KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Forbes Magazin : Az Oroszország elleni szankciók az oroszelleneseket sújtják

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Tilak Doshi, a Forbes magazin cikkírója, józanul és logikusan végiggondolva a tények mentén elemzi az orosz gazdasági helyzetet.

A szerző emlékeztet arra, hogy február 24-ét megelőzően az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió, a legszorosabb szövetségeseikkel együtt a történelem legátfogóbb és példátlan gazdasági támadását intézték egy szuverén állam, Oroszország ellen.

Ez a kapzsi szövetség kisajátította (ellopta) az Orosz Központi Bank devizatartalékának csaknem a felét, és blokkolta a legfontosabb orosz bankok hozzáférését a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez.

A Moszkva ellen kirobbantott átfogó gazdasági háborúnak el kellett volna pusztítania az orosz gazdaságot, tönkretenni a rubelt, és valószínűleg  magát Vlagyimir Putyint is .

Ekkor jelentette be a Fehér Ház vezetője, „Sleepy” Joe Biden , hogy „Putyinnak mennie kell”. Az amerikai demokrácia nem igazán ép viselkedésű vezetőjének felhívását szinte azonnal visszhangozni kezdte a világmédia.

Putyin azonban úgy döntött, nem hátrál meg, így Biden jóslata, miszerint „egy dollár kétszáz rubelt ér majd,” ma már nemcsak az Orosz Központi Bankban, hanem az egész világon nevetség tárgyát képezi.

Az orosz valuta, köszöni szépen, jól van és a zöldhasúhoz viszonyítva napról napra erősödik, miközben a kamatláb normalizálódott, ami az orosz lakosság tetszését is elnyerte. Putyin elnök pedig soha nem látott mértékben népszerű Oroszországban. Ellenben Bidennel, aki soha nem látott mélységben tanyázik a népszerűségét tekintve.

Ambrose Evans-Pritchard a Daily Telegraph nemzetközi üzleti szerkesztője egy korábbi alkalommal „teljes spektrumú árunagyhatalomnak” nevezte Oroszországot, mely jóval kevésbé van kitéve a szankcióknak, mint maga Európa.”

Hogy pontosan miért is, azt Tilak Doshi így összegezte :

„Oroszország a világ harmadik legnagyobb búzatermelője és vezető nettó exportőre.
A világ legnagyobb műtrágyaexportőre, a harmadik legnagyobb alumínium exportőr és a negyedik vagy ötödik legnagyobb vas- és acélexportőr (attól függően, hogy az EU egészét számítjuk-e).
Oroszország kulcsfontosságú ipari fémek – palládium, platina, nikkel és réz – vezető exportőre, amely rendkívüli fontosságú a Nyugatnak a megújuló energiaforrásokra való „energiaátállási” terveinek szempontjából.
Továbbá Oroszország a fosszilis tüzelőanyagok nehézsúlyú exportőre a világpiacokon, a világ legnagyobb földgázszállítója, Szaúd-Arábia után a második az olaj, Ausztrália és Indonézia után pedig a harmadik legnagyobb szénexportőr.

A tudósító gúnyosan megjegyzi, hogy két hónappal azután, hogy az EU vezetői elutasították a Kreml „rubelt a gázért” tervét, legalább húsz európai földgázimportőr, köztük az ENI, a Uniper és az OMV is, számlát nyitott a Gazprom Banknál a rubelben történő fizetések biztosítására, de még további tizennégy importőr kért hasonló kedvezményt a banktól. Ráadásul Oroszország azonnal felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországnak, Bulgáriának és Finnországnak, mert nem fizetett rubelben a gázszállításért.

Ez is érdekelheti:  Megtámadták a Hír Tv stábját Magyar Péter tüntetésén (videó)

Április első hetére az orosz olajexport visszatért a korábbi állapotokhoz. Ahogy az üzemanyag-, élelmiszer- és műtrágyaárak a szankciókat követően emelkedtek, Oroszország folyó fizetési mérlegének többlete az év első négy hónapjában több mint háromszorosára, 95,8 milliárd dollárra nőtt.

Közben az Európai Bizottság közzétette azt a tervét, hogy ebben az évben kétharmadára csökkenti az EU orosz gáztól való függőségét, amit szinte lehetetlen megvalósítani a gyakorlatban.

Az EB javaslattervezetében az áll, hogy „Az EU-nak a korábbiaknál nagyobb mértékben kell csökkentenie az energiafogyasztást annak a kitűzött célnak az érdekében, hogy 2050-re elérje a nulla szén-dioxid-kibocsátás ambiciózus szintjét.”

A Deutsche Bundesbank április végén közölte, hogy „a legszélsőségesebb esetben az idei reál-GDP csaknem két százalékkal eshet vissza a 2021-hez képest”, és az embargó nyomán pedig „huzamosabb ideig is lényegesen magasabb lesz az infláció”.

Németország második legnagyobb magánbankjának, a Commerzbanknak a vezérigazgatója, Manfred Knough arra figyelmeztet, hogy „csődhullám” sújthatja Európa legnagyobb feldolgozóipari központját, az orosz energiaexportot sújtó nyugati szankciók miatt recesszióval kísért magas infláció veszélye fenyegeti.

az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának jelenlegi alelnöke, Oroszország korábbi elnöke, Dmitrij Medvegyev Telegramon a következőket írta: „Csak néhány héttel az Oroszország elleni „pokoli” szankciók bevezetése után a várakozásoknak megfelelően kiderült, hogy bumeráng visszaüt a Nyugatra.”

A szerző megjegyezte, hogy „Brazília, India, Kína és Dél-Afrika számára ugyanolyan fontos, hogy megvédjék szabadságukat, és kereskedjenek egy olyan árutermék-nagyhatalommal, mint Oroszország az, hogy ne váljanak a globalizáció és a nyugati, nemzetközi pénzintézetek áldozataivá.

Míg a brüsszeli és washingtoni bürokraták a megújuló energiával kapcsolatos álmaikat szövögetik, a világ többi részének a szokásos üzletmenetüknek megfelelően kell működniük.”

Zseniális munka, Tilak Doshi! Világos, megfontolt és rendkívül szellemes. És itt a lényeg az, hogy napról napra egyre több ilyen anyag van. Aminek a nyugat nem örül, hiszen kiderül ezekből, hogy létezik egy feltörekvő világ velük szemben.

Ez is érdekelheti:  Sajtótájékoztatót tartott a főügyész: így nem törölhető a tartalom

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük