Ezt is megértük: a székely hősiességet méltatta a Nyergestetőn Victor Ponta

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székely honvédjeinek hősiességét méltatta vasárnap, a Nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából a csata helyszínén tartott megemlékezésen Victor Ponta román miniszterelnök, aki Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének meghívására vett részt a rendezvényen – közölte az Agerpres hírügynökség.
Victor Ponta románul és magyarul is köszöntötte a rendezvény mintegy 200 résztvevőjét, és elmondta, „egyfajta székely Thermopülaként” hallott a helyről.  „Minden elismerést megérdemel az a tény, hogy ezek az emberek az életüket adták olyan ideálokért, amelyek közösek minden nemzet és minden ország számára: a szabadságért, az önrendelkezés jogáért, a harcért, amelyet vagy a bécsi, vagy a cári, vagy a török birodalom ellen vívtak” – jelentette ki a miniszterelnök…

A kormányfő szerint ma is érvényes Nicolae Bălcescu román forradalmár meglátása, aki arról próbálta meggyőzni Kossuth Lajost és Avram Iancut, hogy mind a románok, mind a magyarok veszítenek, ha nem fognak össze. „Lehetnek közös céljaink, megérthetjük és tisztelhetjük egymást, és ha megosztottak vagyunk, mindig más fog nyerni” – sorolta a forradalom és szabadságharc tanulságait a miniszterelnök.

Hozzátette: „minél többször hívnak meg ebbe a régióba, minél többet tudunk egymásról, minél inkább láthatják, hogy több zászló loboghat, anélkül, hogy emiatt háborúznánk, minél jobban látom én is, hogy meg kell javítani az ide vezető utat (…), kevesebben lesznek akik bírálnak bennünket, és mellénk állnak azok, akik megértik, hogy együtt haladhatunk, ha jobban tiszteljük, jobban megértjük egymást”.

(A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849 augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.)

Victor Ponta úgy vélte, azoknak az eseményeknek az évfordulóján is együtt kell lenniük a románoknak és a magyaroknak, amelyek egykor megosztották a két népet. „Az a kötelességünk, hogy begyógyítsuk a sebeket” – jelentette ki Románia miniszterelnöke.

Kelemen megköszönte Pontának

Kelemen Hunor szövetségi elnök a szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt, amelyet annak idején fegyverrel, most viszont érveléssel és meggyőzéssel kell folytatni. Kijelentette, az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell a szabadságért, követve az 1848–49-es szabadságharcosok szellemi örökségét.

„Olyan erényeket kell továbbvinnünk, amelyek biztosítanak minket arról, hogy megmaradjunk, talpra álljunk akkor is, ha kudarcok érnek, és folytassuk a munkát” – fogalmazott. Kelemen köszönetet mondott Victor Ponta miniszterelnöknek, aki a meghívására részt vett a nyergestetői megemlékezésen, kiemelve, hogy ez az első alkalom, amikor Románia miniszterelnöke jelen van ezen a történelmi helyen.

„Sokan lesznek, akik majd kritizálni fogják ezért a miniszterelnököt és a megemlékezés szervezőit is, de reményeim szerint többen lesznek azok, akik megértik, hogy fontosak ezek a látogatások, mert csak ez teremtheti meg az alapját a valódi párbeszédnek. Köszönöm, hogy Victor Ponta jelen van, hiszen csak úgy ismerhet meg minket, magyarokat igazán, ha szülőföldünkön találkozik velünk. Ha pedig jobban megismer, akkor jobban is érti mindazokat a célokat, amelyek számunkra fontosak, így a párbeszéd és a megértés jegyében jó válaszokat tudunk közösen adni a 21. század kihívásaira” – jelentette ki.

Párbeszéd a románsággal

Borboly Csaba beszédében kijelentette, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás.

„A népességfogyás, a kivándorlás kéz a kézben jár egymással, és ellenük nincs más gyógymód, mint a munkahelyteremtés, hogy a székely fiatal szülőföldjén tudjon családot alapítani, minél több gyereket vállalni, boldogulni. E téren van amit megtettünk, hisz vannak sikerek és kudarcok, de azt látom, hogy az anyaország kormányának hathatós támogatásával, a Bukarestből elhozható fejlesztési forrásokra alapozva, a román kormány felelős és hangsúlyos szerepvállalásával, illetve folytatva  önkormányzataink, egyházaink, a gazdák, közbirtokosságok, illetve vállalkozóink minél szélesebb körű összefogásának módozatait, néhány éven belül a negatív tendenciákat megtudjuk fordítani” – fogalmazott a politikus.

A Hargita megyei elnök szerint ezért szükség van a párbeszédre a románsággal is, azt sem lehet megspórolni, hiszen gondjaink többsége azonos, elsősorban az elvándorlás és népességfogyás. „Eleink a székely önszervezésről, autonómiáról nem csak beszéltek, nem elméleteket, kiáltványokat gyártottak, hanem a mindennapi életüket annak jegyében szervezték meg, mindig annyi autonómiájuk volt, amennyit ki tudtak harcolni maguknak, de a megszerzett jogaikkal mindennap éltek is. És így van ez napjainkban is, annyi az autonómiánk, amennyit kivívunk, megszerzünk, megőrzünk. Mindenki ott, ahol van, az adott élethelyzetben” – mondta Borboly Csaba.

Tamás bukaresti fordulatról beszélt

Tamás Sándor két irányban fogalmazott meg üzenetet: a székelyeknek és Bukarestnek. A „csüggedőket, a megfáradtakat, a reményvesztetteket” emlékeztetette 1849 leckéjére. Felidézte, hoy az 165 évvel ezelőtti szabadságharcosok javarésze iparos emberekből, az eke szarvát fogó földművesekből és nem túl sok katonából állt. A szabadságharc szikrája, Gábor Áron is asztalos mester volt.

„Bár akkor sem látszott fényesnek a jövő mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a hitük. Nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit se tartogat, és hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát” – mondta a politikus.

Tamás szerint Bukarestben sokáig nem tudták, hogyan viszonyuljanak a magyarokhoz. „Az volt az érzésünk, hogy össze vannak zavarva: hol kedveskedtek nekünk, hol szorítottak. Közben pedig sokat frocliztak minket. A miniszterelnök úr előtt is azt mondjuk, amit eddig: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy bármelyik kormány tiszteletlenül viszonyuljon hozzánk. Tekintettel arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök úr jelen van, az az jelenti, hogy a bukaresti politikában fordulat következhet be” – jelentette ki a háromszéki tanácselnök.

Forrás: Új magyar szó

Nemzeti InternetFigyelő