A bizalmatlansági indítvány a Parlament határozata, mellyel visszavonja a kormánynak adott bizalmi szavazatát. Ennek következtében a kormányt leváltják. A bizalmatlansági indítvány a parlamenti ellenőrzés egyik formája, a kormánnyal szembeni legsúlyosabb szankcionálási lehetőség.

– Ki hívhatja vissza a Számvevőszék tanácsosait?

Válasz: A Számvevőszék tanácsosait a Parlament hívhatja vissza.

– Hol volt Dácia?

Válasz: Dácia a következő határokkal rendelkező terület volt: a Tisza-folyó (nyugaton), a Dnyeszter-folyó és a Fekete-tenger (keleten), a Duna (délen) és a Máramarosi-havasok (északon).

– Mikor vonultak ki a rómaiak Dáciából?

Válasz: A rómaiakat a Római Birodalom élén álló Aurelianus császár vonta ki Dáciából 271-ben.

– Hogyan alakult ki a román nyelv?

Válasz: A román nyelv a dákok és a rómaiak nyelvéből jött létre.

– Milyen népek érkeztek Dáciába az aurelianusi kivonulás után?

Válasz: Az aurelianusi kivonulás után vándorló népek érkeztek Dáciába: vizigótok, hunok, szlávok.

– Hogyan alapították Havasalföldet?

Válasz: Havasalföldet 1300 körül alapították I. (Alapító) Basarab János (Basarab I.) alatt a meglévő kenézségekből és vajdaságokból.

– Ki vezette a román parasztok 1784-es lázadását?

Válasz: A román parasztok 1784-es lázadását Horea, Cloşca és Crişan vezette.

– Melyik volt a középkorban a legfontosabb társadalmi osztály?

Válasz: Már a középkor óta a parasztság képezte a legfontosabb társadalmi osztályt, mely két kategóriára oszlott: szabad parasztokra, akik földbirtokkal és bizonyos szabadságjogokkal rendelkezhettek és függő parasztokra, akiket Erdélyben jobbágyoknak, Havasalföldön pedig rumánoknak neveztek.

– Mikor fogadták el Románia első alkotmányát?

Válasz: Románia első alkotmányát 1866-ban fogadták el Hohenzollern Károly fejedelem (I. Károly király) uralkodása alatt, aki Alexandru Ioan Cuzát követte az ország élén. Románia első alkotmánya Belgium alaptörvényének mintájára készült.

– Ki volt Barbu Catargiu?

Válasz: Barbu Catargiu (1807–1862) román politikus és 1862-től (Alexandru Ioan Cuza uralkodása alatt) ugyanazon év június 20-i meggyilkolásáig az Egyesült Fejedelemségek miniszterelnöke volt. A román fejedelemségek egyesülése után ő volt az első miniszterelnök (és egyben az egyesült Románia történelmének első miniszterelnöke).

– Milyen területeket kellett átengednie Romániának a Ribbentrop-Molotov paktum és a bécsi diktátum miatt és kinek?

Válasz: A Ribbentrop-Molotov paktum és a bécsi diktátum 1940-ben arra kényszerítette Romániát, hogy átengedje Észak-Bukovinát, a Herca-vidéket és Besszarábiát a Szovjetuniónak, Észak-Erdélyt Magyarországnak, valamint az (Ostrov-Vama Veche vonaltól délre húzódó) Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.

– Ki volt Románia első elnöke?

Válasz: 1965-ben Nicolae Ceauşescu lett az ország vezetője, a Nagy Nemzetgyűlés pedig 1974. március 28-án létrehozta (bevezette) a Románia Szocialista Köztársaság elnöke tisztséget. Nicolae Ceauşescut egyhangúlag választották meg Románia első elnökének.

– Kicsoda Ion Iliescu?

Válasz: Ion Iliescu Románia elnöke volt az 1989-1996 és 2000-2004 időszakokban.

– Mit nevezünk bányászjárásoknak?

Válasz: A bányászjárások a bányászok által az 1989-es forradalom után végrehajtott erőszakos cselekmények. Összesen 6 bányászjárás volt: 1990 januárjában, februárjában és júniusában, 1991 szeptemberében, 1999 januárjában és februárjában.

– Mekkora Románia területe?

Válasz: Románia területe 238.391 négyzetkilométer.

– Melyik Romániában a legfiatalabb földterület?

Válasz: A Duna-delta a legfiatalabb földterület Romániában. Ez a legújabb román terület, kialakulófélben lévő síkság.

– Milyen hosszú a román tengerpart?

Válasz: A román tengerpart 245 kilométer hosszúságú.

– Mondjon egy példát krátertóra Romániában?

Válasz: A Szent Anna-tó az egyetlen krátertó Romániában és Európában.

– Milyen fajta halak élnek a Kárpátok vizeiben?

Válasz: Pisztráng él a Kárpátok vizeiben.

– Ki a legjelentősebb román költő?

Válasz: Mihai Eminescu a legjelentősebb román költő.

– Melyek a hagyományos román ételek?

Válasz: A töltött káposzta, a bárányaprólék, a túrós és tejfölös puliszka, a húsgombócos csorba, a sózott hal, a túrós palacsinta, a pászka, a túrógombóc, a kalács és egyéb.

A címet a foter.ro szerkesztősége adta. Fotó: adevarul.ro

Szerző: Ionuţ Benea, 2016. július 15. péntek, 17:05

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

3 thoughts on “Igazi román akarsz lenni? Ismerned kell a dák történelmet!

  1. az, hogy az oláhok még hazudni sem riadnak vissza a nemzetük védelmére …, az legalább bennünket az igaz mondására kellene késztessen !!!
    mi oket nagyon sokszor olyan primitív, buta népnek tertjuk …, de súlyosan tévedünk ! Sokkal okosabbak nálunk !!!
    példákkal ;
    -1) ok beszélnek rólunk a történelmükben (ez annyit jelent, hogy ok voltak ott elottünk) …
    – 2) amikor észrevették azt, hogy a visszajövetel nem ad egy elojogot, egy történelmi elojogot nekik, akkor egyszeruen átálltak a folyamatosság elvére (± 2 évszázada) …
    – 3) ok a legrégebbi ismert néppel, mondjuk oslakossokkal egyeztetik magukat (a dákoknak ismertekkel), hogy ezzel is elsobbségüket állítsák …
    – 4) ok amikor egy Nagy-Romániát mondanak, írnak az egy tényleges, a szokásos ‘nagy’ fogalommal, a kb 20 éven keresztüli, a Besszarábiát is ebben foglalt és nem a mai. A mait, mint valami normálisnak, történelminek tartják …
    – ,5) …
    mi ;
    – 1) a történelemkönyveinkben (az iskolás, a nagyközösségi) nincs szó arról, hogy az oláhok mikor, hol kezdtek betelepedni hozzánk …(és utána hogy terjedtek ott szét a századok során …
    – 2) mi még csak ott tartunk (és még ott sem mindannyiunk !), hogy mi
    egy visszajövetelrol beszélünk. Még nem jöttünk rá arra …, amelyre ok már két évszázasa rájöttek …
    – 3) a mi nagyon kis részünk az, amely az ún. hunokkal bennünket
    összevon. Még ott is ezeket úgy, mint valami testvérnépet csak. Egyetlen tanulmányról eddig még nem hallottam, hogy a pannonok, vagy a dákok irányában lett volna nekünk valamink (mert hát mi csak a IX. sz. végén bejöttek vagyunk, így semmi közünk ezen 2 ezer éve ottélt népekkel …
    – 4) mi a normális, a történelmi, a teljes Mo-ot mondjuk, írjuk a legtöbbször egy Nagy-Magyarországnak. Ezzel mi magunk elismerjük (kimondottan hazug módon !!), hogy az csak egy ‘nagy” volt, amely jelzot a világon mindenütt csak a különleges, a kis idejig-tartó, maximális területet biró területre mondunk ki. Még olyan esetek is vannak, hogy ezek csak tervek még. A soha még nem létezett ilyen
    ország-területekkel (Nagy-Szerbia, Nagy-Albánia, Nagy-Morvaország …). Tehát itt mi kimondottan történelmet is hamisítunk. Igaz az oláhok is …, de ok legalább a saját érdekükben. Nem beszélve arról, hogy miközben nekik ez ‘természetes’, nálunk … normálisan ez nem szokás …
    annak ellenére, hogy hazudnak, el kell ismerjük, hogy ezt érdekükben teszik. Nem náluk van a hiba …, hanem nálunk. Hogy a fészkes fenében nem vettük mi még azt észre, (amit ok már 2 évszázada igen ), hogy az egy visszajövetel NEM ad senkinek elojogot !!!!!!!!!!!!
    szeretettel; L

  2. Ezt a „vizsgát” csak néhány ezer oláh tudná -főleg puskázással – letenni! Lelkük rajta!
    Képzeljük csak el: Erdélyben most kb. 5,5-6,5 Mó lakos van. Az oláh állampolgárságot cca. 20 000 „dák” tenné le, viszont a könnyített eljárás miatt hozzávetőleg 800 000 magyar állampolgár van Erdélyországban!
    Eredmény: Hivatalos nyelv a magyar, a „román” tricolort reklámzászlónak minősíti a Kolozsvári Nemzeti Kormány! Az országban tartózkodó oláh nemzetiségű személyeket magyar állampolgársági vizsgára kell küldeni, különben kiutasítják őket az „ősi Havaselve” területére!
    Vigyázat „kedves romány testvérek”! A nagy erőlködés be..arást eredményezhet!

  3. ‘Cinkosok közt vétkes, aki néma’ Bizony a sok gyalázatos kérdés és válaszokban mi is vétkesek vagyunk, mert mindent némán néztünk, sőt megerősítettünk!! Csak egyetlen példát hozok fel, az 1784-es román ”parasztfelkelést” A mi marxista töürténetírásunk kritika nélkül vette a ‘testvéri szociaqélista országok’ történészei által képviselt hazugságokat. Amiból én tanultam az egyetemen (Magyarország története tankönyvben ( A felvidéki szlovák kultőra fejezetben szerepelt, hogy Bél Mátyás és Kazinczy Ferenc a szlovák kultúra nagy alakjai voltak! (ki írtza ezt a fejezetet? Nem kívánom őt holta után megszégyníteni) Ilyen fejezet volt a veszedelmes paraszt felkelés a erdélyi Érchegységben. Az említett Hiorea- Closca féle ‘felkelésről’ van szó Az esemény valójában a magyar történelem leghirhedtebb rablóbandájáról szól (forrás a XX. sz. elején Tisza Miksa megjelent könyve: A magyar rendőrség türténete) A rémtettek tömegét követték el, többek között kutyákkal elevenen falattakl fel csecsmőket! Mi átvettük a testvéri román történész elvtársak véleményét. Nem volt ez egyedülálló Átvettük a szovjet történészektől A Pugacsov, majd Sztyepán Razin hatalmas paraszt felkeléseinek históriái is.t Az utóbbinak hatalmas szobra van Csebokszari (Csunas köztársaság) főterén, mert csuvas származású volt. Ő halomra gyilkolta le és rabolta ki a volgai kereskedőket. A mi leghíresebb betyár vezérünkből, Rózsa Sándorból (pedig a szabadságharcban is részt vett és csak egy emberélet kioltását tudták rábizonyítani) nem csináltunk nemzeti hőst. Ám a mi történészeink is gyártottak veszedelmes paraszti felkeléseket, ilyen volt Törő-Bujdosó- Pető vezettett Hódmezővásárhy- Mezőtur várokban lezajlott, valójában kabaréba illő megmozdulás. Mert történészeink számára küötelezően nehezeedett a jobbágy-paraszti osztályharc bizonyítási terhe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük