Hirdetés

ERKÖLCSI HULLÁK HÁLÓJÁBAN – II. rész – Periratok

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Úgynevezett „devizaalapú” kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárások megindításához szükséges keresetleveknek ténybeli és jogi alapokkal rendelkezniük kell, ezért a mellékletben „Keresetlevelek” címszó alatt látható iratban, perindítási szándék esetén általam javasolt keresetlevél minták kezelhetőségének egyszerűsítésére vonatkozó további javaslataim megtétele előtt indokoltnak látom a ténybeli és jogi alappal kapcsolatosan az alábbiakban néhány észrevétel tenni.

—————————–

Ténybeli alapját a keresetleveleknek neves közgazdászok egybehangzó és határozott állásfoglalása adja az alábbiak szerint

Róna Péter közgazdászprofesszor véleményét a problémával kapcsolatosan számos rádiós és tv-s műsorban kifejtette, így többek között ez év augusztus 22-én este az ATV-nek többek között a következőket nyilatkozta: 

Róna Péter: Nyilvánvaló hogy ez a termék drámaian eltér az Európában alkalmazott hiteltermékektől. Ilyen termék az Európai Unióban nincs. Tehát az Európai Unióban a lakossági hitelezés kétféle kamatrendszert ismer, a fix és úgynevezett referencia kamat, ami azt mondja svájci jegybank alapkamat, vagy akármilyen referencia pont plusz x százalék. Ez a kettő létezik. Magyarország esetében azonban van egy harmadik, ami úgy szól, hogy a törlesztő részlet kiszámítása és a kamat kiszámítása a bank kizárólagos joga és felelőssége, ami megfellebbezhetetlen…

Riporter: Na jó, de ha ez a kizárólagos joga és felelőssége, de nem hasra ütés szerűen.

Róna Péter:  De hasra ütés szerűen. Ugyanis nem lehet a szerződésből lekövetkeztetni, hogy mennyivel tartozik az adós. Tehát hogyha egy ilyen hitelszerződést a bíróság elé terjesztenék azzal a kéréssel, hogy kérem szépen azt a hitelszerződést négy évvel ezelőtt kötöttem meg, és azóta lelkiismeretesen kifizetem azokat a havi számlákat, amiket a bank küld nekem, és így van, hogy mennyit fizettem, most kedves bíróság nem mondom meg, hogy mennyit fizettem, tessék megállapítani, hogy a négy év alatt összesen mennyivel tartoztam a bankomnak a szerződés alapján anélkül, hogy megtetszene kérdezni a bankot. 

Tessék itt a szerződés, tessék megállapítani, hogy mennyivel tartoztam.

————————-

Róna Péternek ebből a nyilatkozatából is megtudhattuk azt, hogy közgazdász számára is használhatatlan, hiányos, a bankoknak későbbi, önkényes elgondolásain  alapuló „devizaalapú” kölcsönszerződést írattattak alá az adósokkal.    Majd ennek a használhatatlan kölcsönszerződésnek következményét a következők szerint ismertette: 

Róna Péter:  azt szeretném hangsúlyozni, hogy ugye itt nyilvánvalóan egy nemzeti tragédia előtt állunk. Itt családok tízezrei mennek szét, emberek, jobbra való emberek százezreinek sorsa dől el, tehát egy nagyon nagyon komoly helyzettel állunk szemben, mégpedig egy olyan helyzettel, ami az Európai Unióban egyedülálló. 

Na most ami nem történt meg annak ellenére, hogy ezt már tudjuk évek óta hogy egyedülálló súlyos, tragikus helyzettel állunk szemben,

Riporter:  Elnézést kérek abban egyedülálló, a mennyiségből, átcsapott minőségbe de svájci frank alapú hitelt azért vettek fel. 

Róna Péter:  De nincs svájci frank alap. 

—————————–

Róna Péter utóbbi megállapításából kétségtelenül megállapítható az, hogy a „devizaalapú” megjelölése a kölcsönszerződésnek csak egy félrevezető tájékoztatása a banknak azért, mert a kölcsön alapját svájci frank alapja nem adja.

Majd fenti problémákat a kockázat vizsgálatával kiegészítve a műsorban az alábbiak szerint részletezte: 

Róna Péter:   Ugye erre nem volt felkészülve a világ. Ez nem egészen így van. Tehát azért hibás a termék többek között, mert véleményem szerint a bank felelőssége, professzionális felelőssége a termékeihez főződő kockázatok felmérése, és az ügyféllel közölni azt. Aztán az ügyfél dönthet, hogy ezt vállalja vagy nem, de nem az ügyfél szakmai képessége a kockázatok kielemzése és felmérése. Az a termék előállítónak kötelessége. Mint ahogy már termékekben is így van. Na most. 

Felvetődik a kérdés, hogy a bankok ezt a kockázatot egyáltalán hogyan mérték fel. Ugyanis a kockázat felmérésnek megvannak a szakmai feltételei és körülményei, és meggyőződésem , hogy a bankok ezeket a szakmai követelményeket nem követték.

—————————-

Egy biztos. A hitel, amit adott, az nem svájci frank hitel, hanem svájci frank alapú hitel. Mi az, hogy alapú. Nem tudjuk. 

Bánáti János: A kamatot abban számolta. A forint alapú hitel abban az időben nyolc százalék körül volt, annyi kamatot kellett felszámolni a forint hitelek után. Részben az MNB kamatpolitikája miatt.

Róna Péter:   De nem. Mert sem a svájci frank kamatjának alakulása, sem az árfolyam alakulása nem tükröződik a törlesztő részletekben. Tehát a törlesztő részletek kiszámítása eltér mind a devizaárfolyam, mind a kamat alakulásától. 

—————————– 

A lényeget illetően az általam javasolt keresetlevél minták ténybeli alapját Róna Péter közgazdász professzor nyilatkozatának utolsó szavai adják:

„sem a svájci frank kamatjának alakulása, sem az árfolyam alakulása nem tükröződik a törlesztő részletekben. Tehát a törlesztő részletek kiszámítása eltér mind a devizaárfolyam, mind a kamat alakulásától.” 

Azt is mondhatnám, hogy ennek a ténynek ismeretében a megindítandó per ezzel lényegileg eldőlt. A többi már csak ujjgyakorlat. Nincs esélye a banknak eredményes védekezésre ennek a ténynek ismeretében.

================

Csak azért, hogy ne jusson eszükbe Róna Péter szavait, megállapításait a bankoknak véletlenül mégis vitatni, következzenek Varga Istvánközgazdásznak, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága tagjának Kossuth Rádióban szeptember elhangzott nyilatkozatából az alábbi megállapításai:  

Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek 

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot? 

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak… 

Riporter: Hát főleg a bankok. 

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Na most, amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre. 

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű. 

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik. 

Varga István: Úgy van. Meg kell tanulnunk azt, hogy vannak akkora problémák, melyeket már nem tudunk kezelni. Oly mértékűvé válik, hogy elnézzük. Szokták mondani azt a bankokra, hogy túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Tehát túl nagy ez a probléma ahhoz, hogy szembe nézzünk vele. Pedig szembe kell nézni vele. 

—————————–

Amennyiben ebből a Varga István által mondott nyilatkozatból csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy

„amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre. 

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.” 

akkor is már teljes mértékben érthető a bankoknak és a bankokkal együttműködő mindenkori kormányzatnak olyan viszonya devizalapu kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos bírósági eljárásokhoz, mint az ördögöknek a tömjénfüsthöz.

Arra pedig, hogy miért rohangálnak még Ausztriában is az anyabankok tisztségviselői fűhöz-fához mostanában a velük szembeni méltánytalanságot hangoztatva, az alábbi közgazdász professzori megállapításokat is figyelembe véve nehéz elfogadható magyarázatot találni:

2011. november 7., hétfő

NOVEMBER 7 – OVIVIKI A BANKBŰNÖZŐKET VÉDI 

Lentner Csaba: A svájci frank alapú hitel valójában fedezet nélküli hazárdjáté​k volt.

A hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek. A rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek! 

Kérdés: -A deviza hitelek drámája szinte sorstragédia lett. Hogy jutottunk idáig? 

Dr.Lentner: Tisztázzunk valamit mindjárt az elején! Teljességgel téves és helytelen a szóban forgó probléma kör esetében deviza hitelről beszélni. Ez ugyanis nem az! 

Kérdés: – Hanem mi? 

Dr.Lentner:- Gigantikus átverés. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. 

A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene legyen….Az a hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. 

Kérdés: – Akkor mire alapozták a bankok ezeket a hiteleket? 

Dr.Lentner:- Nagy valószínűséggel úgynevezett swap ügyletekre…. Meggyőződésem, hogy a szükséges átvilágítások olyan eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét, sok esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak a Bankok vonatkozásában. A rosszhiszeműség ugyanis nem győzöm hangsúlyozni, okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Tehát kedves átvert becsapott hitelesek robbant a bomba, mert nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat” 

—————————–

Ennyit a „devizaalapú” kölcsönszerződés érvénytelensége iránti peres eljárás keresetlevelei ténybeli alapjához, és következzen a jogi alap tisztázása.

===================

II.

A jogi alap meghatározása során elsősorban a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.221/2011/6.számu a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróságnak a Csongrád Megyei Főügyészség felperesnek, PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet alperes elleni általános szerződési feltételek megtámadása iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 6.G.40.208/2010. szám alatt indult és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.720/2010/2. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011. szeptember 20-án megtartott tárgyalás alapján meghozott itéletnek

mellékletben látható

megállapításaiból indultam ki azért, mert a perben érvényesített jogi alappal azonos jogi alapból indultam ki a mellékletben látható és javasolt keresetlevél mintáim alkalmazása esetén.

Az általános szerződési feltételekben fellelhető tisztességtelen szerződési feltételek képezik elsősorban a kereseti kérelmem jogi alapját éppúgy, mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság fenti eljárásban is elsősorban ezzel kapcsolatosan tett érdemi megállapításokat.

Többek között a következők szerint:

„A Ptk. 241. §-ában foglalt jogintézménytől lényegesen eltér a Hpt. 210. §-ának /3/ bekezdése. A Hpt. szabályozása szerint a hitel/kölcsönszerződés aláírásakor az adós tudomásul veszi, hogy az ÁSZF-ben, illetve a kölcsönszerződésben meghatározott okok megváltozása esetén a szerződést a pénzügyi intézmény egyoldalúan módosíthatja az adós hátrányára. Megjegyzendő, hogy a kölcsönszerződésben megjelölt okok megváltozása indokolt esetben egyben – a Hpt. 210. § /4/ bekezdés b) pontjában írtak szerint – az ügyfél javára történő szerződésmódosítási kötelezettséget jelenti. Ezek a jellemzők pedig alapvetően eltérnek a Ptk. 241. §-ában írtaktól. Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli jogviszonyok sajátos jellege miatt szabályozza a Hpt. azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk-val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt-nek mint lex speciálisnak a rendelkezései. A Ptk. rendelkezései mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek minősülnek e körben és csak a Hpt. speciális rendelkezései hiányában irányadók.
Annak megítélésénél tehát, hogy egy fogyasztóval kötött – nem lakáscélú – kölcsönszerződés esetén milyen feltételek mellett kerülhet sor az ügyfél számára kedvezőtlenül a kamat, a díj és a költség egyoldalú módosítására a pénzügyi intézmény részéről, a fent kifejtettekből következőn nem a Ptk., hanem a Hpt. 210. § /3/ és /4/ bekezdésének rendelkezéseiből kell kiindulni. 
E rendelkezések szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
A jogszabályhely az árazási elvek tartalmáról is rendelkezik. Kimondja, hogy a módosítás csak a kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet {(4) bekezdés a) pont}, hogy a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését is érvényesíteni kell, ha valamely feltétel változása ezt indokolttá teszi {(4) bekezdés b) pont}, hogy tényleges hatásuk arányában, együttesen kell figyelembe venni a kamat, díj vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket {(4) bekezdés c) pont}, továbbá hogy a díjat vagy költséget évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni {(4) bekezdés d) pont}.”

Ebből a Legfelsőbb Bírósági megállapításból kell jogi tényként elfogadnom azt, hogy márpedig nem valamiféle Európai Uniós Irányelvre, vagy más határozatra, illetve nem a Ptk. 209. §-nak tisztességtelen szerződési feltételeivel kapcsolatos megállapításokra kell hivatkoznom eredményes perlés esetén, hanem az 1996. évi CXII. tv. 210. §-nak „devizalapu” kölcsönszerződés aláírásának időpontjában hatályos törvényszövegéből következőkre. A Legfelsőbb Bíróságnak fentiekben idézett megállapításaiból következően ez annyit jelent, hogy a bíróságnak tisztességtelen szerződési feltételre történő hivatkozás esetén két körülményt kell vizsgálni:

–          részben azt, hogy tételesen objektív körülmények fel vannak-e sorolva hitelezői egyoldali szerződésmódosítási lehetőségként, valamint 

–          kamat, díj, költség mértékére ténylegesen és együttesen hatást gyakorló ok alapján lehetséges a kamat, díj, költségelem változtatása

Ezt meghaladóan pedig szerintem a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is megfelelő módon alkalmazandó a Ptk. 209., 209/A, 209/B §-okban írt rendelkezések abból kiindulva, hogy csak az 1996. évi CXII. tv. 210. §-sal történő ütközés esetén kerül privilegizált helyzetbe az utóbbi jogszabályhely a Ptk-val szemben.

—————————–

 Természetesen a „keresetlevél” mellékletben periratonként megjelölt, fentiekben idézett Legfelsőbb Bírósági döntéssel nem ellentétes egyéb jogi alapokat itt most megismételnem szükségtelennek vélem, azokat peres eljárás esetén jövőben is irányadónak tartom.

===================

III.

Fenti ténybeli és jogi alapokat is figyelembe véve konkrét peres eljárásban és a kamat mértékének hitelező általi egyoldalú változtatása esetén a tényleges adatoknak megfelelően értelmezendő alábbi – minta –  tényállás alapján javaslom a keresetlevél tényállásának egy részét ismertetni:

——————————

„Peres felek 2008. február 6-án kötöttek közjegyzői okiratba foglalva „Devizában nyilvántartott Lakáshitel Kölcsönszerződés” –t, huszmilliókilencszázezer forint kölcsönre vonatkozóan. 

Alperesi bank a 2008. február 6-i szerződésben meghatározott 3,95 % ügyleti kamatot később az ide mellékelt iratok szerint 

2008. december 4-én, majd 2009. december 4-én minden indokolás nélkül előbb 6,45 %-ra, majd 7,1 %-ra emelte, közben pedig 2009. június 26-én csökkentett törlesztő részlet fizetését lehetővé tevő szerződés módosításokat kötöttünk alperessel. 

A szerződés módosításokban megjelölt határidő lejártát követően az ide mellékelt közjegyzői irat szerint alperes 2010. augusztus 10-én azonnali hatállyal felmondta a 20.900.000.-Ft. kölcsönösszegre vonatkozó kölcsönszerződést kötelezettségünk nem teljesítése okából, de azt a közjegyzői okiratból, vagy más módon sem lehet megállapítani, hogy mikor és milyen összeggel tartoztunk alperesnek úgy, hogy az a felmondáshoz vezetett volna.

————————-

Jelen perben érvényesített igényünk elsődleges célja az, hogy a Ptk. 209. § szerinti tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 209/A. § 1. bek-e alapján megtámadva és a 2. bek-ben írt semmiségre hivatkozva a 20.900.000.-Ft- összegre vonatkozó kölcsönszerződés alperesi felmondása időpontjáig megfelelő módon alperessel elszámoljunk, majd az elszámolás eredményeként a felmondás érvénytelenségének bírósági megállapítását elérve kötelezze a bíróság a túlfizetés megfizetésére alperest úgy, hogy ezen összeg beszámítható alperes részéről az általunk fizetendő részletekbe. 

===============

Tekintettel arra, hogy az idézett Legfelsőbb Bírósági döntés hasonló ténybeli és jogi alapból fakadó peres eljárásban született, indokoltnak látjuk ezt az álláspontot követve vizsgálni alperesi nyilatkozatokra is figyelemmel kérelmeinket. 

Abból indulunk ki, hogy jelen perben is a szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása során Tpv. 210. §-nak szerződés aláírásakor – 2008. február 6-án hatályos alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni:

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

(3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. 

És úgy kell alkalmazni ezeket a jogszabályi rendelkezéseket, ahogy a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező rendelkezés indokolásából következik. Csak tételes oksági felsorolás esetén és csak akkor van lehetőség a szerződés egyoldalú módosítására, ha a felsorolt okok ténylegesen bekövetkeztek a valóságban objektív módon befolyásolva a szerződésnek kamat, díj, vagy költségelemét. 

Mindezek előrebocsátásával indokolt megtekinteni az alperes által a perben rendelkezésre bocsátott „ÜZLETSZABÁLYZAT”  nevű okirat 4.2. pont alatti alábbi rendelkezést: 

„A Hitelező jogosult a Devizahitel ügyleti kamatát, egyéb költségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a Hitelező forrás, valamint hitelszámla vezetői költségei változnak.” 

Ebből a felsorolásból tételesen nem lehet megállapítani azt, hogy a bankközi hitelkamatok, fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampírok hozama a devizahitel ügyleti kamatát, vagy egyéb költségét befolyásolhatja a hitelezőnek egyoldalú szerződési módosítását eredményezve, ezért a Legfelsőbb Bíróság által meghatározott egyik törvényi feltétele mindenképpen hiányzik az egyoldalú szerződésmódosításához a hitelezőnek. 

Ami pedig a bankközi hitelkamatok, fogyasztói árindex, állampapírok hozama, vagy a lakossági hitelek kockázat tényezőinek alakulása feltételeket illeti, azt is meg lehet állapítani, hogy egyik feltétel változása sem befolyásolja „érdemben” a kamat, díj, vagy költségelemeket. 

Azaz ezeknek az utóbbi feltételek részben azért kerültek tisztességtelen szerződési feltételekként a szerződésbe, mert nem határozza meg a szerződés, hogy ezek a kamatot, vagy az egyéb költséget befolyásolják, részben azért, mert ezeknek a feltételeknek annyi közük van érdemben a kamat mértékére, mint a holdtöltének. 

———————————–

Ugyanis a hitelezőknek az az állítása, hogy a kölcsön finanszírozásához nekik hitellel pénzhez kellett jutniuk – svájci frankhoz – nem felel meg a valóságnak a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottsági tagjának – Varga Istvánnak – alábbi, rádióban elhangzott nyilatkozata szerint: 

Varga IstvánIgen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ns most, amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre. 

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű. 

Ezek szerint megállapítható az, hogy az egyoldalú kamatváltoztatást a hitelező által a szerződés szerint mindösszesen egyetlen érvényes – tisztességes – feltétel befolyásolhatja: a svájci frank jegybanki alapkamata. 

———————————

Fentiek alapján, rátérve a 2008. februárban 6-án kötött kölcsönszerződésben meghatározott 3,95 % kamatkikötésre, a következő oldalakon látható svájci bank által kiadott közlemény szerint, ebben az időszakban a jegybanki alakkamat mértéke 2.55 % volt.

Swiss franc LIBOR interest rates 2008, all maturities

 Maturity / rate 2008

first

last

high

low

average

 CHF LIBOR – overnight

2.200 %

0.263 %

4.583 %

0.200 %

2.035 %

 CHF LIBOR – 1 week

2.200 %

0.292 %

3.500 %

0.230 %

2.067 %

 CHF LIBOR – 2 weeks

2.200 %

0.292 %

3.396 %

0.292 %

2.114 %

 CHF LIBOR – 1 month

2.422 %

0.340 %

3.015 %

0.340 %

2.193 %

 CHF LIBOR – 2 months

2.652 %

0.518 %

3.067 %

0.518 %

2.434 %

 CHF LIBOR – 3 months

2.760 %

0.662 %

3.127 %

0.662 %

2.584 %

 CHF LIBOR – 4 months

2.807 %

0.715 %

3.148 %

0.715 %

2.622 %

 CHF LIBOR – 5 months

2.840 %

0.765 %

3.172 %

0.765 %

2.658 %

 CHF LIBOR – 6 months

2.865 %

0.810 %

3.202 %

0.810 %

2.697 %

 CHF LIBOR – 7 months

2.886 %

0.862 %

3.228 %

0.862 %

2.732 %

 CHF LIBOR – 8 months

2.897 %

0.910 %

3.252 %

0.910 %

2.765 %

 CHF LIBOR – 9 months

2.913 %

0.955 %

3.282 %

0.955 %

2.801 %

 CHF LIBOR – 10 months

2.933 %

1.000 %

3.312 %

1.000 %

2.832 %

 CHF LIBOR – 11 months

2.953 %

1.055 %

3.343 %

1.055 %

2.864 %

 CHF LIBOR – 12 months

2.975 %

1.095 %

3.375 %

1.095 %

2.896 %

 

 Month / LIBOR rate 2008

first

last

high

low

average

 january

2.200 %

2.435 %

2.435 %

2.058 %

2.233 %

 february

2.550 %

2.475 %

2.692 %

2.475 %

2.572 %

 march

2.375 %

2.668 %

2.933 %

2.150 %

2.453 %

 april

2.620 %

2.150 %

2.620 %

1.887 %

2.108 %

 may

2.188 %

2.125 %

2.188 %

1.908 %

2.036 %

 june

2.132 %

2.050 %

2.467 %

1.862 %

2.066 %

 july

2.050 %

2.053 %

2.300 %

1.950 %

2.058 %

 august

2.093 %

2.050 %

2.250 %

1.997 %

2.093 %

 september

2.050 %

3.333 %

3.333 %

2.000 %

2.389 %

 october

3.958 %

1.517 %

4.583 %

1.108 %

3.055 %

 november

1.417 %

0.538 %

1.417 %

0.492 %

0.891 %

 december

0.492 %

0.263 %

0.700 %

0.200 %

0.325 %

Ezt követően 2008. decemberében, akkor amikor alperes első ízben 6,45 %-ra emelte a kamatot, a svájci frank alapkamata 0,492 % lett. 

Tekintettel arra, hogy a szerződés megkötésekor a szerződésben kikötött 3,95 % kamathoz 2.55 % svájci banki jegybanki alapkamat társult, megállapítható az, hogy mivel az egyetlen valós kamatváltoztatási feltétel  svájci frank alapkamatának változása volt, helyesen az alperes által történt 2008. december 4-i egyoldalú kamatváltoztatáskor a kamat mértéke 3,95 %-ról helyesen a 2.55 % és 0,492 % arányában 0,76 %-ra csökkent. 

Álláspontunk az, hogy alperesnek egyoldalú kamatváltozása folytán ily módon 2008. december 4-től a következő egyoldalú kamatváltoztatásig – 2009. december 4-ig – az ügyleti kamat mértéke a szerződés alapján 0,76 %-ra  adódik tisztességes szerződési feltétel esetén. 

2009. december 4-én ezt követően alperes a kamat mértékét 7,1 %-ra felemelte, míg ebben az időpontban a következőkben látható, svájci bank kimutatása szerint a kamat mértéke 0,054 % volt.

Swiss franc LIBOR interest rates 2009, all maturities

 Maturity / rate 2009

first

last

high

low

average

 CHF LIBOR – overnight

0.267 %

0.058 %

0.290 %

0.049 %

0.104 %

 CHF LIBOR – 1 week

0.297 %

0.068 %

0.300 %

0.062 %

0.128 %

 CHF LIBOR – 2 weeks

0.300 %

0.077 %

0.300 %

0.072 %

0.146 %

 CHF LIBOR – 1 month

0.335 %

0.107 %

0.335 %

0.090 %

0.185 %

 CHF LIBOR – 2 months

0.508 %

0.178 %

0.508 %

0.172 %

0.279 %

 CHF LIBOR – 3 months

0.648 %

0.252 %

0.648 %

0.250 %

0.374 %

 CHF LIBOR – 4 months

0.707 %

0.278 %

0.707 %

0.273 %

0.410 %

 CHF LIBOR – 5 months

0.753 %

0.308 %

0.753 %

0.305 %

0.450 %

 CHF LIBOR – 6 months

0.802 %

0.338 %

0.802 %

0.338 %

0.497 %

 CHF LIBOR – 7 months

0.848 %

0.392 %

0.848 %

0.392 %

0.549 %

 CHF LIBOR – 8 months

0.897 %

0.447 %

0.897 %

0.447 %

0.600 %

 CHF LIBOR – 9 months

0.943 %

0.498 %

0.943 %

0.498 %

0.649 %

 CHF LIBOR – 10 months

0.993 %

0.547 %

0.993 %

0.547 %

0.702 %

 CHF LIBOR – 11 months

1.043 %

0.588 %

1.043 %

0.588 %

0.750 %

 CHF LIBOR – 12 months

1.085 %

0.638 %

1.085 %

0.637 %

0.800 %

  

Month / LIBOR rate 2009

first

last

high

low

average

 january

0.267 %

0.197 %

0.290 %

0.187 %

0.221 %

 february

0.197 %

0.180 %

0.227 %

0.120 %

0.162 %

 march

0.178 %

0.140 %

0.283 %

0.120 %

0.156 %

 april

0.138 %

0.110 %

0.140 %

0.102 %

0.120 %

 may

0.110 %

0.105 %

0.122 %

0.105 %

0.113 %

 june

0.102 %

0.098 %

0.113 %

0.098 %

0.106 %

 july

0.097 %

0.080 %

0.097 %

0.078 %

0.083 %

 august

0.080 %

0.060 %

0.080 %

0.057 %

0.071 %

 september

0.060 %

0.058 %

0.068 %

0.055 %

0.058 %

 october

0.057 %

0.052 %

0.058 %

0.052 %

0.056 %

 november

0.051 %

0.054 %

0.054 %

0.049 %

0.051 %

 december

0.054 %

0.058 %

0.085 %

0.051 %

0.056 %

 Kamat mértéke és egyéb adatok az alábbi internetcímen vizsgálható: 

http://www.global-rates.com/interest-rates/libor/swiss-franc/swiss-franc.aspx 

Utóbbi kamatmértékből valamint a szerződésben megjelölt kamatból és szerződés megkötése kori svájci bank jegybanki alapkamat viszonyából kiindulva, megállapítható az, hogy a szerződés illetve általános szerződési feltételek tisztességes alkalmazása esetén 

2009. december 4-i alperesi egyoldalú szerződésmódosítás alapján alperesnek 2010. augusztus 10-i szerződés felmondásáig ténylegesen az ügyleti kamat mértéke 

0,084 % mértékre adódott volna tisztességes szerződési feltétel esetén. 

=====================

Alperesnek 2011. június 17-i perirata szerinti kimutatása alapján 2009. januártól a kamatnak addigi havi mértéke 447,10 CHF-ről 2009. július 7-ig havi 730,08 CHF mértékre emelkedett pontosan a fenti kamatszázalékemelés arányában, míg helyesen a fenti számításomat véve 86,02 CHF volt a havi kamat 2010 januárig. 

A 2009. december 4-i újabb alperesi egyoldalú kamatváltoztatás folytán pedig ugyancsak fenti tényleges svájci banki adatokat figyelembe véve a havi kamat összege a szerződés felmondásáig az alperes által közölt 765,27 CHF helyett 14,73 CHF-re adódik. 

Fenti adatokat összegezve tehát az ügyleti kamatot figyelembe véve alperes az első egyoldalú kamatemelésétől kezdődően követelt összesen alperesi kimutatás szerint 13988,13 CHF-nek megfelelő összeget, a ténylegesen követelhető 1102,08 CHF-nek megfelelő összeg helyett. 

A különbség, a többletkövetelés az alperestől 12886 CHF-nek megfelelő összeg.

A CHF/HUF középárfolyam változás az MNB kimutatása szerint a vitatott időszakban a következők szerint alakult: 

A második kamatmódosítás időpontjában: 

Dátum

CHF

 

2009.08.31

179,38

2009.08.28

177,33

2009.08.27

176,56

2009.08.26

175,69

2009.08.25

176,84

2009.08.24

176,86

2009.08.19

180,10

2009.08.18

179,38

2009.08.17

180,12

2009.08.14

175,74

2009.08.13

175,38

2009.08.12

179,70

2009.08.11

175,88

2009.08.10

174,87

2009.08.07

177,81

2009.08.06

175,42

2009.08.05

174,59

2009.08.04

174,23

2009.08.03

174,17

 

Aztán több hónapnak kihagyása után az első kamat módosítás időpontjában: 

Dátum

CHF

 

2008.12.31

177,78

2008.12.30

177,77

2008.12.29

177,44

2008.12.23

172,94

2008.12.22

172,69

2008.12.19

171,72

2008.12.18

174,27

2008.12.17

169,60

2008.12.16

170,05

2008.12.15

168,45

2008.12.12

167,73

2008.12.11

168,40

2008.12.10

168,49

2008.12.09

169,05

2008.12.08

168,78

2008.12.05

170,86

2008.12.04

170,26

2008.12.03

170,97

2008.12.02

171,22

2008.12.01

170,96

 

Az árfolyamváltozások pedig a Magyar Nemzeti Bank által kiadott címen vizsgálható. 

               Középarányosan a CHF/HUF árfolyamát 198 Ft-ban határozzuk meg, mely        

               forintösszeget felszorozva a többletkövetelésként megjelölt 12886 CHF értékkel

                forintban kifejezve fenti idöszakra az alperes jogtalanul 

                2 millió 551428.-Ft-ot követelt tőlünk.

=====================

Gondolom a keresetlevél többi részének megszerkesztése már igazán gyerekjáték. 

A tőketartozás miatti és kezelési költséggel kapcsolatos problémák, valamint a határozott kereseti kérelem meghatározása nem jelenthet különösebb gondot ezek után.

De ha mégis, akkor egy héten belül iratom harmadik részével jelentkezem.

Léhmann György

Siófokon 2011. november 10. napján.

Mellékletek: 

1. Legfelsőbb Bíróság – hatályon kívűl helyező végzés

2. svájci frank alapkamata

3. Árfolyamváltozás CHF

4.  Keresetlevelek – devizaalapu kölcsön

(Nemzeti InternetFigyelő)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás