Ferenc pápa: Az igazi hit kockáztat, kilép a világba!
Tevékeny szeretetre van szükség a katolikus egyházfő szerint
A szentatya megköszönte, hogy Magyarország befogadta az Ukrajnából érkező menekülteket. Ferenc pápa ma délelőtt a Rózsák terén, a Szent Erzsébet-templomban találkozott szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal. Hozzájuk intézett beszédében kiemelte, tevékeny szeretetre van szükség, ki kell lépni a világba, kockáztatni kell.
– A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük! – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” – kezdte mai beszédét Lukács evangéliumából idézett szavaival Ferenc pápa a budapesti Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A szentatya megköszönte Spányi Antal püspök köszöntő szavait és azt is, hogy bemutatta azt a nagylelkű szolgálatot, amelyet a magyar egyház a szegényekért és a szegényekkel végez.
Ferenc pápa kifejtette, hogy izgalmas kihívás elé állít bennünket az, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak”, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalma és elégedettsége érdekében alakít ki az ember.
– Az igazi hit ezzel szemben az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel, és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük.
– Ahogy Szent Pál mondja, szólhatunk bár nyelveken, bírhatunk bölcsességgel és gazdagsággal, ha nincs bennünk szeretet, semmink sincs és semmik vagyunk – emelte ki a szentatya.
A tevékeny szeretet nyelve
Mint mondta, ez a tevékeny szeretet nyelve. Kifejtette, hogy ezt a nyelvet beszélte Szent Erzsébet, aki iránt a magyar nép oly nagy tisztelettel és szeretettel van. – Amikor ma délelőtt megérkeztem, megpillantottam a téren az ő szobrát, amelynek talapzatán látható, ahogyan a szent fogadja a ferences rend kordáját, valamint vízzel oltja egy szegény ember szomját – elevenítette fel Ferenc pápa. Szerinte ez a hit gyönyörű képe:
aki „Istenhez köti magát”, mint Assisi Szent Ferenc, akinek életéből Erzsébet ihletet merített, az megnyílik a szegények iránti szeretetre, mert ha „valaki azt állítja, hogy „Szeretem az Istent”, de testvérét gyűlöli, az hazug.
A Szentírásból, János evangéliumából idézve, Ferenc pápa elmondta: Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.
A szentatya emlékeztetett, hogy Szent Erzsébet, a király leánya az udvari élet jólétében, fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve és átalakítva a Krisztussal való találkozástól, hamarosan elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, és arra érzett vágyat, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon.
– Így nemcsak a jövedelmét, hanem az életét is a legutolsók, a leprások és a betegek szolgálatára áldozta, egészen odáig, hogy személyesen ápolta és a saját vállán vitte őket – fogalmazott Ferenc pápa.
Kötelességünk együtt érezni
A szentatya köszönetet mondott Brigitta vallomáséért, akinek rengeteg megpróbáltatásban, kemény munkában volt része, hogy boldoguljon, hogy a gyermekei ne éhezzenek. A pápa előtt felszólaló asszonynak a legdrámaibb pillanatban segítségére sietett az Úr. Ő ugyanakkor – mutatott rá – aligha úgy érkezik, hogy a magasból megoldja a problémáinkat, hanem gyöngédségének ölelésével közeledik együttérzést ébresztve a testvérekben, akik észreveszik a szükséget, és nem maradnak közömbösek.
Brigitta elmondta: az Úr közelségének megtapasztalását a görögkatolikus egyháznak köszönheti, annak a sok embernek, akik mindent megtettek, hogy segítsék, bátorítsák, munkát találjanak neki, támogassák anyagi szükségében és a hit útján.
Ferenc pápa szerint ez az a tanúságtétel, amely a kötelességünk, hogy együttérezzünk mindenki, különösen is azok iránt, akiket szegénység, betegség és fájdalom kínoz.
– Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, azt az egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még azok is, akik nem hisznek – fogalmazott Ferenc pápa.
A szentatya köszönetét fejezte ki a Magyar Katolikus Egyháznak, amiért elkötelezett a tevékeny szeretet mellett, és amiért létrehozott egy olyan hálót, amely összeköti a sok lelkipásztori munkatársat, a sok önkéntest, a plébániai és egyházmegyei karitászokat, de az imacsoportokat, a hívők közösségeit, a más felekezetekhez tartozó szervezeteket is, egyesítve őket abban az ökumenikus közösségben, amely éppen a szeretetből fakad.
Köszönet az ukrajnai menekültek befogadásáért
Ferenc pápa köszönetet mondott az ukrajnai menekültek befogadásáért is, amit szavai szerint nemcsak nagylelkűen, de lelkesen is végeztek a magyarok. – Meghatódva hallgattam Oleg és családja vallomását. Oleg felidézte azt a meleg fogadtatást, amelyben évekkel ezelőtt Magyarországon része volt, amikor szakácsként itt dolgozott.
Ennek az élménynek az emléke arra bátorította, hogy családjával együtt elinduljon, és ide, Budapestre jöjjön, ahol nagylelkű vendégszeretetre talált – fogalmazott.
A szentatya a menekült házaspár története kapcsán kiemelte: „a szeretet emléke, amelyben részesültünk, feléleszti a reményt és az élet új útjaira ösztönöz. Az ember még a fájdalomban és a szenvedésben is bátorságra talál a továbblépéshez, ha megkapta a szeretet balzsamát: ez az az erő, amely segít elhinnünk, hogy nincs minden veszve, és lehetséges egy más jövő.”
A menekültek mellett kitért azoknak a hajléktalanoknak, kiszolgáltatottaknak a helyzetére is, akik egyedül, számos testi és szellemi korlátozottsággal élnek, akiket a drogfüggőség tönkretett, akik börtönből szabadultak vagy idős korukra magukra maradtak. A szentatya ennek kapcsán elmesélte Zoltán és felesége, Anna történetét is, akik tanúságot tettek erről a csapásról.
A pápa megköszönte a tanúságtételt és köszönetet mondott azért is, hogy a házaspár elfogadta a Szentléleknek azt az indítását, amely arra hívta őket, hogy egy hajléktalanokat befogadó központot hozzanak létre.
Elmondása szerint mélyen megérintette, hogy a házaspár az anyagi szükségletek mellett figyelmet fordít az emberek lelki sérültségére és méltóságára, gondoskodásuk kiterjed a magányukra és azért vívott küzdelmükre, hogy szeretettnek és befogadottnak érezzék magukat a világban.
Jézus az élő ige, az ember belülről épülhet újjá
– Anna azt mondta, hogy „Jézus, az élő ige éppen a szívüket és a kapcsolataikat gyógyította, hiszen az ember belülről épülhet újjá” – vagyis újjászületik, amikor megtapasztalja, hogy Isten szemében ő szeretett és áldott. Ez vonatkozik az egész egyházra is:
nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell!
– hívta fel a figyelmet Ferenc pápa.
Mint fogalmazott, a tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel, és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat. A pápa ugyanakkor kiemelte:
minden keresztény ember hivatása szeretni, de nagyon fontos fizikailag is megérinteni, támogatni a rászorulókat.
Ferenc pápa ezért arra bátorította a híveket, hogy mindig a szeretet nyelvén beszéljenek. Mint fogalmazott,
Szent Erzsébet életének egyik epizódjában az Úr rózsává változtatta azt a kenyeret, amelyet ő a rászorulóknak vitt.
– Így van ez veletek is: amikor vállalkoztok arra, hogy kenyeret vigyetek az éhezőknek, az Úr kivirágoztatja az örömöt, és az általatok nyújtott szeretettel illatosítja be életeteket
– mutatott rá.
– Kívánom, hogy az egyházban és a hazátokban mindig hordozzátok a szeretet illatát, és arra kérlek titeket, hogy továbbra is imádkozzatok értem
– zárta beszédét a szentatya.
Kiemelt kép: Ferenc pápa a Szent Erzsébet-templomban (Fotó: Mirkó István)
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
Száradj el a százmilliós autókkal itt száguldozó gyermekszervkereskedő ukránjaiddal egyutt néphülyitő értelem romboló schwab huszár.