Geopolitikai szótár: Blowback, III. befejező rész

Chalmers professzor, nem lehetett annyira "nagymenő", mint Brezinsky, mert az amerikai birodalmi koncepció ellen elmélkedett és tevékenykedett. Ezzel szembe ment a domináló "háttér" elittel, és az azok által hatalomra juttatott politikusokkal.
Chalmers professzor, nem lehetett annyira “nagymenő”, mint Brezinsky, mert az amerikai birodalmi koncepció ellen elmélkedett és tevékenykedett. Ezzel szembe ment a domináló “háttér” elittel, és az azok által hatalomra juttatott politikusokkal.

Interjú Chalmers Ashby Johnson geopolitikai professzorral

A sorozatot szerkeszti: Dr. Ing. Sebestyén Teleki István, Zürich – Erdőszentgyörgy

Hirdetés

Chalmers Ashby Johnson (August 6, 1931 – November 20, 2010) Amerikai szak-író és professzor emeritus a University of California, San Diego. A Korea-i háborúban is szolgált, később a CIA tanácsadója volt 1967 – 1973 között. Keményvonalas hidegháborús politológusnak és politikusnak számított. Elnöke a Japán Politikai Kutató Intézetnek (Japan Policy Research Institute, University of San Francisco), ami a San-Francisco-I Egyetem mellet működött.

Meghalt 2010 november 20.-án 79 évesen a saját otthonában. Sheila, a felesége, mondta, hogy reumatikus arthrozisból adódó szövődmények okozták a halálát. Neve nem szárnyalhatott oly magasan, mint Zbigniev Brzezinskié, mert a szülei nem voltak zsidó mentők és ő maga a hidegháború után nem nézte többé jó szemmel Amerika globális birodalmi szintre való törését. Az Amerikai Impérium felemelkedését, hanyatlását, és teljes összeomlását jósolta meg több könyvében. Kritizálta azt is, hogy a Pentagon második kormánnyá vált, és inkább innen irányítják -felelősség mentesen- a legitim amerikai kormányt.

A cikk eredeti címe: l“Mi, amerikaiak saját sírunkat ássuk”l

Forrás: persianews, 2015.12.30.

JF: A németek ezzel szemben szemmel láthatóan igen jól érzik magukat az amerikai birodalomban.l

JOHNSON: igen, amíg nem éri őket egy “blowback”, ami előbb-utóbb meg fog történni. Mivel azt tanácsolta a hegemón hatalom, hűséges szövetségesei aszimmetrikus hadviselést céloztak meg, tehát a terrorista reakciók látószögébe kerültek. Németországnak azonban magában megvan az az előnye, hogy stabil, demokratikus és Amerika-barát. Számos támaszpontot tartunk fenn Németországban, köztük a légitámaszpontot Ramstein közelében, a légierő legnagyobb támaszpontját az USA területén kívül – és mindezt anélkül, hogy a németek beavatkozhatnának abba, ami ott történik. Ha a helyzet Németországban nem lenne ennyire Amerika-barát, az önök országának ügyeibe való beavatkozás bizonyára másként nézne ki. Gondoljon például Olaszországra.l

JF: Ott a CIA a nemzetközi joggal ellentétesen, évtizedekig manipulálta a belsőviszonyokat, sőt, még saját terrorhálózatot is felépített – Gladio néven -, amelynek szükség esetén puccsot kellett volna végrehajtania, hogy egy elnyomó, jobboldali radikális, de Amerika-barát diktatúrát állítson fel.l

JOHNSON: Így van, hűséges országokkal, mint Németország és Japán is, az USA igazán jól bánik, mivel az amerikai imperializmus nemcsak a militarizmus nyelvét ismeri, hanem birtokában van a megvesztegetés művészetének is.l

JF: Tehát a német jó magaviselet gerinctelenség dolga?l

JOHNSON: Az USA jól bánik Németországgal, de nem veszi komolyan az önök országát. Ezért is okoztak itt Schröder kancellár teljesen váratlan kijelentései olyan felzúdulást. A franciák ugye mindig így beszélnek, és azután sohasem következik cselekvés, de ha a németek hirtelen így beszélnek! És mindez, amikor a második világháború után a világ legmegronthatóbb nemzetének bizonyultak.l

JF: Mi történne, ha Németország az amerikai birodalmat elhagyná, a NATO-ból kilépne, az amerikai csapatokat barátságosan hazaküldené, és a jövőben mindenki irányában barátságosan semlegessé nyilvánítaná magát?l

JOHNSON: Hatalmas lépést tennénk egy békésebb világ felé. Mivel Németország mégis csak az egyetlen jelentős nemzet a világon, amely az iraki háborút annak merészelte nevezni, ami: egy imperialista kalandnak.l

JF: Bevonulna-e az USA Németországba, vagy hagyna bennünket távozni?l

JOHNSON: Minden hatalmában álló dolgot megtenne, hogy Németországba beszivárogjon. És ezzel számolhat, ebben az USA tényleg jó. Azonban, bár kezdetben vagyon reménykedtem, attól tartok, hogy Gerhard Schröder háborúellenes kurzusa csak egy választási trükk volt.l

JF: Ettől valóban tartani kell?l

JOHNSON: Csak remélni lehet, hogy tekintettel a választási ígéretekre, Németországban a politikai osztály kurzusváltása a közvélemény előtt nem jár sikerrel. A belső gyengeség lesz az, amelytől a birodalom széttörik, csakúgy, mint a nyolcvanas évek végén a Szovjetunió.l

JF: Az amerikai ultrakonzervatív politikus, Pat Buchanan, akinek az amerikai önértelmezéssel kapcsolatos credója úgy hangzik, hogy “Köztársaság, nem birodalom”, egy ennek az újságnak adott interjúban minden országban a “hazafiak felkelését” jósolta – az európai és amerikai hazafiakét is – az egyoldalú hatalom ellen, amely a világot meghatározni próbálja. Egyetért-e ezzel?l

JOHNSON: Mindenképpen. Együttműködnek az USA-val, mert rákényszerülnek, nem azért, mert akarnak. Megindul a berobbanás, amikor elszakad a leggyengébb láncszem, amely a birodalmat összetartja, ez például a gazdaság lehet. A népek azonban bosszút állnak majd, ha a hegemón gyengeségét megszimatolják. Azonban megmondom önnek, hogy ha az iszlám fundamentalizmus veszélyt jelent, akkor a keresztény fundamentalizmus sokkal nagyobb fenyegetés.l

JF: Buchanan iszlám elleni figyelmeztetésére céloz “A nyugat halála” című könyvében?l

JOHNSON: Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de Buchanant egy jellegzetes amerikai-ír rasszistának tartom. És rendkívül bizalmatlan vagyok a bevándorlókkal szemben képviselt magatartásával csakúgy, mint – ahogyan én szeretném nevezni – a keresztény fundamantalizmusával szemben.l

JF: Viszont az amerikai imperializmus ellen harcol, teljesen ellentétesen számos liberálissal, akik azt éppenséggel propagálják.l

JOHNSON: Itt én is üdvözlöm Buchanan elkötelezettségét, én azonban alapvetően azt a magatartást, amelyet ő és hívei tanúsítanak, pontosan annak a magatartásnak tekintem, amely az amerikai imperializmust előidézte.l

JF: Johnson úr, ön hazafi?

JOHNSON: Hát persze.l

JF: Miért?l

JOHNSON: Nos, talán nincs csillagos-sávos lobogó a kocsimon, de felelősnek érzem magam az országomért.l

Az interjú időpontja: 2003. január

  Forrás: Persianews.vcp.ir

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Dr. Horváth István kálváriájához

Vitaest a Beke-ügyről – Erdélyi Magyar Televízió
Kiszámolták, meddig elég a Föld olajtartaléka
Close