KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybíróság intézményéről

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Megkezdődött az Alkotmánybíróságról szóló törvény parlamenti vitája: „Nem silányulhat a  jogállamiság zálogát jelentő  Alkotmánybíróság kirakat intézménnyé”- Gaudi-Nagy Tamás felszólalásai a keddi ülésnapon

Az Országgyűlés keddi ülésén Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényjavaslat   általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás vezérszónoki  felszólalásában, az Emberi jogi bizottság kisebbségi véleményének ismertetése során, illetve több kétperces felszólalásban (a felszólalások itt láthatók) egyértelművé tette, hogy a Jobbik a javaslatot ebben a formában nem támogatja. Mint mondta megengedhetetlen az, hogy az 1600 benyújtott de még el nem bírált utólagos normakontroll iránti indítvány „kukába kerüljön”  Kitért arra is, hogy a Jobbiknak is van ilyen beadványa a az egyesülési jogot korlátozó polgárőr törvény vonatkozásában. Elmondta, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is több indítványt nyújtott be a gyurcsányi önkény időszakban jogkorlátozó szándékkal és tartalommal hozott és máig hatályban tartott alkotmányellenes jogszabályok (többek között „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértés)megsemmisítése iránt. 

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásának elején köszöntötte az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi hivatalos útján tartózkodó delegációját, amely éppen felszólalása idején jelent meg  vendégként az ülésterem karzatán. Kiemelte a nemzeti jogvédő azt is, hogy a küldöttségben a nagykövet mellett Ardebil város vezetősége is jelen van, akik éppen a jobbikos vezetésű várossal, Tiszavasvárival kötött testvérvárosi megállapodás aláírása és a gyümölcsöző együttműködés elmélyítése érdekében érkeztek hazánkba. A delegációt az ülésteremben tartózkodó képviselők pártállásra tekintet nélkül tapsolták meg.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=pNJI-SkgX18&feature=player_embedded]

A jobbikos képviselő vezérszónoki felszólalásában hangoztatta, hogy ezen törvényjavaslat nem silányíthatja a demokrácia és jogállamiság egyik sarokkövének minősülő Alkotmánybíróság intézményét kirakat intézménnyé.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság iránti igény az, hogy bármely államforma legyen az a többség akaratán nyugvó is, megfelelő garanciák nélkül magában hordozza a diktatúra lehetőségét, így ezen garanciák meglétének hiányában a Jobbik nem támogatja ezen formában törvényjavaslatot.

Gaudi-Nagy emlékeztetett, hogy a Jobbik, a bizottságban tett  javaslatait az Alkotmányügyi bizottság elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke is méltatta, de azok végül nem kerültek be  teljes mértékben a törvényjavaslatba.

Ez is érdekelheti:  Ez nem jött össze Magyar Péternek, ma sem lesz kormánybuktatás

Mint emlékezetes, az Alaptörvény rendkívül leszűkíti az actio popularis (bárki által benyújtható indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt) megindításának lehetőségét, tekintettel arra, hogy ezen jogintézménnyel a jövőben az országgyűlési képviselők 1/4-e, az alapjogi biztos és kormány tagjai élhetnek.

Tekintettel arra, hogy a jövőben költségvetési vonzatú törvények esetében csak bizonyos alapjogok sérelme esetén van helye az utólagos normakontroll intézményének, így ezen intézmény vonatkozásban a jobbikos honatya aggodalmát fejezte ki, ugyanis elmondása szerint, a még el nem bírált közel 1600 beadvány jövője a magyar alkotmányosság, jogállamiság egyik legfundamentálisabb kérdése.  Ezen beadványok alapvető politikai szabadság jogokra és szociális jogokra is vonatkoznak, tehát ha ezen jogsértések fennmaradnak nem beszélhetünk rendszerváltozásról.

A nemzeti radikális képviselő álláspontja szerint a folyamatban levő ügyeket el kell bírálni, ezt következik a jövő év elején hatályba lépő Alaptörvényből is.

Gaudi-Nagy bejelentette, hogy Gyüre Csaba és Staudt Gábor képviselőtársaival (akik szintén kemény bírálatot fogalmaztak meg felszólalásaikban) együtt módosító javaslatot nyújtott be, amely megteremti azt az  eljárási módszert aminek keretében a még el nem bírált beadványok beadványozói érdeksérelem bizonyítása nélkül is fenntarthatják kérelmüket aképpen, hogy az alkotmánysértést az Alaptörvény rendelkezéseihez igazítják, így hagyva lehetőséget, ezen a jogállamiság szempontjából elementáris jelentőségű beadványok elbírálására. Egy másik közös módosító indítvány a taláros testület eljárását szigorú határidőkhöz kötné szemben a javaslat „ésszerű időn belüli” elbírálást tartalmazó rendelkezésével.

A két módosító javaslat támogatása a feltétele annak, hogy a Jobbik mérlegelje a törvényjavaslat támogatását.

Végül arra is felhívta a figyelmet Gaudi-Nagy, hogy a törvényjavaslat nem rendezi az Alkotmánybíróság 21 éves működése alatt hozott határozatok sorsát, ez pedig súlyos jogbizonytalanságra vezethet.

Vonatkozó videók:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0sVtX4tdqqw]

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=kJoN72g1dh8&feature=player_embedded]

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=4t3GzzqjM8w&feature=player_embedded]

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük