Fasiszták az EU csúcsain?

Nem rég Karel de Goucht, az EU kereskedelmi biztosa állt a fősodratú média kereszttüzében állítólagos rasszista kijelentései miatt, most pedig már hetek óta Thilo Sarrazin, a Bundesbank (a német központi bank) elnökségi tagja. Vajon mit vétettek?

Karel de Goucht, korábban belga külügyminiszter, azt merészelte mondani a palesztin kérdésről egy interjúban, hogy a zsidók akaratosak és Amerikában a zsidó lobbi igen csak nagy hatalmú. Zuhogtak rá a kritikák és ez már az Európai Zsidó Kongresszusnál is kiverte a biztosítékot, amely szerint az EU biztosa kijelentéseiben az az igazán aggasztó, hogy nem csak Izraelt támadja meg, hanem a zsidóságot egyáltalán.

Hirdetés

Németországban Thilo Sarrazinnel foglalkozott a múlt héten az egész média, mert a Bundesbank elnökségi tagja nemrégiben megjelent könyvében „Németország eltörli saját magát” több kényes kérdéshez hozzányúlt, mint például a migránsok integrációjának lehetősége, vagy a zsidók génjének természete. Nemcsak az ilyenkor színre lépő balliberális értelmiség, hanem maga a kancellár, Merkel asszony is siránkozott, hogy Sarrazin kijelentései aláássák a Bundesbank tekintélyét, amely Németország legnagyobb büszkesége. Pénzügyminiszter Schäuble egyenesen felelőtlen hülyeségnek nevezte Sarrazin megállapításait. A Bundesbank elnöksége rövid hezitálás után nyilvánosan elítélte Sarrazin nézeteit, elvonta feladatkörét és elindította ellene a visszahívási eljárást.

De mit is mondott Sarrazin? Nem mást, mint sok más, csak enyhén is rendszerkritikus politológus, hogy vége az ötvenes évek óta tartó gazdasági csodának, mert annak demográfiai és társadalmi feltételei megváltoztak. Ez alatt Sarrazin azt érti, hogy a 7-8 millióra nőtt vendégmunkások/migránsok zöme, különösen a mozlim országokból nem integrálható. A teljesítményelvre épült német társadalom is megváltozott, a kiképzés minősége minden területen visszaesett. A helyzet a jövőben gyorsan rosszabbodni fog, mondja Sarrazin, mert a mozlim hátterű migránsok sokkal szaporábbak a németeknél és 40 százalékuk segélyből él. /Ha tudná Sarrazin, hogy ez milyen jó arány, hiszen nálunk a romáknál 80 százalék fölött van./ A globalista látszathumanizmus elveit valló német establishment haragját főleg az váltotta ki, hogy Sarrazin meg merte említeni, hogy a mozlim migránsok genetikailag is szinte predesztináltak elmaradottak lenni, mert őseik hosszú generációkon keresztül képzetlenek voltak, akik az izlám világban más hagyományok szerint éltek. Másik nagy hibának azt rótták fel neki, hogy egy interjúban a zsidókra tipikus génekről beszélt, amit egyből náci jellegűnek bélyegeztek meg, holott Sarrazin csak azt mondta, hogy génjeik eltérnek a környezetükben élő más népekéitől.

Sarrazin kritizálja a politikusokat is, mert nem veszik az nyilvánvaló problémákat tudomásul, illetve hamis következtetéseket vonnak le. Megemlíti például, hogy mindent csak pénzzel akarnak orvosolni és elképzeléseikben az „egyén, a viselkedés és a felelősség” elő se fordul. Sarrazin, aki magát igazi szociáldemokratának vallja, minőségi kritériumokat akar bevezetni. Hangsúlyozza az oktatás és a munka, mint az igazi integrációhoz vezető út fontosságát. Mindkettőt kötelezővé tenné, ami szintén, a balliberális elittől a keresztény szociálisig és a mozlim érdekszervezetekig, felháborodást váltott ki.

Mindez számunkra is igencsak ismerős. Mialatt azonban Amerikában az az új trend kezd érvényesülni, hogy mindent ami mozlim, nemcsak elmaradottnak, hanem veszélyesnek is bélyegeznek meg, így is felkészítve a társadalmat a mozlim országokkal bekövetkező konfliktusokban a helyes állásfoglalásra, Európában – nyugaton főleg Németországban, keleten nálunk -, még a régimódi nemzetelsorvasztó ideológia uralkodik. Hogy ilyen jelenségek, mint de Goucht és Sarrazin a társadalmi hierarchia legfőbb csúcsain is előfordulhatnak, azt jelzi, hogy a háttérhatalom munkájának gyümölcse nyugaton is kezd beérni és ez az elit néhány elfogulatlan tagját gondolkodásra készteti. Kérdés, hogy elszigetelt jelenségek maradnak csak, vagy követőkre is találnak. Sarrazin mindenesetre nem adja fel. Visszahívásáról a döntés Christian Wulff államelnök kezében van. Sarrazin a Focus magazinnak adott interjújában kijelentette; „Az alkotmányjogászok véleménye visszahívásomról inkább nekem kedvez. Az államelnök meg fogja alaposan gondolni, hogy egyfajta politikai kirakatper befejezője legyen, amit aztán a bíróságok semmissé nyilvánítanak”. Ugyanis a Bundesbank elnökségi tagjai közül még sohasem hívtak vissza valakit. Az eljárás maga is vitás. Nem tudni, hogy elég-e a Bundesbank elnökségének határozata, amit az államelnök igazol, vagy a szövetségi kormányt is be kell kapcsolni az eljárásba, mint ahogy a kinevezéskor is.

Vajta Dénes

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások


One thought on “Fasiszták az EU csúcsain?

  1. Csak nem?
    Lehet, hogy Adolf Hitler, aki szinte szó szerint ugyanezeket mondta, mint a szociáldemokrata Sarazzin, egyszer majd csak újra lesz gondolva a mértékadók által ?
    Na, persze ő cselekedett is. Munkára fogta a bevándorló élősködőket. Ez az, amit a ami napig nem bocsájtanak meg neki az új világrend jelenlegi úrai.

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Pindrochok
Gergényi: A műveletekre én adtam utasítást
Tudományos manipuláció – 1. rész
Close