KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Falukutatók (kommentárral)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Igazából nem róluk lesz szó. Hanem arról, hogy ideje lenne feltámadniuk. Hogy legalább tudjuk, mivel kell szembenéznünk pillanatokon belül.

El kell merülni Zemplén és a Cserehát falvaiban. Hogy megértsük, mit is jelent valójában a nyomor, s mindaz, ami vele jár.

Zemplén és a Cserehát egyes falvai már nem Magyarországon vannak. Nem Európában vannak. Nem a Homo sapiens benépesítette Föld nevű bolygón vannak. Hanem túl mindenen, ami emberi, s ami még emberi maradt. S ez már régen nem „cigányügy”. Ez a mi ügyünk.

Ami Zemplén és a Cserehát falvaiban kinőtt a nyomorból, az elől nincs már menekvés. Abból a nyomorból legelőször a felfoghatatlan, iszonytató agresszivitás nőtt ki. Az egyszerű lopás már az élet része. A tolvajnak is, a meglopottnak is. De lassan az lesz a mindennapi brutalitás is. „Hétköznapi fasizmus” – mondhatnánk a közhelyet, hogy ne legyen ostoba közhely. Mert ott most ez van: hétköznapi fasizmus. A nyomor trónjára ült többség bosszút áll az ott felejtett kisebbségen. S hogy senki ne tévedjen: ott már a cigány a többség. Mert lassan minden nem cigány elmenekült… Még néhány konok öreg húzza, s néhány középkorú, akinek végképp nincs hová mennie. Ők jönnek haza az esti busszal Kazincbarcika vagy Ózd rettenetes gyáraiból, s a kocsma előtt összegyűlt horda gúnyosan üvölti feléjük: „Mi van, parasztok! Dolgozni voltatok!?” És röhögnek, ahogy a hiéna röhög a kilátástalan éjszakában…

A kirabolt öregasszonyokat, idős házaspárokat egyre gyakrabban össze is verik. (Gadnán megerőszakolták a nyolcvanéves asszonyt, majd fejszével levágták a lábát. Uramistenem!) Azóta, ha egy öregember éjjel felriad a szomszéd szobából áthallatszó zajra, magára húzza a takarót, és lapul, legalább az élete megmaradjon. Aztán másnap csöndesen odaadja az ország egyik legszebb református templomának kulcsát az arra vetődő idegennek. Az ufónak.

Az egyik faluból tavaly költözött el a legutolsó magyar család. A templom harangját azóta azért nem tudják ellopni, mert elrontották a sorrendet: előbb a harangtoronyba vezető falépcsőt vitték el, és tüzelték el, így most nem férnek hozzá a haranghoz.

A másik falu megmaradt iskolájába 165 gyerek jár, közülük 151 cigány. Az átlagos IQ hetvenes – ez az imbecilszint. Itt húzza az igát néhány szent őrült pedagógus, aki a májusi fizetését már nem kapta meg, mert a maradék pénz elment segélyre. És a hetedikes „tanuló” már terhes. Ikrekkel…

A harmadik faluban egy vállalkozó tíz cigányt akart felvenni állandó munkára, több pénzért, mint a segély. Kettő volt hajlandó elmenni dolgozni… És ülnek a porban, arcukon nyál csorog, és megdobálják az idegent.
A negyedik faluban a cigány uzsorás tizenhárom éves gyereklánnyal „él együtt”. Mindenki tudja, hogy uzsorás. Mindenki tudja, hogy gyereket hág. Baja nem lesz belőle. A törvények is mások arrafelé.

A barbárok foglalhatták el így valamikor Rómát. Bizony. A Zemplén és a Cserehát Magyarország legszebb vidéke. A Rákócziak földje. Illetve: volt. Ma: egy másik bolygó. S lehet erre finnyáskodni is, s lehet felháborodni és rasszizmust üvölteni. De értelmetlen. Az itt leírtak: fényképek. Pillanatfelvételek. Hiperrealista képek. S jó, ha tudjuk: amikor majd elmenekül onnan az utolsó magyar is, és már végképp nem lesz kitől és mit ellopni, akkor ez a populáció meg fog jelenni a városainkban. Jönnek majd kurvának, rablónak, gyilkosnak. És majd akkor tessék finnyáskodni…

Ideje van a falukutatásnak. Hogy lássuk és tudjuk, amit nem merünk látni és tudni. Pedig valami megoldást találnunk kell, méghozzá azonnal. Ami pedig bizonyos: aki tízéves koráig ebben a közegben szocializálódott, örökre menthetetlen. Ha valamit kezdeni akarunk mindezzel, le kell mondjunk néhány generációról. Ám a most hároméveseket ki kell szakítani ebből a környezetből. Akárhogyan, akármilyen áron. És el kell érni, hogy hetente legfeljebb hat-nyolc órát töltsenek otthon. Máskülönben végképp vége lesz mindennek.

Bayer Zsolt

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/belfold/falukutatok.html

Olvasói kommentár (NIF kiegészítéssel):

Ha módomban állna, csak egy kérdést tennék fel az 5-ös számú párttagkönyv büszke tulajának, az alábbi cikk írójának, Bayer Zsoltnak : Felvilágosításként elküldte eme levelét szeretett miniszterelnökének, vagy Balog páternek (a “ügyek” biztosának) – csak úgy!!! -, hogy “képben legyen”, és ne merje “lesöpörni” a Parlamentben hozzá intézett  kérdést a cigány-bűnözésről – azzal a stílussal – vagy inkább kiokítással -, ahogy tette?

ISTEN ÓVJA MAGYARORSZÁGOT! – van miért!!!!!

(egy olvasó)

Felháborító az az arcátlanság, ahogy a kormányfő és emberei kijelentik: Magyarországon nincs cigány-bűnözés. Még a kifejezést sem szabad kiejtenünk a szánkon, mert a nagy „szólásszabadság” közepette lassan már ezért is börtön és verés jár.

Épp a cikkben jól megfogalmazott okok miatt sem értjük, hogy kiknek az érdekét képviseli a kormány? Illetve nagyon is értjük, és ez elkeserítő, sőt felháborító.

Megdöbbentő, hogy Orbán Viktor és kormánya hogy be van ijedve, amikor saját népéért kellene kiállni (vagy talán mégse? – hiszen lehet, hogy nem a magyarság az ő népük?), s azokat fenyegetik meg, hurcolják, veretik meg, záratják börtönbe, akik ki merik mondani az igazságot! Mert a valóság – attól, hogy úgy teszünk, mint ha más lenne a helyzet – nem változik meg, valóság marad. Ezen a szemek eltakarása, a fülek bedugása semmit nem változtat. Végre komolyan szembe kellene nézni a tényekkel, és annak ismeretében, (azt beismerve) keresni a megoldásokat. De nem úgy, ahogy azt Balog Zoltán államtitkár úr gondolja, mert az az út járhatatlan. Itt már a szép szó nem segít.

Jogos az az kérdés, hogy Bayer Zsolt felvetette ezeket párttársainak is? El merte mondani, hogy tévednek, és igenis van cigánybűnözés Hazánkban, s nem az ördögtől való a JOBBIK által hangoztatott probléma. Szóvá tette-e Orbán Viktornál, hogy sokkal inkább azokat kellene megbüntetni, akik azonnal rasszistázással, fasisztázással vádolják meg azokat a honfitársainkat, akik erről a súlyos gondról beszélnek, és sürgetik a gond megoldását.

(NIF szerkesztők)

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük