Geönczeöl Gyula: Kit "magyarosíthatott" Szent István?


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Geönczeöl Gyula: Kit "magyarosíthatott" Szent István?Bárcsak ezt tette volna. De nem tette és csak a halálos ágyán tért észre, amikor Vak Béla fiait titokban kimenekítette az országból, megmentve ideig-óráig az Árpád házat a bosszúálló latin “kultúrkörtől” és a hazug, cselvetõ nyugattól.

Már fia, Szent Imre meggyilkolása idején tudnia kellett volna, hogy baj van. Ma õsrégi magyar nevek elferdített szláv változataiból, amit javarész 1945-ben gyilkos partizánok eszeltek ki és kényszerítettek a magyar falvakra, engedélyeznek szláv fordításból magyar neveket a felvidéki magyar tankönyvekben, holott ezen az õsi hun területen õsszlávok nem léteztek, tehát helyneveik sem léteztek. István miatt adtuk fel az Enns vonalig a mai Ausztria területét. Az oda benyomuló germánok elnémetesítették a bécsi medence hunjait, avarjait és magyarjait és a Muraköztől az Enns-ig terjedõ Ostmarkot, amit Szventoplokos “Moraviajanak” tekintenek, mert Marahensis, vagy Maharensis néven szerepel ez az Ostmark terület. És megkaptuk magunknak a vérengzõ, agresszív Ausztriát. A határvidékre, Ostmarkra, mert még neve se volt ennek a vidéknek, az Avarok bosszantására a frankok vad szlávokat telepítettek Sziléziából, sõt egészen Brandenburg területérõl, amit még õk rohantak le a szász háború idején. A frankok a szlávokat alighanem kiirtották volna, de a hunok és az avarok több kemény csatában megállították õket 803 es 811 között. Ennek emléke a Presalausburgi ütközet, ami valószínûleg Wroclaw, vagyis Boroszló környékén zajlott le, bár találgatják, hol volt a helyszín.. Viszont tévesen összekeverik ezt a kort a 907-ben az Enns környékén, tehát a határvidéken lezajlott ütközettel és Pozsonyi csatának nevezik, lovat adva a pánszlávok alá ezzel a tévedéssel, és a19. századi tévedések alapján átadva a pánszlávoknak Pozsonyt és a Kosovo pole vidéken létezõ Dowinát, Rastiz várát, mint Dévényt.

Ezekben az ütközetekben Nagy Károly is kikapott, aztán békérõl kezdett tárgyalni. Nem véletlen, hogy történészek okkal feltételezik, hogy a frankok ellen harcoló Közép-Európában a szláv alakulatok vezetõi sokszor avar eredetû vezéreket takar, akiknek lovassága avar, hun eredetû ezekben a harcokban. Így okkal hiszik, hogy Szventoplokos, Brwin, Kocel, sot Rastiz eredetileg avarok, illetve a felvidéki hunokkal szövetségben harcoltak a frankok betörése ellen. A neveket pánszláv elképzelések szerint szlávosították Pl. Szvatoplukra, ami szent ezredet jelent, ugyanakkor a német eredete Zwentibold és az valami tisztséget takar, nem a nevezett személy neve, akit különben is a pápa követe jelenlétében koronáztak Horvátország elsõ királyává – errõl van irat, Boba Imre közölte le – és így a Horvát királyok listáján az elsõ helyen szerepel. Sohasem járt Nyitrán és ha északra kellett mennie, a rövidebb úton járhatott – a bécsi erdõ mögött.

Brwin-bõl lett Pribina és Braszlavot sem lehet a Balaton mellé tenni, mert okirat van arról, hogy Moosburg várát kapta védeni, ami Klagenfurt mellett van a Dráva mocsaraiban, a várat feltárták és Arnulf császár kedvenc tartózkodási helye volt. Nem kellene a magyarországi régészeknek a Balatonból mocsarat csinálniuk a pánszláv régészekkel karöltve csak azért, mert Moosburg mocsaras területen fekszik. Kár és fölösleges volt Nagy Károlyékkal szóba állni. Valószínûleg ez a Maharensis kifejezés, a Murától az Ennsig terjedõ területet jelent latin ferdítésben, és semmi köze a “morva”, vagy a Maharensis, Marahensis szóból kialakult morva kifejezésnek, valami morva néphez, mert területet jelöl. Amit esetleg tévesen kelta eredetû szónak tartanak, késõbb morva õrgrófság maradt belõle, ami lassan elterjedt mint név az Erdõhát fölötti területen.

A másik morva név-maradványok ezért Sirmium környékén vannak. Zahorie, vagyis Erdõhát rossz fordítása Zobor népe hun országának, mert az nem Zahorie, mert Zobor nem jelent szláv Zahoriet, vagyis Erdõhátat. Ezért van ezen a területen Uherske Hradiste, vagyis Hun vár, vagy Uhersky Brod, vagyis Hun átkelõ, stb., a mai napig. Ezek ugyanis az Árpád honfoglalás elõtti hun nép elnevezései.

István a görög rítus helyett német javaslatra a latin mellett döntött, sajnos Géza óriási hibát követett el, hogy a germánokkal szóba állt, de a pápa kozvetített, mert a magyarokkal akarta ellensúlyozni a pápaságra nehezedõ germán hatalmi túlsúlyt. Az egész ISTVÁN ügy errõl szól és semmi másról. Ebbe nem kell belemagyarázni sem szamojédeket, se mongol hordákat, sem a kõkorszakot, semmi egyebet. De a germanoid finnugorizmus ezt teszi hivatalosan és ezzel kártékonyan telepedik a magyar nemzettudatra és fejlõdésre. Róma elfeledkezett a magyar segítségrõl Géza és István koráról mint mindig. Jó lenne, ha a magyar egyházak ezt végre elõvennék és helyre tennék. Mert a magyar segítséget a pápa a pápai helynökséggel, keresztény királysággal, stb. köszönte meg. Az nem ajándék volt. Sajnos aztán a szkizma, a nagy végsõ összeveszés idején és azóta, a latinok szellemében “pogánynak” neveztek, aki a görög kereszténység fõleg Mária hitet követte. A görög nem volt annyira ellenséges a helyi nyelvekkel szemben, pláne nem a Szent Konstantin által is emlegetett türkök esetében, akiknek írását a pápánál kifejlesztette szláv, glagolita írásának elfogadása mellett sorakoztatta fel, mint érvet, hogy lehet más írás is, mint latin, vagy görög, tehát szláv írás is lehet, mert pl. van türk-kazár rovásírás.

Konstantin 8 kötetes munkát mutatott be kazáriai tartózkodásáról a bizánci udvarban és ezzel alapozta meg tudósi hírnevét, nem a szláv írásrendszereivel. Ne felejtsük el azt sem, hogy több bizánci császár édesanyja szkíta, türk, vagy chorezmi származású hercegnõ volt és a két birodalom között szoros kapcsolat állt fenn. Az Árpádok mindvégig védték a görög egyházakat Magyarország területén a latinnal szemben, és igen nehéz dolguk, sok kellemetlen levélváltásról tudunk ezekben az ügyekben a pápákkal. Tisztán látható, hogy pl.a Szent Konstantin által kifejlesztett szláv, glagolita írás o és e betûjet a magyar, tehát türk rovásírásból vette, amit akkor tanult meg, amikor két évig a kazár kagán vendége volt Szarkelben. Vagyis a régebbi, szó és képírásos, fogalomkifejezõ, hagyományokat is õrzõ magyar rovásírás a szláv glagolita írás egyik megelõzõ mintája, írása volt. Ezek a régi írásrendszerek, mint az egyiptomi, sumer, kínai, vagy a hettita, nem hangírások, hanem fejlettebb, régebbi írások voltak. Tehát a jelenlegi nyitrai püspökség által a Nyitrai vár középkori fellegvára kapuja elõtt felállott “emlékmûje” felirata a glagolita írásról azért hazug és hamis, mert a glagolita írás nem elõzte meg a türkök, vagyis a magyarok írását. Az etruszkok mintegy 24 ezer hosszabb-rövidebb rovásírásos szöveget hagytak hátra, és mivel a Kárpát-medencébõl érkeztek Itáliába, az írásemlékek nyelvezete a 3000 évvel ezelõtti Kárpát-medencei magyar nyelv emlékének tekinthetõk. Ennek a nyelvnek az emléke a sok helynév is, és mert igen régiek, nagyon nehéz ezek jelentését kibogozni. Szláv meséket ezekre a helynevekre ráfogni, mindenféle kommunista partizán nyelvészkedõk eszement elkápzelései alapján minõsíti a jelenlegi pozsonyi nyelvészkedõk és követõik erõszakoskodásait. Ebben legyünk hát következetesek és mondjuk nekik oda.

Szent Konstantin ábécéjében tehát ennek az õsi türk rovásírásnak, ami Föníciában is jelen volt, két rovásjegy megfelelõje is szerepel. A Felvidéken glagolita írás nem szerepelt, csak rovásírásos emlékek vannak. A glagolita írás Koszovóban még élt, Horvátországban már alig, azt a latin ki is szorította a Felvidékre pedig sohasem került.

Metod pedig Wiking bajor segédpüspökkel a Száva melletti Sirmiumban székelt, amíg a latin írást és misét kedvelõ Sventoplokos ki nem ûzte a görögöket onnan, több száz papot vissza Görögországba. Viszont a fekete magyarság, tehát a Tudun és Zobor vezér honfoglalás elõtti hun-bolgár népe és az avarok, komoly bajba kerültek az istváni fordulattal, mert õk már a 700-as évek végén felvették a kereszténységet és a görög Mária hit követõi voltak. Õket azonban a latin fordulat miatt üldözni kezdte a Szent Istváni latin egyház, mint “pogányokat” a magyar királyi hatalom háta mögül és ez az oka a Felvidéken a szlávosodásnak, ugyanis a hun õslakosságra szlávokat és germánokat hozott be fõleg az egyház miatt a királyi hatalom, mialatt az õslakosság hun kulturáját elnyomták.

A jelenlegi tót nacionalizmus dühe ennek az emléke, csak éppen a rossz irányba fordítják, mert nem értenek semmit sem, hiszen a pánszláv- sturi idétlenségek miatt teljesen meg vannak zavarodva. Ezért veszélyes a pánszlávizmus szolgai kiszolgálása a tudományok részérõl. Különösen ez történt Róbert Károly uralkodása idején, aki a latin, hátulról tõrrel támadás kultúráját, az összeesküvések korát hozta ránk és sok magyar fõúr és régi család birtokát fölperzselte. Helyükbe cseheket és germánokat hoztak és ezeket most õstelepeseknek állítják be. Ezert kapta meg Róbert Károly magával szembe Csák Mátét, aki egyben nádor és Atttila leszármazott volt a turóci Diveki nemzetség, Csaba leszármazottainak egyik ágából. De ez a probléma teljesedett ki az idegen királyok miatt is, akik üldözték a magyar nyelvet. Ez pedig ha úgy tetszik a morva völgy, egészen Saros megyéig a Duna fölötti területen – Gomor nem, mert azok avarok, bár abba is belemagyaráznak szlávokat, mert nem értik a palócok eredetét. A Sziklavidék, Felvidék hunjai, Zobor országától Turocig és Sarosig már az Árpád honfoglalás elõtt a görög Mária hitet követték, amikor Bizánc messze erõsebb volt, mint Róma és beleszólt a római püspök és minden itáliai püspök dolgába.

A nagy tévedést, amire Fico, Fickó hivatkozik, mert õ is egy elfajzott tapolcsány vidéki magyar, az is okozza, hogy amikor 1867 után visszaállt a magyar világ és az elszlávosodott felvidéki nemesség idõt kért, hogy újra rendesen megtanuljon magyarul, ma ezt “magyarosításnak nevezik, mert ezen az úton elindultak. Márpedig Tudun népe már igazán megkaphatna annyi lélegzetvételnyi idõt, hogy saját dolgaival tisztába jöhessen, történelmi települései adatait, neveit, régi nyelvi dolgait rendbe tehesse. A felületes, félmûvelt politikusok csípõbõl lövöldözései meg nem értett történelmi mélységek helyett a dolgokat felszínre hozzák, ami nem baj. De most rendet kell ezzel tenni és a jelenlegi hisztériát erre jól fel lehet használni. Nagyon alaposan helyre kell tenni a dolgokat, mert különben Fico módon köszönnek vissza és Sturokat, Hodzakat termel a hazudozás. A mi érdekünk a mi érdekünk. Ha az egyház politizálhat, akkor nekünk is politizálnunk kell és nekünk kell, hogy igazunk legyen. Ezt kell a Szent István kultuszhoz fûzni. Minél hamarabb, annal jobb lesz. Vatának igaza volt.

Geönczeöl Gyula

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás