KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Határrevízió, keresztény értékek, magyar jövő (I.)

trianonKözeleg a trianoni ország gyalázás centenáriuma. Európa együttes bűnét a két főgyalázó, Anglia és Franciaország vezényelte. A csahos kutyákat ráuszították a fegyver és védelem nélkül maradt Magyarországra, és marcangolás lett a világháború befejezéséből. Sem valami logika, sem más következmény mentén történt, kizárólag a magyarság meggyalázása volt a trianoni döntés motivációja, no meg a nagyhatalmi érdek. Közép Európa gyarmati területté nyilvánítása, az itt élők közötti konfliktus élezése – a kizsákmányolást a zsarolás eszközévé tenni, a megnyugvást, egymás tiszteletben tartását a végsőkig elodázni.

Itt az idő az ésszerűség mentén meghúzni a határokat, a nagyhatalmakat mellőzve, csakis az itt élők érdekeinek alárendelve.
Először is axiómaként kell elfogadni: senki ellen nem irányul ez a megbékélési egyezség, össznemzeti érdek a teljes tisztánlátás, a reális, kölcsönös jóakarat. Mert a nagyhatalmak által ránk erőltetett béke csak a magyar nép megalázására törekedett, és senkinek sem érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása.

A történelmi Magyarország körülmetélése, mint tett, már önmagában is zsidó rituálé, de ezen túlmenően is nyilvánvaló a zsidó érdekek megnyilvánulása. A magyarság nemzeti érdeke az igazságosság, a történelem tiszteletben tartása, a más népek önrendelkezésének elismerése. Felvethető ugyan a kártérítés kérdése, ez azonban nem tárgya rövid kitekintésünknek.
Az ismert történelemi tények, és a határmódosítások főbb elvei a következők:

Ausztria kárpótlásként kapta az őrvidéki területet dél-Tirol elcsatolásáért. Dél-Tirol visszajár Ausztriának, Őrvidék pedig Magyarországot illeti. A maga ügyében Ausztria illetékes eljárni.
A Felvidék nyilván a cseh imperializmus, a pánszláv eszmék hatására lett “Szlovákia”, cseh gyarmati terület. A tót lakosságot soha sem kérdezték meg, akar-e önálló országot, vagy továbbra is jól érzi magát a Magyar hazában. Itt az ideje a népszavazás kiírásának, és amennyiben a tótok elszakadni kívánnak, azt tiszteletben kell tartani, azokon a területeken, ahol ők élnek többségben. Az olyan színmagyar vidékeken azonban, mint a Csallóköz, Mátyus föld, Bodrog köz nyilván a magyarság a magyar hazát fogja választani. A ruszin lakosság döntsön, hogy a tótokkal vagy a magyarokkal kíván egy hazában élni. Ukrajna adjon önrendelkezési jogot a kommunista örökségből kapott Kárpátaljának, döntsenek az ott élők a hovatartozásról.

Az oláhokkal kicsit nehezebb az egyezség: a nacionalizmus annyira erőteljes közöttük, hogy az ésszerűség nem nagyon fog szóhoz jutni. De maradjunk a jóhiszeműség talaján! Talán az oláhok is megértik, hogy maguknak ártanak a magyar lakosság millióinak rabságban tartásával.

Csakis ésszerű kompromisszum árán lehet megoldást találni Erdély ügyében. A nagy létszámú, betelepített regáti románok szóhoz juttatása Erdély ügyében mellőzendő.

A délszláv népek egy akolba terelése Tito halálával azonnal megszűnt összetartó erőnek mutatkozni. A népirtások, amelyeket ezen a földrajzi területen végrehajtottak, azt igazolják, egyik délszláv nép sem tud a másik fölé kerekedni. Hagyni kell őket békében, majd rájönnek arra, hogy mi a helyes út. A magyarságot is hagyják békén.

A Tisza-Duna közét, és a Drávánál délebbre eső területeken többségben élő magyarokat engedjék vissza a anyaországhoz. A Mura-köz magyar lakossága is értelemszerűen visszatérhet oda, ahova ezer éve tartozott.

Ez a logikus terület átrendezés, nagy vonalakban. Az olyan területek, mint pl. a szerémségi magyarok kérdését, csak alapos szociológiai, néprajzi elemzésekkel lehet megnyugtatóan rendezni, az ott élők akaratának, érdekeinek maximális figyelembevételével. A lakosság kiírtása, áttelepítése nem egy színmagyar terület etnikai összetételét megváltoztatta, a megszállók akaratának megfelelően.
Legtisztességesebb eljárás ezeken a vidékeken az utolsó, 1910-es népszámlálás adatainak elemzése, persze, az népmozgások jóakaratú figyelembevételével. Nem törekedhetünk az egész Kárpát-medence magyarítására, viszont az erőszakos beolvasztásokat, amennyire csak lehet, orvosolni kell. Mindig, és mindenek feletti elvként kell elfogadni az ott élő őslakosság kívánságát, akaratát.

Más országokat, különösen a nagyhatalmakat, akik ezt a borzalmat, ezt a tengernyi kínt, könnyet és kiontott vért előidézték, arra kérjük, tartsák távol magukat a térség megbékélési folyamatától. Egyszer s mindenkor legyen vége a beavatkozásnak, az önös érdekek ráerőltetésének a kisebb népekre.

Különösen áll ez a kérés Oroszországra, Angliára, Franciaországra, Németországra és az Amerikai Egyesült Államokra.

Naivitás persze az önmegtartóztatás lehetősége akár a nagyhatalmak részéről, akár az egyes népekre nézve, akiket érint a dolog. Azonban meg kell értenie minden nemzetnek, hogy végszükségben vagyunk mindnyájan. A keresztény Európát elárulták, eladták a fejünk felett. Csak magunk vagyunk. Vagy le tudjuk bírni az önös érdekeinket, el tudjuk felejteni a pofonokat, amit kaptunk, és új erőre kapva, egymást segítve, a kölcsönös érdekek mentén tudunk élni és cselekedni.
Ez az egyetlen út a továbbéléshez, a megmaradáshoz.

Ezek a kijelentések csak a magyarok szájából hangzanak hitelesen, akik az utóbbi idők fő vesztesei. A programok fő elszenvedői és a legnagyobb vérveszteséget kibíró nációja vagyunk a térségnek. Szándékunk tisztaságához nem férhet kétség, hiszen testvéreink egyharmada most is idegen országban él, jog fosztva, embertelen körülmények között. Mi nyújtunk békejobbot, ezért csak egy az elvárásunk, hogy higgyen mindenki őszinte jó szándékunknak. Mondjon le önként a nagyhatalmaktól kapott ajándékról, ami nem is ajándék, hanem az ő becsapásuk, zsarolásuk végzetes eszköze, a független életük akadályozója lett. És a jövőbeli rabságuk bűnös öröksége.

Erről az örökségről jobb lemondani, a lopott jószágot visszaadni, mert az sohasem lesz az övé. Ha a nagyhatalmi játszmák következtében jutott hozzájuk, akkor is lopott a jószág, az orgazda szerep épp olyan bűnös, mint a tolvajé. Ezzel kell szembenézni a mai nemzedéknek, amelyik csak ily módon tud megtisztulni az bűnös úton szerzett tulajdontól, és tiszta lelkiismerettel nézni a jövőbe.
A megbékélés egyúttal tabula rasa-t is jelent: tiszta lappal lépni be a jövő kapuján.

Új testvériséget is kínál az örökös ellenségeknek, új erőt és új lehetőséget a kölcsönös tisztelet alapján.
/Folyt.köv/

Erdélyi János

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

4 thoughts on “Határrevízió, keresztény értékek, magyar jövő (I.)

  1. Tiszteletreméltó naivitás.
    Ma, amikor egy aljas háttérhatalom egész Európa elpusztítását tervelte el, ezzel a “menekült” hordával, csak az álmok birodalmában lehetséges ilyen fordulat, amit Erdélyi Úr leír.
    Az aljasság, amivel meggyalázták hazánkat csak nekünk, magyaroknak mély és fájdalmasan vérző seb. A “szabadság hazája” Amerika és a “demokratikus” nyugat, nagy ívben tesz rá.
    Ha megnézzük a tegnapi (ál) pedagógus tüntetést, láthatjuk, hogy a trianoni gonoszság, nem múlik, sőt mindent megragad, hogy tovább pusztítsa az országot. Rátelepszik a létező valós problémákra, fizetett “igazság követelőket” állít, megpróbálja Magyarországot Ukrajnává változtatni.

    Örülhetünk, ha ezt az évet valahogy túléljük. Láthattuk és hallhattuk a hírekben, hogy Magyarországon ismét az utakon csálingóznak a bevándorlók. Egyszerűen átjönnek a határokon, a kerítésen, mert nincs határőrség, nincs honvédség, s nem látni az ostoba politikai pártok, közszereplők akaratát, hogy rendezzék ezt a helyzetet.

  2. Napirenden kell tartani,hogy a trianoni aljadékok elrabolták hazánk kétharmadát és a lopott holmi visszajár!!! – függetlenül attól,hogy mit gondolnak róla Európa bűnelkövetői.

    “Vona: nincs aktualitása, hogy Magyarország visszacsatolja Erdélyt”

    Úgy tűnik,hogy Zázrivecz elindult az őt megillető hely felé a palettán.

    http://bendeguz.info/news.php?extend.35
    H.B.

  3. Kommentár nélkül

    Államférfiak a trianoni békediktátumról

    Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt
    vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta:

    “Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer
    esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh
    uralom hat éve alatt.”

    Vladimir Iljics Lenin:

    “Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
    mészárosok békéje… hallatlan béke, rabló béke…ez nem béke, ezek
    olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a
    védtelen áldozatoknak.”

    André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében:

    “Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást
    tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság
    ellenszavazata következtében.”

    Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke:

    “Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése
    vagy a népszavazás között.”

    Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és főszerkesztője,
    1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt –
    Hungary s Place in the Sun) címû cikkében a következőket írta:

    “Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket
    és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak.
    Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád
    és ostoba trianoni szerződést.”

    Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:

    “Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint
    Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik
    nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába.
    Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja
    érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla,
    mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való
    hivatkozás csak hazug formula… a leggonoszabb módon visszaéltek a
    győzelemmel… Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná
    hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra
    kényszerítettek..”

    Herbert Henry Asguit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:

    “Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes
    tévedések eredménye.”

    Artur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök:

    “A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új
    háborútól való félelem.”

    Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:

    “Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.”

    Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:

    “Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson
    rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt.”

  4. Hát nem könnyű nyilatkozni , a cikk a tökéletes valóságot tükrözi, le a kalappal – csak az a gond hogy az erkölcsi szint a leigázóknál nemhogy növekedett volna közel száz éve , hanem sűlyed egyre mélyebbre — van ez a diaconu az még most is Magyarország újradarabolásával fenyegetőzik . Nos ezeknek a felbujtóknak nagyon sok a követője . így a helyzet csak mérgesedik tovább , Tehát nem tudni a holnap mit is hozhat az elszakadt magyarságnak , a további megaláztatásokat ? talán …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük