KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Ez a konfliktus lesz a XXI. század hidegháborújának gyújtópontja?

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A dél-kínai-tengeri szigetek körül nemhogy csökkenne a feszültség, hanem napról napra nő. Ez a konfliktus lesz a XXI. század hidegháborújának gyújtópontja? – teszi fel a kérdést a Magyar Idők internetes kiadásának írása.

A Dél-kínai-tenger körüli mizéria egyre súlyosbodik. Az oka egyszerű: az USA és baráti országai nem nézik jó szemmel Kína globális ambícióit. A helyzetet tovább bonyolítja , hogy a térségben senki sem fogadja el tengeri határait, legkevésbé Kína.

Ez a konfliktus lesz a XXI. század hidegháborújának gyújtópontja?

Még a hetvenes és nyolcvanas években a térségben lévő aprócska szigetekért több kisebb határvillongás is történt Vietnam és Kína között. Végül a világ második legnagyobb gazdasága az erősebb jogán rátette a kezét a Paracel- és Spratly-szigetekre. A több mint 800 kis szigetből és zátonyból álló csoportosulás fontos stratégiai jelentőséggel bír.

Forrás: Worldreview.info

Forrás: Worldreview.info

Olaj, halászati jog és katonai bázisok

A megszerzett szigetekkel Kína szert tett azok ásványkincseire, halászati jogokra – és a legtöbb esetben katonai támaszpontokat létesített hangárokkal és leszállópályákkal. Amelyik sziget domborzatánál fogva nem volt alkalmas erre a célra, annak egyszerűen átformálták felszínét.

Természetesen Kína következetesen figyel arra, hogy katonai repülőgépek és hadihajók jelenlétével ne keltsen pánikot a környező államok között, hiszen számára ők gazdasági partnerek.

Februárban az USA és Japán bejelentette, hogy Dél-Korea védelmében rakétaelhárító rendszereket telepít a félszigetre. Ennek előzménye Kim Dzsong Un észak-koreai nagyvezér nukleáris provokációja volt. Az USA bejelentésére válaszul azonban Kína feljogosítva érezte megát, hogy megőrizve saját védelmi szempontjait, HQ-9 néven ismert föld-levegő rakéták indítására képes fegyverrendszert telepítsen a Paracel-szigetekre. A fegyver hatóereje 200 kilométer.

HQ-9 föld-levegő rakétaindító rendszerek. Forrás: RT.com

HQ-9 föld-levegő rakétaindító rendszerek. Forrás: RT.com

Ezzel lényegében kezdetét vette e Dél-kínai-tenger militarizálása, és elindult az érintett felek között egy mérsékeltebb fegyverkezési verseny.

Mit érnek a szigetek?

A halban rendkívül gazdag területeken a kínaiak „megkérték” a többi ország halászhajóit, hogy keressenek maguknak fogást máshol. Közben saját halászait a kínai állam üzemanyaggal támogatja, hogy gazdaságosan tudják kiaknázni a területet.

A szigetek alatt jó eséllyel kőolaj is van, mégpedig nem kevés, 20-30 milliárd hordónyi mennyiségben. Márpedig Kína nem bővelkedik fekete aranyban, így jelentős importra szorul. Ha a szigetek alatti készletek energiaéhségét nem is oldják meg, csillapíthatnak rajta, ha kisajátíthatja a mező teljes területét.

Ez is érdekelheti:  Varga Judit megdöbbentő írása: Az az ember volt képes erre, akit 3 fiúgyermekkel ajándékoztam meg

A Dél-kínai-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi gócpontja: itt bonyolódik a világ külkereskedelmének kb. 27 %-a, és itt megy át a közel-keleti kőolajszállítmányok egyharmada. Kína csak azzal, hogy befolyást szerzett az útvonalak felett, már növelte szerepét a világban.

Spratly Islands Philippines (1)-796651_globalnewsonline_blogspot_com

A zöld három- és négyszögek az olajmezőket. Forrás: globalnewsonline.blogspot.com

 Az USA aggódik

 

Az Egyesült Államok még 2011-ben hirdette meg azt a politikát, ami Kína tevékenységének „békés mederbe” terelését tűzte ki célul. Magyarul: a cél az, hogy Kína ne jelentsen veszélyt az amerikai hegemóniára.

2020-ban valószínű, hogy a kínai gazdaság bruttó hazai termékben (GDP) leelőzi az Amerikai Egyesült Államokat, ez pedig az amerikai politika számára óriási pofon lenne – még ha ez innen, Európából nézve furának is tűnhet.

Ráadásul Kína tudatosan és jól átgondolt stratégia mentén terjeszti ki gazdasági hatalmát a térségben: regionális központi bankot hozott létre (Bank of Shanghai), hogy a jüant tegye meg a térség elsődleges fizetőeszközévé, szabadkereskedelmi egyezményeket köt, és leutánoz minden olyan intézményt, amit az USA is használ gazdasági elsőbbsége megőrzése érdekében.

Forrás: seatrade-maritime.com

Forrás: seatrade-maritime.com

Az Egyesült Államok aggodalma tehát jogos.

Kínának is vannak gyengéi

Kína sem olyan sebezhetetlen, mint ahogy azt népessége számából gondolnánk. Bár a legtöbbet költi az USA után fegyverkezésre, az ország keleti és észak-keleti részein alig élnek emberek, vagyis ezek a területek teljesen védtelenek. Az ország nagy kiterjedése pedig komoly stratégiai feladatot ró a védelemre.

Mindenesetre az USA európai stratégiája és politikája sikeresen egymáshoz lökte Oroszországot és Kínát, akik között amúgy is szoros gazdasági érdekszövetségek köttettek a múltban. Marad még India, amelynek vannak komolyabb, egyelőre szunnyadó határvitái Kínával, és egy esetleges háborúban jelentős befolyásoló képességgel rendelkezhet. Kérdés azonban, kinek az oldalán.

Ez is érdekelheti:  Szijjártó Péter telefonon egyeztetett Szergej Lavrovval a moszkvai terrortámadással kapcsolatban

A Közel-Keletről érkező olajszállítmányok útvonala. Forrás: eia.gov

oil_trade_flows_map_ia_gov

Mivel az Egyesült Államok figyelmét évtizedekre lefoglalja majd a Közel-Kelet, ezért nincs nagy valószínűsége, hogy maga mellé tudná állítania a délkelet-ázsiai országokat Kína ellenében, ez utóbbi ugyanis már régebb óta jelen van a térségben.

A megoldásra várni kell

seawall of china

Bár itthon az alkalmi orosz-amerikai provokációk kapnak nagyobb sajtófigyelmet, a Távol-Kelet sem szenved belőlük hiányt. Nemrég egy amerikai felségjelű hadihajó túlságosan közel haladt el egy kínaiak által uralt szigethez, amiért az USA komoly szóbeli dorgálást kapott Kína részéről, amit egyelőre nem viszonzott. Az ügy valószínűleg a következő elnök egyik legigényesebb feladata lesz.

Magyari Idők, Körkép.sk

Nyitókép: rt.com

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

5 thoughts on “Ez a konfliktus lesz a XXI. század hidegháborújának gyújtópontja?

  1. ” A dollár lassan már a kutyának sem kell,nem a semmiért kért kadhafi az olajért aranyat,amiért az életével fizetett. Mintegy jelzés képe,az „üzlettársak felé. A világuralmi álmok szépen lassan,de egyre biztosabban,szertefoszlanak. Ma már nem mindenhol igaz,” hogy az a legjobb verseny,ahol nincsenek versenytársak. (rockefeller)

  2. A cím telitalálat. Az ázsiai területek mindig is gyújtópontok voltak A gazdag Ázsia és Oroszország felé. Tehát geopolitikailag az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb terület. Ráadásul a Kelet a világhatalmi vezető és irányító kapujában, szélesre tárt kapujában van.
    Ez nem is fog konfliktus nélkül megszületni. De meg fog születni, nagyon hamar, az jelen pillanatban garantáltnak tűnik. Testi és lelki értelemben is.

    1. Javasolom a külön geopolitika menüben lévő cikkeket tanulmányozásra. A szívország -Heart Land- vagy Világsziget geopolitikai fogalom. Aki a világszigetet uralja az a világot is uralja!!!
      Habár nagy erőfeszítéseket tettem, hogy geopolitikai tudást közvetítsek az olvasóink felé. Ez sajnos nem talált visszhangra. Eléggé letörő!!! Hisz a társadalmi munkában szerkesztett oldal szerkesztőiknek ez a fizetsége: az Olvasók pozitív visszhangja!!!

  3. A csodát,a Teremtőt, legtöbben kívül keresik,pedig belül van. Az Emberben,”Ebben a Hazában!

  4. A világ közepe, Európa közepe,közép Európa Szíve, MAGYARORSZÁG! Ahogy az Ember középpontja is a Szív! Itt kezdődik, Innen indul ki minden. A „lélek lakhelye a Szívben van!!
    Erről Szól a Történet!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük