Folytatódik a Gergényi – Gyurcsány "műveleti terület" kordonosítási gyakorlata…


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG  (MJB) POSTALÁDÁJA

(2009. szeptember 5.)
ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK, KÉRDÉSEK.
KORDONOK KÖZT

Folytatódik a Gergényi – Gyurcsány “műveleti terület” kordonosítási  gyakorlata, miszerint: országvezető “nagyjaink” (VIP-es  “galeri tagok”), az állatkerti rácsokhoz vagy védőkorlátokhoz  hasonló építmények  között  ünnepelnek, és meghitt hangulatban nézik a kordonon kívülieket, mint az orángutánok vagy a  varacskos disznók a “zoo” látogatóit.

Nyilvánvaló, hogy a  kordonban feszengők félnek az állampolgároktól, ezért  jól tennék, ha   véglegesítenék ezt a  helyzetüket,  minden nap  ünnep lenne számukra  és – idővel – a félelemérzetük is megszűnne!

KIVATTÁZOTT TISZTAVATÁS

Ez évi tisztavatásunk frappáns megoldásaként,-  az eskütételre felsorakoztatott 48 fős  “csipet-csapat” tisztek  környezetébe, mintegy  200 (azaz ketőszáz) egyenruhást is odavezényeltek az ünnepi  látványosság  fokozása érdekében.  Hajdanában,- a Rákosi – Kádár  érákban  alkalmazták azt a “vattázásnak” elkeresztelt módszert, hogy  kötelezték az adott  állományt a különféle rendezvényeken való részvételre,  mert meg kellett mutatni az imperialistáknak, hogy  milyen nagy  érdeklődés   mellett zajlik le egyes  párt vagy állami  ceremónia.

A most esküt  tett tisztek száma egyértelműen megmutatta, hogy a haderőreform helyes irányba halad,  ezt a lózungot  minden eddigi honvédelmi miniszter (többször is)   “elkántálta”, utalva a létszám csökkentés fontosságára és a  haderő ütőképességének növekedésére. Ezt sugallta a  közvélemény felé Bocskai  szóvivő úr,  megerősítve Szekeres honvédelmi miniszter erősen  illuminált állapotban tett (nehezen érthető) kecskeméti nyilatkozatát.

Hamarosan elérjük a harckészség csúcsát is, mert egy nem hivatalos (meg nem erősített) információ szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre ez évben  1 (azaz egy) fő beiskolázására került sor,  ami azt jelenti, hogy eskütételekor 247 (azaz kettőszáz-negyvenhét) személlyel kell  bevattázni a kordonnal körül zárt teret, a  látványosság  megtartása  érdekében.

Kicsiny habnak minősül a tisztavatás tortáján, hogy a metro szerelvényeken még a mai napon is “takaros”  (fényképes és szöveges) hírdetések tájékoztatják az utasokat az eskütételről, miközben az esküt tett tisztekről csak egy  távoli menetelő  csoport  képe utal az ünnepi eseményre.  Mindez  aligha kerülhetett többe a HM-nek, mint 100 millió HUF-ben.

MELEGEK KARNEVÁLJA

Több tízmillió forintba kerül a soronkövetkező “meleg karnevál” az adófizetőknek,  mert a rendőrség semmit sem sajnál a demokratikus jogok biztosítására…

Tudomásul véve, hogy született vagy kialakult “nemi defektussal” rendelkezők is vannak  az emberek között,  mégsem célszerű ezt a  tulajdonságukat sokakat irritáló felvonulással  népszerüsíteni,  mert az aberrációt a normális többség tudomásul veszi, de a mutogatásukat nehezen tolerálja.

Az egyneműek szeressék egymást  intim környezetben,  legyenek tekintettel az utcán közlekedő  gyerekekre,  még akkor is, ha kapcsolatuk nem befolyásolja a jövö nemzedék mennyiségi mutatóit.

ROBERT FICO ÉS A NYELVTÖRVÉNY

Megítélésünk szerint a szlovák nyelvtörvény  teljes mértékben összhangban  van a Benes-féle dekrétum eszmeiségével,  de  hiányzik belőle a teljességre való törekvés rögzítése.

Tiltani és szankcionálni kellene ugyanis:

-a magyarul történő  gondolkodást;

-álombéli állapotban a magyar nyelv használatát;

-a magyar és/vagy cigány  zene  hallgatását;

-siketnémák számára a magyar  “jelbeszéd”  használatát.

Post mortem büntetést érdemelnek azok az elhunytak akinek a sírfeliratán magyar szavak olvashatók vagy a nevük van magyarul feltüntetve. A “NYUGODJON BÉKÉBEN”  felirat elé  vésessék oda a “NE” szavacskát és a hozzátartozókkal fizettessék ki a vésés költségeit. Ha nincs hozzátartozó, akkor a kiegészítő felirat után  kobozzák el a  márvány táblát (kőtáblát) vagy fakeresztet, nehogy   kár érje a zsenge  korú szlovák államot.

MINI TÖRTÉNELMI LECKE ROBERT FICONAK ÉS ESZMETÁRSAINAK

Ez a kis emlékeztetőt  mindennemű tisztelet díj nélkül felhasználhatják  azok, akik  hiányoztak a történelem órákról vagy  amnéziában szenvednek, de  bátran nyilatkoznak arról, amit hírből sem ismernek.

I./ Szent István királyt (hajdanában) a szlovákok is  királyukként tisztelték, és  jól megvoltak a magyarokkal évszázadokon át (1918-ig),  soha és  sehol nem korlátozták az anyanyelvük használatát, ilyen (tiltó) tartalmú törvényeink  nem léteztek.

II./ Azok a szlovákok, akik   a magyarokat elmarasztalják azért, mert Hitler utolsó csatlósai voltak,  elhallgatják, hogy Szlovákia 1939-ben a németek oldalán  részt vett Lengyelország lerohanásában, miközben Horthy nem engedte, hogy   a német csapatok magyar területet vegyenek igénybe a lengyelek elleni felvonulás céljából.

III./ Horthy és kormánya intézkedett az Ausztriából, Lengyelországból,  Csehszlovákiából és Romániából érkezett menekültek befogadására, ellátására (köztük többezer zsidó menekült védelmére), a szlovák kormány viszont hivatalosan kérte  Hitlertől a zsidók elszállítását  Szlovákia területéről.

IV./ 1941-ben Szlovákia  szintén elsőként  csatlakozott a németekhez  és a szlovák csapatok mintegy 40/50 kilométert tettek meg szovjet területen addig, amíg  Magyarország (utolsóként) bekapcsolódott a szovjetek elleni háborúba.

V./ 1945 májusában a Szlovák Nemzeti Tanács   rendeletére kizárták a magyarokat a politikai pártokból,  majd (44/1945-ös rendelettel) azonnali hatállyal  elbocsátották a magyar nemzetiségű állami tisztviselőket az állásukból. 1945 júniusában “összeborultak” a csehekkel és Csehszlovák Köztársaság részeként intézkedtek a németek és magyarok tömeges kitoloncolására,  ingó és ingatlan vagyonuk eltulajdonítására.  Még ebben az évben (a történelem nonszenszeként) részesültek a Magyarországra kirótt háborús jóvátétel Csehszlovákia  számára megállapított  dollármilliókból!

VI./ 1992-ben ismét elbúcsúztak a  csehektől  és azóta permanensen folytatják a rasszizmusból fakadó idegenek (főként magyarok) elleni tevékenységüket, mert a Meciár és Pico féle politikusokat az élteti, hogy történelmük eltorzítása mellett a magyarok ellen hangolja a tömegeket és erejük fitogtatása céljából  sorozatosan kreálnak olyan ostoba rendeleteket vagy  törvényeket, amelyek arra utalnak, hogy az agysejtjeikkel komoly problémák vannak és  sürgős terápiára szorulnak.

VACSORACSATA

A hazai tv műsorok sorába   az újdonság és frissesség erejével kapcsoltak  be “vacsoracsata” néven egy olyan sorozatot, amely primitívség tekintetében semmiben sem  különbözik a  többi sorozatoktól.

A minap a “Heti-hetes” röhencsei  mutatták be  kivételes  tehetségüket  az étkek és itókák fogyasztása területén,  és egy  pillanatig sem  gondoltak arra, hogy  lassan-lassan (évtizedek óta) a fél ország éhezik és alultáplált,  sokan  még  életükben sem jutottak olyan  falatokhoz, amilyeneket a buzgó  szakácsjelölt   lelkes  éljenzést és elismerést kiváltva  felszolgált  a vendégeinek.

Tiborc  panaszára  gondolva: “Ők csak játszanak és zabálnak szüntelen… “,- mintha  a Heti-hetest is érintenék ezek a szavak, hetente  ripacskodnak, röhécselnek, gúnyolodnak szüntelen (jó pénzért), most meg  azt demonstrálták, hogy a zabálás sem idegen  tőlük. Tehetik, mert van gyomruk és pénzük is a libamájra vagy a külföldi italokra,  a számlát (közvetve) az adófizetők állják,  azok is, akik  csak a tévén képernyőjén  látnak  hasonló terített asztalt.

POFÁTLANSÁG

Bajnai Gordon miniszterelnök ezzel a nem kifejezetten kulturált szavacskákkal jellemezte a  több tízmilliós nagyságrendű végkielégítéseket.

Bizottságunkban  viszont felmerült az a kérdés, hogy  hol élt eddig a “(mű)felháborodott” kormányfő?  Merthogy:  hazákban már évek hosszú sora óta  rendszeres volt a  főguruk és holdudvaruk számára  juttatott  kirívóan magas végkielégítés, amely az elbocsátottak (vagy eltávozottak) országos számát tekintve, – végső soron -, a “kincstár”   szemszögéből nézve, nem is olyan  sok, mivel   ezreket  vagy tízezreket  küldtek el egyetlenegy fillér nélkül, esetleg  némi “aprópénzzel”, tehát  az egy főre eső  végkielégítésre  felhasznált pénzkeret  szégyenletesen szerény  mennyiségű.  Mert  például:  Szalainé Szilágyi Eleonóra  100 millió forint végkielégítést kapott,  tízezren pedig semmit sem kaptak, így  a matematikai átlag   tízezer forint alatt van,  ami  meg sem kottyan a nemzetgazdaságnak…

Bajnai szavával élve, mi azt tartjuk “pofátlanságnak”, hogy a  jogtalan  (törvénytelen)  végkielégítésekre, a prémiumokra,  a jutalmakra,  a tiszteletdíjakra, az  indokolatlan  bel-és külföldi utazások tömegeire (például: Horváth Ágnes, majd Vadai Ágnes megszámlálhatatlan külföldi kiruccanásaira, vagy  Demszky  Ecuadorba  tervbe vett utazására), továbbá  az  értéktelen tanácsadásokra, a “szakértői” díjazásokra, a szóvivők  és apparátusuk  tömegére,  a nézhetetlen (primitív) tévé műsorokra  kifizetett – több száz milliárdot kitevő  összegek egyetlenegy  vezetőnek sem okozott problémát!   Mintha  nem zavarta volna őket az államadósság és a  munkanélküliek számának növekedése,  a  kis és közép-vállalkozások tömeges  csődbejutása,  a lélekszámunk  folyamatos  csökkenése, stb., stb.    És a felsorolásunk még  távolról sem  teljes,  de ennyi  is bőven elegendő  lenne egy normálisan működő demokráciában, hogy  az ország vezetésére teljesen alkalmatlan (hibát hibára halmozó, népirtó) kormány távozzon a  hatalomból!

Az MJB nevében  közzétette:
(Prof. Dr. Bokor Imre)
az MJB elnöke

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
"A Magyar Gárda be van tiltva" – Egy gárdista rendhagyó beszámolója a felvidéki nagygyűlésről
Kiterjesztené a vasárnapi pihenőnapot a Jobbik
Sírfelirat-minta egyes tót politikusoknak a temetőn kívüli árokba való elföldeléséhez
Close