Görög válság – EU – Segítség vagy csődeljárás?


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Az eurózóna állam- és kormányfői múlt héten segítséget ígértek Görögországnak. Konkrét terv azonban nem született. Olyan hírek is terjednek, hogy a súlyos válságban levő országot „gyámság” alá helyezik, mivel ezentúl egy EU-biztos (komisszár!) irányítaná. A spekulánsok továbbra is halásznak a zavarosban, miközben a görögök egyre inkább elutasítják az EU-t.

A zűrzavarra és a politikusok növekvő cinizmusára mi sem jellemzőbb, mint az EU Parlament egy görög-német képviselőjének, Jorge Chatzimarkakisnak a nyilatkozata az EU-Bizottság Görögország ellen tervezett intézkedéseivel kapcsolatban: „Ha a Bizottság intézkedéseit valóban végrehajtjuk, ami valójában Görögország mint szuverén állam gyámság alá helyezését jelenti…Azt hiszem helyesen cselekszünk és van rá esély, hogy Görögországot egy kis segítséggel visszavezessük az erény útjára, és őszintén szólva a görögök megszokták történelmükben az idegen kormányokat. Nagyon hosszú ideig, jóval több, mint 300 évig az Ozmán Birodalomban éltek és ismerik az idegen uralmat. Nem akarom ezen ujjongani, csak azt akarom mondani, a görög lélek tudja egy kicsit mi az, és most sem lenne ez meglepetés számára.”

A magyar párhuzamosság nemcsak az adósságválsággal, hanem a török (s más) uralommal kapcsolatban is adott. Vajon mikor hallunk mi is hasonlókat?

Az is igen árulkodó, hogy EU-politikusok egyre gyakrabban használják az angol kifejezést PIGS (disznók), ha az EU déli országainak (Portugália, Itália, Görögország, Spanyolország) háztartási problémáiról esik szó. Közben elismert közgazdászok, mint például Joseph Stiglitz, a Világbank volt elnöke is belátják, hogy a rating ügynökségek és a spekulánsok szerepe a görög válság előidézésében döntő jellegű volt. Minél kisebb egy ország, annál inkább ki van téve a spekulánsok kénye kedvének. De Görögország után a nagy mediterrán országok is veszélyeztetettek, Kelet-Európáról nem is beszélve. Görögországnak májusig több mint 40 milliárd eurónyi adósságot kell törlesztenie, amire csak újabb hitelekből képes. De most már csak 6,6% kamatért tud hitelt felvenni, szemben mondjuk a mintagyerek Németországgal, amely már 3,1%-ért is kaphat. A spekulánsok ezt a megnövekedett kockázattal magyarázzák (mint Magyarország esetében is) holott Görögország eddig mindig pontosan fizetett (mint Magyarország is).

Egyre nyilvánvalóbbá válik a kamatkapitalista rendszer skizofrén természete, amely a nemzetállamok eladósítására tör, ha pedig ez sikerült, akkor az illető országot a vádlottak padjára ülteti, akit meg kell büntetni. Az adósállam teljesen kiszolgáltatottá válik, polgárait kifosztani kényszerül, hacsak nem akad egy bátor kormánya, aki az adósságfegyvert visszafelé süti el. Ettől retteg most az EU. S talán, mert nem bíznak a görög kormány kitartó népnyúzásában az EU már hajlamos is kihasználni a Lisszaboni Szerződés által nyújtott lehetőséget, hogy egy helytartóval megrendszabályozza Görögországot. Az EU Gazdasági és Pénzügyi Válságkezelő Különbizottságának elnöke, Wolf Kinz, javaslata szerint egy „Magas Megbízottat”, akit egy interjúban „Sparkommissar”-nak és „brüsszeli felügyelőnek” nevezett, kell Athénbe küldeni, aki ügyel arra, hogy a megszorító intézkedéseket csakugyan megtegyék.

Nem csak az euró-szkeptikusok vélik most, hogy az euró nem képes teljesíteni a hozzá fűzött elvárásokat, mert túl különböző típusú és fejlettségű országok egyvelegében vezették be, ami valójában csak Németország számára bizonyult előnyösnek, további exportlehetőségeket biztosítva a német iparnak. Görögországba irányuló exportja 2008-ban például 8,3 milliárd euró, importja viszont csak 1,9 milliárd euró értékű volt. Leginkább tehát a németek érdeke, hogy az euró-zóna életben maradjon. A német Spiegel magazin szerint készül is egy 25 milliárd eurós segélycsomag, amelynek nagy részét a németek nyújtanák. Merkel kancellár asszony azonban eddig elutasítóan reagált.

A különben inkább EU-barát svájci Neue Zürcher Zeitung is kritikusan ítéli meg az euró-zóna helyzetét, mert: „Az euró-zóna feszültségei többé-kevésbé annak az eredménye, hogy a politikusok az európai pénznemben mindig egy eszközt láttak arra, hogy Európa integrációját felgyorsítsák, vagy kierőszakolják. A politika visszaélt a pénzzel, ami egy gazdasági eszköz, a pénzpolitikán túli célok érdekében, ami veszélyt jelent a pénzstabilitás és a gazdaság számára”.  Közvélemény-kutatók szerint a görögök egyre jobban elutasítják az EU-t. Sokan azt is hangoztatják, hogy ki kell lépni az EU-ból, ami csak átmeneti nehézségekkel járna, de hosszú távon sokkal előnyösebb lenne. Megfigyelők szerint azonban az is lehetséges, hogy az EU megengedi Görögországnak, hogy kilépjen az euró-zónából s visszatérjen saját pénzneméhez, amelynek a leértékelésével több gazdasági mozgásteret nyerne, s a hitelezők egy részével is könnyebben megegyezhetne.

Vajta Dénes

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

0 hozzászólás a(z) “Görög válság – EU – Segítség vagy csődeljárás?” bejegyzéshez

  1. Akkor most valaki magyarázza már el, mi a különbség a szovjet és az európai unio között?
    Egyenlőre a gulág szisztéma. Még valami?

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
A nemzet ereje – avagy, „A székelyek gyűjtenek a magyarországi rászorulóknak”
Mi lesz még áprilisig Magyarországon?
Reiner Péter: „Új Ember, új világkép”
Close