KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Georgiában dől el a szenátus sorsa

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A 2020-as év nagy belpolitikai csatározásai az újév beköszöntével se zárultak le az Egyesült Államokban: Joe Biden megválasztott elnök kongresszusi jóváhagyására holnap kerül sor, előtte azonban még szenátusi pótválasztást is tartanak Georgia államban, amelynek eredménye fogja eldönteni, hogy a republikánusok vagy a demokraták lesznek-e többségben a szenátusban.

Szenátusi pótválasztást tartanak ma Georgiában, miután tavaly a november 3-i választásokon egyetlen jelöltnek sem sikerült megszereznie a szavazatok legalább ötven százalékát. A voksolás tétje rendkívül nagy, hiszen ennek eredményén múlik majd, hogy a demokraták vagy a republikánusok lesznek-e többségben a szövetségi törvényhozás felsőházában.

A helyiek is érzik a helyzet komolyságát, legalábbis ezt bizonyítja, hogy rekordszámú, hárommillió előzetesen leadott szavazat máris beérkezett, ami körülbelül a választásra jogosultak egyharmadának felel meg. Összehasonlításképp: a 2008-as szenátusi választáson mindössze 2,1 millióan járultak összesen az urnák elé. Talán az sem véletlen, hogy a The Washington Post című liberális napilap éppen a voksolás előestéjére időzítette leleplező cikkét, amely hangfelvételekre hivatkozva azt állítja: a délkeleti államban a republikánus szenátorok mellett nemrég személyesen is kampányoló Donald Trump hivatalban lévő elnök telefonon próbált nyomást gyakorolni Georgia legfőbb választási tisztségviselőjére, Brad Raffenspergerre, hogy az „találjon” elegendő szavazatot a novemberi eredmény megfordítása érdekében.

Donald Trump egy georgiai kampányrendezvényen. Fotó: Andrew CABALLERO-REYNOLDS / AFP

A százfős szenátusért folyó verseny mindenesetre jelenleg 47–47-re áll, a többség megszerzéséhez azonban valamelyik pártnak 51 széket kell birtokolnia a testületben. Az előző kétéves kongresszusi ciklusban a republikánusok felé dőlt a mérleg nyelve: 53–47-es arányban vezették a testületet – amennyiben a demokratákhoz számoljuk a rendszerint velük együtt szavazó két független szenátort, Bernie Sanderst és Angus Kinget is.

Noha a tavaly novemberi választásoknak a demokraták még nagy reményekkel futottak neki, mostanra mindez szertefoszlott, hiszen számukra a legjobb eredmény is csupán az 50–50-es döntetlen lehet.

Ez ugyanis feléjük billentené a mérleg nyelvét, hiszen Kamala Harris megválasztott alelnök döntő szavazatával átfordulna a többség a demokraták javára, ezzel jelentősen megkönnyítve Joe Biden megválasztott elnök dolgát a kormányalakítás tekintetében, hiszen az adminisztráció tagjainak kinevezése szenátusi jóváhagyást igényel, és a befolyásosnak számító bizottsági elnöki posztok demokraták közötti szétosztogatása is lényegesen könnyebben menne. Mindez azonban azon múlik, hogy David Perdue és Kelly Loeffler hivatalban lévő republikánus szenátoroknak vagy pedig demokrata kihívóiknak, Jon Ossoffnak és Raphael Warnocknak sikerül ma több szavazatot begyűjtenie a rendkívül szoros versenyben. Elég akár csak az egyik republikánusnak nyernie egy hajszállal, ez már elegendő ahhoz, hogy a konzervatívok megtarthassák többségüket, ezzel pedig lehetőségük lenne akadályozni, illetve felülírni Joe Biden rendelkezéseit a következő kétéves ciklusban.

Georgia állam egyébként a 80-as évek óta republikánus bástyának számít, és bár 1992-ben a demokrata Bill Clinton néhány százalékponttal nyerni tudott a republikánus George Bush-sal szemben, az állam azóta megingathatatlanul republikánus volt – egészen tavaly novemberig, amikor is Joe Bidennek a szavazatok szűk többségével sikerült felülkerekednie Donald Trumppal szemben.

A hivatalban lévő elnök azonban a georgiai eredményt – több másik csatatérállaméhoz hasonlóan – nem fogadta el, és a szavazatok újraszámlálását követelte. Ami azt illeti, ezt Georgiában egyedüliként kétszer is megtették, ezek azonban a szavazatkülönbség szűkülése ellenére is csak megerősítették Biden győzelmét.

Ez is érdekelheti:  Ezt gondolja a kapcsolati erőszak szakértője Varga Judit megdöbbentő bejegyzéséről
Donald Trump amerikai elnököt támogató emberek tüntetnek a Georgia állambeli Atlantában 2020. november 21-én. Fotó: Ben Gray / MTI/AP/

Trump választási csalással kapcsolatos állításai ellenére mindenesetre tavaly decemberben az elektori kollégium formálisan is Joe Bident választotta meg elnökként, noha ezt holnap még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Ha egy állam szavazatai ellen egy szenátor és egy képviselő is kifogást emel, akkor a képviselőház és a szenátus külön-külön vitát folytat és szavaz arról, hogy helyt adjanak-e a kifogásnak. Több republikánus képviselő már múlt héten jelezte, hogy kifogást fognak emelni, és hozzájuk csatlakozott szombaton tucatnyi, szintén republikánus szenátor is, köztük a befolyásos texasi politikus, Ted Cruz.

Magyar Nemzet

Ez is érdekelheti:

Amerikai elnökválasztás – Republikánus szenátorok kifogást emelnek a választási eredmény ellen

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük