Hirdetés
Donbassz, Oroszország

Hogy “lőhetne” vissza Oroszország a szankciókért?

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az alábbi cikk a TopCor nevű orosz portálon jelent meg, melynek témája az Egyesült Államokban a Demokrata Párt visszatérése nyomán, az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás erősödése, illetve az, hogy minderre Oroszország milyen eszközökkel válaszolhat.


Az újabb szankciókra Oroszországnak ukrajnai expanzióval kell válaszolnia

Elkezdődött hát. Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt visszatért a hatalomba, és az Oroszországgal szembeni fokozott szankciós nyomásgyakorlásba kezd. Az amerikaiak meg akarják velünk fizettetni azt a „gonosz aktivitást”, amit mi állítólag folytattunk. Moszkva miképpen kell hát, hogy erre válaszoljon Washingtonnak?

Hogy Washingtonnak konkrétan mik a kifogásai a Kremllel szemben, azt elmagyarázta Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója:

A kifogások között szerepel: beavatkozás az amerikai demokráciába, állampolgáraik vegyi fegyverrel történő megmérgezése európai földön, hackertámadások és számítógépek feltörései. Olyanok, amiket maga éppen most említett. És még sok más.

Az „és még sok más” lehet még, bizonyosan, Alekszej Navalnij ismert orosz ellenzéki megmérgezése azzal a bizonyos, és a Szkripal-ügyben is szereplő «Novicsokkal». Lehet továbbá, hogy külföldről történt hazatértét követően bebörtönözték. Washingtonban most hirtelen eszükbe jutott az ellenzéki Borisz Nyemcov azóta régen feledésbe merült meggyilkolása is. Minderre az amerikai Demokrata Párt újabb szankciók kivetésével akar reagálni, amelyeknek „hatékonyabbaknak” kell lenniük. De tényleg, igazából milyen szankciók lehetnek még?

A probléma, amire maguk az amerikai politikusok is utalnak, az az, hogy a nem a mindkét felet érzékenyen érintő szankciók eszköztára mostanra immár csaknem kiürült. Az USA, igen praktikusan, igyekszik semmi olyasmit nem tenni, amivel önmagának is ártana. Az, hogy Oroszországot elzárják a SWIFT rendszerről, szankciókat hoznak oroszországi bankok ellen, vagy az orosz államadóssággal összefüggésben kezdenek bele valami műveletbe, az, persze, lehetséges. Országunk azonban ezeket, végülis túléli. Magukat a külföldi befektetők azonban, ilyen, vagy olyan mértékben, de károkat szenvednek. Inkább valószínűek a célirányos szankciók, amelyek kikezdik az országló rezsim stabilitását.

Először, ez az épülő „Északi Áramlat-2” gázvezetékre való, folytatólagos nyomás, illetve, általában is újabb akadályok gördítése is az orosz szénhidrogén-export elé – ami a szövetségi költségvetés keményvaluta bevételeinek az alapja.

Másodszor, ezek a szankciók Vlagyimir Putyin közvetlen környezetét érintik. Azokat, akik felemelkedésüket az elnökkel való személyes barátságuknak köszönhetik.

Harmadszor – és ezt a hidegháború-2 további eszkalálódásaként is el lehet könyvelni – ezek immár közvetlenül az orosz elnökkel szemben meghozott intézkedések. Az első lépés ebben az irányban már meg is történt. Amikor őt, és Dmitrij Medvegyev korábbi miniszterelnököt több évre eltiltották nemzetközi sportversenyek látogatásától. Most az Egyesült Államokban egy olyan jelentés elkészítésére szólítanak föl, ami „Vlagyimir Putyin és családtagjai személyes vagyonosodásáról” szólna. Az ember azt gondolhatná, hogy ez folytatása a „palotákról” szóló történeteknek (1), ám itt a nyomozást egy sokkal magasabb, hivatalos szintre emelik majd.

Mivel lehet erre válaszolni a Kremlben? Fagyasszák be amerikai politikusoknak orosz bankokban lévő számláit? Utasítsák el legközelebbi rokonaiknak az oroszországi lakhatási engedély iránti kérelmét és vegyék el tőlük a Szocsiban és a Krímben lévő luxusingatlanjaikat? Tiltsák be kőolaj szállítását az Egyesült Államokba? Világos, hogy mindez komolytalan. Ha Moszkvában azt akarják, hogy kellő súlya legyen válasz az amerikai Demokrata Pártnak adandó válasznak (2), akkor a „fogadj istennek” is aszimmetrikusnak kell lennie.

Nem, nem az amerikai kukorica importját kell betiltani. Hanem például rendet kell tenni Ukrajnában, amely személyesen Joe Biden hitbizományának számít. (3) Ha netán eszkalálódnék a hidegháború-2, akkor el kell ismerni a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság függetlenségét és katonai segítségnyújtási egyezményt kell kötni velük. Ha netán Washington és Kijev az ukrán hadsereg támadásával válaszolna erre, akkor ezeket a területeket be kell fogadni az Orosz Föderációba, egyben az orosz befolyási övezetet ki kell terjeszteni a Dnyeperig, de akkor már inkább Ogyesszáig. Akkor egyben újabb változatok jelennének meg a Dnyeszter-mellékkel kapcsolatban (4), megoldódna a Krím vízellátásának a problémája (5). Ukrajna akkor, elvágatván a tengertől (6) és határai közelebb kerülnének egykori, történelmi határaihoz, mindjárt szerződésképesebbé válna.

 

És netán e miatt az expanzió miatt újabb nyugati szankciókat vetnek majd ki? Hogyne, persze! Ezeket a szankciókat így is, úgy is kivetik majd. Hát akkor legalább legyen miért kivetni őket.

Szergej Marzseckij


Megjegyzések:

(1)  Navalnij mellett két nagy ellenzéki tüntetésre került sor Oroszországban. A másodikra akkor, amikor – honnan, honnan nem – megjelent egy „leleplező dokumentumfilm” Putyin elnöknek a Fekete-tengeri Gelendzsik üdülőhelyen lévő fényűző palotájáról. A „tiltakozó akció” villámgyorsan, még azt megelőzően kibontakozott, hogy napokon belül kiderült: a palota egy dúsgazdag orosz iparmágnásé. A filmről pedig az derült ki, hogy Nyugaton készült.

(2)  Amerikában szóba kerültek az Oroszország vezető kormánypártja, az „Egységes Oroszország” (Putyin elnök pártja) elleni szankciók is.

(3)  Biden fia igazgatótanácsi tag abban a „Burisma” nevű ukrán vállalatban, amelynek 2012 óta koncessziója volt a Donbassz alatt rejlő palagáz készletek kitermelésére. Akkor a lakosság ellenállásán meghiúsult a kitermelés beindítása.

A BIDEN-CSALÁD tehát ANYAGILAG ÉRDEKELT A DONBASSZ ELLENŐRZÉSÉBEN. A lakosság ellenállásának letörésére új lehetőség kínálkozott, amikor 2014. április 7-én – válaszul arra, hogy a Donbassz két megyéje – Donyeck és Luganszk – szembeszegült a törvénytelenül hatalomra került új kijevi vezetéssel, és kinyilvánította szuverenitását, az ideiglenes államfő szerepét is betöltő Alekszandr Turcsinov, Terrorellenes Művelet (ATO) címén, (katonai) büntető expedíciót hirdetett a fellázadt régió ellen. Még a junta egy része is visszariadt attól, hogy hadsereggel rontsanak rá az ország állampolgárainak egy részére. A türelmetlen Biden, akkori alelnök, ezért maga utazott Kijevbe, ahol KIADTA AZ UTASÍTÁST A HADMŰVELETEK AZONNALI MEGKEZDÉSÉRE.

Mostanra a Donbassz 70 százalékét az ukrán hadseregnek sikerült visszafoglalnia. A megszállt területeken, a napokban, megindult a palagáznak a környezetet mérgező kitermelése. Máris, az egész Donbasszban érzékelték az ivóvíz minőségének romlását, és a vízben már meg is jelentek mérgező vegyületek. Eközben (nem kis megütközést váltva ki) a Biden-fiú máris egy méregdrága luxusingatlanba költözött.

(4)  Új helyzetet teremtene a parányi Dnyeszter-mellék helyzetében Oroszország megjelenése. Az aprócska köztársaságot pillanatnyilag a kijevi junta, illetve a Nyugat-barát, román tudatú elnök asszony irányította Moldova közös katonai akciója fenyegeti. Maia Sandu választási győzelmével kiújulhat az ismételt román annexió veszélye Moldovában. Oroszország megjelenésével a román annexió veszélye mind Moldova, mind a Dnyeszter-mellék feje fölül elmúlna. Oroszország, ezzel szemben, 1991 óta újra, határossá válna a NATO-tag Romániával.

(5)  A hagyományosan aszályos éghajlatú Krím-félsziget vízellátási gondjait megoldotta a szovjet időkben megépült a Dnyeper vizének egy részét oda vezető Észak-Krími főcsatorna. Miután a Krím népe a 2014. március 16-i népszavazáson az Oroszországhoz való visszatérésre szavazott, Ukrajna 2014 nyarán lezárta a főcsatornát. (Ebben még az sem zavarta, hogy miután a víz nem tud elfolyni, feltorlódván belvízzel árasztotta és mocsarasította el a mögöttes területeket).

Ukrajna a Krím „visszatértétől” tette és teszi függővé a zsilip megnyitását. Ez a helyzet különösen súlyos gondokat okozott az elmúlt, kiváltképpen aszályos nyáron. Oroszország, méregdrága pénzért tengervíz-sótalanító állomások építésébe fogott (ukrán részről máris fenyegetőznek az építkezés hátráltatásával, meghiúsításával, szabotázs akciókkal). Noha jó páran javasolták a kézenfekvő megoldást: az orosz területen eredő Dnyeper elterelését, Ukrajnának a vizétől való megfosztását mindaddig, amíg Kijev a Krím számára helyre nem állítja a vízszolgáltatást.

Az újabb szankciókra Oroszországnak ukrajnai expanzióval kell válaszolnia

(6)  Ukrajna megfosztása tengerpartjától a továbbiakban nem tenné lehetővé, hogy agresszív oroszellenes kurzusának megtámogatásának céljából segítségére siethessen az USA, a NATO flottája. Az USA kénytelen lenne szedni a sátorfáját az Ogyessza és a kb. 200 km-re lévő Ocsakov közötti területen már épülőfélben lévő támaszpont-komplexumáról.

NewsFrontNemzeti InternetFigyelő (NIF)

Ez is érdekelheti:

Emberrablás nagyban – avagy terrorállam-e Ukrajna?

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
A Deep State politikai maffia?

minimálbérek az EU-ban
Ilyenek a minimálbérek az EU-ban

Lukácsi Katalin meztelen igazsága

Close