Görögország vesztett, a Világbank visz mindent!!

Mint azt az elmúlt hetekben olvashattuk, Görögország államcsődöt jelentett be, miután fizetésképtelenné vált! Görögország Romániához hasonlóan évek óta azért küzd, hogy megszabaduljon végre a Világbank ,,segítő jobbjától”, azaz, törlessze adósságait, és végre stabil gazdasága legyen, világbanki hitelek nélkül. A Világbanknak azonban ez nem érdeke, hiszen:

A Világbank minden országot adósságba hajszolt, aki belépett hozzá.

Részben a CADTM-nek köszönhetően – „Összefogás a harmadik világ adósságának eltörléséért”, az egyik legismertebb szervezet adósság témában – ma már általánosan ismert, hogy az IMF/Világbank páros a fejlett országok és óriás, multinacionális cégeik érdekében járnak el. A fejlődő országokat „beszorítják” az adósság csapdába, és nem hagynak nekik semmilyen kitörési lehetőséget. Másik köztudottá vált CADTM elemzési eredmény, hogy összességében nem a fejlett országokból áramlik a tőke a fejlődők felé, hanem fordítva. Már több évtizede – a véget nem érő adósságtörlesztés címén – a fejlődők utalnak nettó több tőkét a fejlett, gazdag országokba (ez részben magyarázza gazdagságukat). 1980 és 2004 között, adósság szolgálat címén, 5 300 milliárd $ áramlott a fejlett országokba és bankjaikba, míg az adósság állománya 540 milliárdról 2 600 milliárd $-ra nőtt fel. Lásd: http://www.cadtm.org

Görögország megállapodott az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az államcsőd-közeli helyzetbe került görög államnak nyújtott támogatásról. A mentőcsomaghoz szigorú takarékossági program kapcsolódik, a részleteket egy vasárnapi kormányülés után hozzák nyilvánosságra. A várható megszorítások miatt Athénban már szombaton is zavargások törtek ki. A várható megszorítások hírére zavargások törtek ki Görögországban, a rendbontók autókat gyújtottak fel, pénzintézeteket támadtak meg.

Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. Ezért volt szükség a mielőbbi megállapodásra, amelyet „a semmiből építettek fel”. Hozzátette, több nehéz év vár a lakosságra, de elsősorban az állami szektorra, mert az a „nagybeteg”. Miközben az állami szférában a jövedelmeket és nyugdíjakat súlyosan érintik a takarékossági intézkedések, a magánszektorra azok hatása közvetlenül nem terjed ki – jelentette be.

Papandreu szerint „teljesen természetes”, hogy a megszorítások hírére közfelháborodás alakult ki. Szombaton Athénban óriási zavargások robbantak ki, a tüntetők pénzintézeteket támadtak meg, és Molotov-koktéllal mentek a rendőrségnek, amely könnygázzal reagált. A BBC athéni tudósítója szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint hatalmas a düh a görögökben, akik úgy érzik, nem felelősek a válság kialakulásáért. A többség szerint a kormánynak a leggazdagabbaktól kellene megszereznie a gazdaság talpra állításához szükséges pénzt, nem pedig az átlagemebereket sújtó adóemelésekből.

Az euróövezet országainak pénzügyminiszterei már vasárnap délután találkoznak Brüsszelben, hogy jóváhagyják a megállapodást, amely Papandreu fogalmazása szerint „lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására”. Délelőtt pedig a görög kormány tart ülést, amelyet a görög televíziók élőben közvetítenek. Az ülésen – és az azt követő sajtótájékoztatón – hozzák nyilvánosságra a megállapodás részleteit.

Bérbefagyasztás, adóemelés, nyugdíjcsökkentés, avagy népirtás puskapor nélkül.A görög Bokros csomag:

A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy Görögország igen szigorú intézkedéseket léptet életbe a három évre szóló, 100-120 milliárd dolláros támogatásért cserébe. Egyebek között megszüntetik az állami alkalmazottak 13. és 14. havi juttatását, továbbá három évre befagyasztják az állami és a magánszektorban dolgozók bérét.

Az intézkedések között szerepel, hogy a 700 eurónál nagyobb nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. és 14. havi nyugdíjat. A görög kormány vasárnap egyidejűleg azt is bejelenti, hogy két százalékponttal emeli minden termék áfáját.

Az intézkedésekkel a görög kormánynak az a célja, hogy két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az EU által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.

Megszületett a megállapodás Görögország, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között a többéves pénzügyi támogatási csomagról – jelentette be vasárnap Athénban Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök. A kormányfő szerint a cél a csődhelyzet elkerülése, de a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván.

A neoliberalizmus azt állítja, hogy ,,az embereknek a maximális piaci szabadság és a minimális állami beavatkozás teszi a legjobb szolgálatot”. Továbbá: ,,A kormány szerepét a piacok létrehozására és védelmére, a magántulajdon védelmére, és a birodalom védelmére kell korlátozni”. Minden egyéb feladatot jobban teljesít a magánvállalkozás, amelyet a nyereség motivál a lényeges szolgáltatásokra. Ilyen módon, a vállalkozás felszabadul, ésszerű döntések születnek, és a polgárokat megszabadítják az állam feleslegesen túlgondoskodó kezétől.

Azonban azok a követelmények, amelyeket a neoliberalizmus igényel, hogy megszabadítsa az embereket az állami rabszolgaságtól, – felemelt adók, a közszolgáltatások és a társadalombiztosítás lebontása, dereguláció, a szakszervezetek letörése – szükségesek ahhoz, hogy a felső tízezert még gazdagabbá tegyék, míg mindenki mást hagynak elszegényedni. A gyakorlatban, a Mont Pelerinben kidolgozott neoliberális közgazdasági elmélet nem más, mint egy profi, és igen hatékony ideológia eszköz a nemzeti vagyonok, és az országok feletti hatalom megkaparintásához.

A cionista Izrael a Világbank segítségével – az USA után – ismét győzött egy nagy nemzet fölött!!!!

Kérdés: mikor lesznek olyan vezetői a nemzeteknek, akik egységesen fellépnek e világméretű gyarmatosítás ellen??

Iványi Sándor

Nemzeti InternetFigyelő