Hans-Peter Martin: Az Európacsapda


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

A sikeres szerző és EU parlamenti képviselő, Hans-Peter MartinA globalizáció csapdája” után újra lecsapott

Hans-Peter Martin 15 évig a híres német hetilap, a Spiegel szerkesztője volt. A Harald Schumann-al együtt írt könyve, „A globalizáció csapdája” méltán lett bestseller, ami ilyen téma esetén nemigen fordul elő.

Bár párton kívüli, 1999-ben az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezető jelöltjeként bejutott az EU Parlamentbe. 2004-ben számos korrupciós skandál leleplezése után kényelmetlenné vált az SPÖ számára, de még ugyan abban az évben saját listát állított, amit az osztrák választók 14 százaléka támogatott, és ami a legutóbbi választásokon 17,9 százalékra nőtt. Legújabb könyve az EU-bürokrácia újabb botrányait leplezi le és képtelenségét, hogy a jelenlegi válságot kezelni tudja.

Könyvéből az alábbi részlet az EU propagandahengeréről a Zeit-Fragen november 2-i számában jelent meg.

(Vajta Dénes)

Az EU és a tagállamok ilyetén állapota láttán minden nyugati demokrácia alapító atyja elárulva kell, hogy érezze magát. És Brüsszelben és Strassburgban is nő a bizonytalanság és a szorongás. Azonban ahelyett, hogy a jelen Európai Unió konstrukciós hibáit kijavítanák, inkább elfedik a bajt és a problémákat.

Propaganda alapvető reformok helyett lett a jelszó. Ennek középpontjában az EU kommunikációs biztosa, a svéd Margot Wallström áll. Az ez évi júniusi Európai Parlamenti választások alkalmával személyes levélben figyelmeztette a népképviselet elnökét, Hans-Gert Pöttering-et, hogy „az Ön Parlamentjének és az egész Európai Unió legitimitása a tét”. Javasolt receptje: egy minden eddigit felülmúló médiaoffenzíva. „Kapcsolatainkon keresztül felhívjuk a rádió és TV-adókat, hogy az Európai Unióról és az európai ügyekről több programot sugározzanak”, így Wallström Az EU-Bizottság képviseletei a tagállamokban „kommunikációs lépéseiket megfelelően fogják dizájnozni”. Az erre fordítható költségvetés: 17 millió euró. A levél végén meg is nyugtatja az EU-Bizottság viceelnöke az EU-népképviselet legmagasabb képviselőjét: „Mint láthatja, tervezett akcióink alaposak.”

Hogy ez miként történjen, már látható egy az EU-ról szóló TV-tudósítások támogatására kiírt pályázatból. A TV-állomásoknak a pályázatban nemcsak az „alkalmazott személyzet és különösen az újságírók nevét, feladatait és nyelvtudását kell megadni”, hanem ismertetni kell szerkesztési elveiket és kötelezettséget kell vállalniuk, hogy az „európai programokat rendszeresen és a fő adási időben sugározzák”. Amikor ezek a tervek 2008 őszén ismertté váltak a Frankfurter Allgemeine Zeitung feuilleton-ja e címen írt róla: „Az EU tudósításokat vásárol be”. Alatta ez állt: „Az ember csak csodálkozik, és alig hiszi el: az EU fizet a kellemes hírekért.”

Brüsszeli politikus körökben azonban alig akad valaki, aki törődik ilyen kritikával. Inkább rátesznek még egy lapáttal. A 2009-es választásokra az Európai Parlament Wallström pénzén kívül már engedélyezett 11,3 millió eurót „információs és kommunikációs kampány” célokra a hivatalos költségvetésből. De 2008 végére ez az összeg már több mint kétszeresére, 23,3 millió euróra emelkedett. Holott ezeknek a választásoknak a lebonyolítása és finanszírozása a tagállamok feladata. A frakcióknak járó pénzt is gyorsan megemelték az év végén 11 százalékkal 56,7 millió euróra, „információs tevékenységért az európai választásokkal kapcsolatban”. A trükk ebben ez: Az emeléseket úgynevezett eszközátruházással hajtották végre, amelyhez az elnök kérvényére a háztartási bizottság határozata szükséges csak és nem a plénumé. Így alig veszi észre valaki. Ez már egy jól átgondolt propagandastratégia része, amely az Európai Uniót szebb fényben óhajtja megjelenteni, mint a realitás. Némely média, mint például a Financial Times, privilegizált helyzetbe kerültek, mert a Bizottság által könnyebben forrás közelbe jutnak, és exkluzív híreket közölhetnek EU-tudósítások nyilvánosságra hozatala előtt, ami már magától értetődő dolog Brüsszelben, írja egy régi EU-követ. Ha összeadjuk a tágabb értelemben az EU saját propagandájára szánt pénzeszközöket, hatalmas summa jön ki. Ide tartoznak például olyan eszközök, mint az európai szellem támogatására létrehozott kulturális rendezvények vagy a számos ünnepség, amelyeken EU-politikusok vesznek részt. Így számolva az EU-intézmények egyedül 2008-ban összesen 2,8 milliárd eurót költöttek imázs ápolásra adópénzekből, ami több mint amennyit a Coca-Cola konszern világszerte reklámra kiad.

Fordította: Vajta Dénes

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Elhunyt Belovai István, aki 1984-ben megakadályozta a szovjetek agressziós szándékát
MISZOT Laci szerint a Fidesz legnagyobb ellensége a Jobbik
Fix it! (Rögzítsd!) – avagy amikor a múltunkkal együtt a jövőnket is bebetonozzák
Close