Tavaly úgy nézett ki, hogy lőttek a sokáig hatalmas magyar gázvagyonként emlegetett makói kitermelésnek, mivel a Mol kiszállt az üzletből. Most azonban az egykori kanadai partner a szerb olajvállalattal írt alá megállapodást, mely vállalta a további fúrások finanszírozását, siker esetén pedig 50 százalékos tulajdonrészt szerez a mezőben. Mfor.hu-háttér.
A Mol 2010 februárjában jelentette be, hogy felbontja együttműködését az amerikai Exxon Mobillal és a kanadai Falcon oil & Gas Companyvel, így nem folytatódnak a fúrások a makói mezőn. Az amerikaiak szintén elvonultak, a Falcon viszont már akkor közölte, hogy új partner felkutatását tervezi, akivel folytathatja a kutatásokat. Most úgy néz ki, sikerült is megtalálnia a szerb NIS személyében a partnert.
Miért nem kellett a Molnak?
A Falcon még 2007 tavaszán kapta meg a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól a makói gázmezőn mintegy 100 ezer hektárra, tavaly azonban az Exxon Mobil és a Mol kivonulásával magára maradt… Az amerikai cég szakembereit eredetileg azért vonták be, mert nekik volt gyakorlatuk hasonló mélységű kitermelésben, azonban a fúrásokat követően az Exxon kiábrándítónak minősítette a makói mező kilátásait.
A Falcon 2007-ben még hatalmas reményeket fűzött a projekthez. Szabó György, a Falcon igazgatóságának elnöke, a vállalat magyarországi cégének, a TXM Kft.-nek az ügyvezetője például úgy nyilatkozott, hogy Magyarország gázellátása három éven belül – azaz 2010-re – önállóvá válhat az itteni földgáznak köszönhetően. Akkori állítása szerint a térségben talált 1500 milliárd köbméternyi gázvagyon versenytársa lehet a szibériai gázkészletnek.
Az amerikaiak már 2009 októberében azt javasolták, hogy hagyjanak fel a Földeák-1 kútnál végzett tesztfúrásokkal, mivel azok nem hoztak eredményt – a vizsgálatokat akkor bizonytalan időre fel is függesztették. Ezzel összhangban Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója 2009 novemberében úgy nyilatkozott, hogy kevésbé perspektivikusak az ottani földgázkutatások, mint azt a program elején a cég remélte.
Ugyanakkor tavaly úgy nézett ki, hogy a magyar cég sem mond le végleg az olajvagyonról, Hernádi a HVG kérdésére csak arról beszélt, hogy a jelenlegi technikai tudással nem termelhető ki a gáz. „A gáz ott van, ezt tudjuk harminc éve. A probléma az, hogy nem tudjuk, hogyan hozzuk fel, s hogy megéri-e” – mondta a lapnak a Mol elnök-vezérigazgatója.
Szakértők már a mező felfedezésekor párhuzamosan úgy nyilatkoztak, hogy a makói lelőhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai Groningenben található gázmező 1959-es fölfedezése óta. Igaz, már akkor figyelmeztettek arra, hogy a makói gázt csak nehezen és drágán lehet kitermelni.
Szabó György korábbi közlése szerint a Makói-árok mélyén a nem hagyományos szénhidrogénkészlet rendkívül tömör kőzetben található, kitermeléséhez mikrorepedéseket kell létrehozni a több ezer méteres kutak mélyén, 200 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, hatalmas nyomás mellett. A technológia Észak-Amerikában működik, és ezt a módszert próbálták erre az esetre adaptálni.
A Falcon akkor úgy számolt, hogy a makói árokban található, nem hagyományos szénhidrogénkészlet kitermelése hordónkénti 50 dolláros olajár fölött lehet gazdaságos. Egy kút fúrásának költsége 40-50 millió dollár között van, ahhoz, hogy a kitermelés megtérüljön, ezt a költséget 10 millió dollár körülire kell leszorítani, mondta a szakember.
Jönnek a szerbek – Vagy az oroszok?
A TXM Kft. csütörtökön szándéknyilatkozatot írt alá a Naftna Industrija Srbije (NIS), j.s.c. Novi Saddal arról, hogy a szerb cég 2012 végéig további három fúrást finanszíroz a makói mezőn, esetleges siker esetén pedig a termelésbe álló kútban 50 százalékos tulajdonrészt szerez. A fúrások befejezése után ha a szerb vállalat nem él jogával, akkor teljes egészében a TXM Kft. tulajdonában maradnak a kutak.
„A NIS számára a magyarországi projekt azért lehet érdekes, mert ez egy újabb lépés, amivel kiterjeszthetjük jelenlétünket Szerbián kívül” – olvashatók Kirill Kravcsenko ügyvezető szavai a szerb cég honlapján megjelent közleményben. Hozzátette: Angola, Bosznia és Románia után Magyarország a negyedik, ahol a cégnek kutatása vagy kitermelése van az anyaországon kívül.
Kravcsenko szerint az együttműködés lehetővé teszi a NIS hosszútávú céljainak elérését: 2020-ra a vállalat 50 millió tonnára kívánja emelni olaj- és gáztartalékait, a kitermelést pedig évi 5 millió tonnára futtatnák fel. A mostani szándéknyilatkozatot egyébként még mindkét cég igazgatóságának jóvá kell hagynia, érdekesség, hogy a NIS többségi tulajdonosa az orosz Gazprom, mely ezzel a megállapodással közvetve tulajdonrészt szerezhet a magyar gázmezőben.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
Csak ez ér fel egy hazaárulással?
Az elmúlt időszak kormányai mást sem tettek. Elasdósították, nyomorba döntötték és kiárusították az országot.
Eladták az ipart,, gazdaságot, szolgáltatókat, mindent.
Közreműködtek a lakosság eladósításában is.
Alkalmatlannál alkalmatlanabb kormányok követték egymást. Eredmény: gyarmati sor és országunk közelgő elveszítése.
Tavaly úgy nézett ki, hogy lőttek a sokáig hatalmas magyar gázvagyonként emlegetett makói kitermelésnek, mivel a Mol kiszállt az üzletből. Most azonban az egykori kanadai partner a szerb olajvállalattal írt alá megállapodást, mely vállalta a további fúrások finanszírozását, siker esetén pedig 50 százalékos tulajdonrészt szerez a mezőben. Mfor.hu-háttér.
Miért vannak még mindig szabadlábon a hazaárulók kedves tüntetni szándékozó rendőr elvtársak?
Csak ez ér fel egy hazaárulással?
Az elmúlt időszak kormányai mást sem tettek. Elasdósították, nyomorba döntötték és kiárusították az országot.
Eladták az ipart,, gazdaságot, szolgáltatókat, mindent.
Közreműködtek a lakosság eladósításában is.
Alkalmatlannál alkalmatlanabb kormányok követték egymást. Eredmény: gyarmati sor és országunk közelgő elveszítése.