Elkeserítőek a szegénység legújabb adatai


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

ehes-vagyokA Magyar Tudományos Akadémia szociológusai ismertették uniós összehasonlításban a szegénység terjedéséről szóló adatokat. A számok azt mutatják, hogy a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott, amit a gyerekek különösen megszenvednek. A kutatók szerint ha a kormány valóra váltja a terveit, még súlyosabbá válik majd.

Magyarországon a szegénység folyamatosan nő, leszakadunk még a visegrádi országoktól is, pedig a gazdasági fejlettségünk nem indokolja, hogy ilyen mértékű legyen a leszakadás, hangzott el csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetében, amikor bemutatták az Eurostat legfrissebb adatait a szegénység terjedéséről.

A konferenciát azért tették nyitottá, mert a Központi Statisztikai Hivatal idén – forráshiányra hivatkozva – nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de még a szakmához sem igazán jutottak el. Az Akadémia ezt az információhiányt szerette volna pótolni.

Ki a súlyosan deprivált?

A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.

Egyre több a súlyos nélkülöző

A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.

Messing Vera, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között. 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az EU átlaga 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

anyagilag deprivált

Kikre vonatkozik a társadalmi kirekesztés kockázata?

Ide sorolják azokat, akik

  • súlyosan depriváltak, vagy
  • alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, vagy
  • a relatív szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el az átlagjövedelem 60 százalékát.

Azoknak az aránya, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatával élnek, Magyarországon az elmúlt években 29,6-ről 33,5 százalékra ugrott. Az EU-átlag ebben 24,5 százalék, a szlovák 19,8, a lengyel 25,8 százalék.

Magyarország nemcsak elszegényedik, hanem súlyosan leszakad még a saját régióján belül is

– mondta Messing.

Visegrádi országok lakosságának elszegényedése

Nem a munkahelyek hiánya miatt

Eközben nagyjából stagnál azoknak a magyaroknak a száma, akik úgynevezett alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, vagyis olyanban, amelyben a munkaképes korú emberek az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb mint ötödét töltötték ténylegesen munkával.  Ez, mondta a kutató, arra utal, hogy a növekvő szegénység mögött nem a csökkenő  foglalkoztatottság áll, hanem valami egészen más.

Visegrádi országok lakosságának elszegényedése

A KSH részletes elemzése hiányzik, de – ahogy Messing ábráján is jól kivehető – annyi látszik az adatokból, hogy a közép-magyarországi régióban különösen látványos emelkedés volt a súlyos deprivációban élők arányában.

De mit lehet tudni a többi EU-tagállamról?

2013-ban az Európai Unió lakosságának 24,5 százalékát, 122,6 millió embert fenyegette a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség. Az elszegényedés által fenyegettek aránya 2013-ban kissé csökkent a 2012-es 24,8 százalékhoz képest, de fölötte van a 2008-as 23,8 százaléknak.

Az Európai Unió lakosságának ekkora részét fenyegette az elszegényedés2008 és 2013 között
2013-ban öt olyan tagállam volt, ahol a lakosságnak több mint harmadát fenyegette a szegénység. Bulgáriában 48 százalék, Romániában 40,4 százalék, Görögországban 35,7 százalék, Lettországban 35,1 százalék, Magyarországon 33,5 százalék volt ez az arány. A veszélyeztettek aránya Csehországban (14,6 százalék), Hollandiában (15,9 százalék), Finnországban (16 százalék) és Svédországban (16,4 százalék) volt a legalacsonyabb.

Az elszegényedés által fenyegettek aránya az EU tagállamaiban2008-ban és 2013-ban

Ahogy a grafikonon is látszik, a legtöbb tagállamban nőtt a szegénység által fenyegetett népesség aránya 2008-hoz képest. Voltak azért persze kivételek: Lengyelországban 30,5-ről 25,8 százalékra, Romániában 44,2-ről 40,4 százalékra, Ausztriában 20,6-ról 18,8-ra csökkent a szegénység által fenyegetett népesség aránya, de Szlovákiában, Csehországban és Franciaországban is fél-egy százalék körül csökkent ez az arányszám, míg Belgiumban stagnált.

Így jutottunk ide

Az Eurostat-adatokból az is kiolvasható, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy szegény családban él, és a közhiedelemmel ellentétben a legjobban védett csoport a szegénységgel szemben a nyugdíjasoké. Gyerekszegénységben Magyarország a sereghajtók között van az EU-n belül, Bulgáriával, Romániával egy csoportban. A legkisebb, 7 év alatti gyerekek 42,4 százaléka él nálunk szegénységben. Ahogy az ábrán látszik, súlyos anyagi depriváció tekintében sem állunk sokkal jobban.

Az MTA munkatársa azt mondta: Magyarországon minden indikátor szerint erőteljesen nő a gyerekszegénység, miközben

rajtunk kívül az EU-n belül mindenhol máshol sikerült megállítani vagy visszafordítani a növekedését, még Romániában is.

A konferencián felszólaló kutatók egyetértettek abban, hogy a magyar helyzeten még tovább, drámaian rontanának a tervezett kormányzati intézkedések, legfőképp a családi pótlék feltételekhez kötése. A közpolitikai döntések következményeiről Szikra Dorottya beszélt hosszabban. Szerinte a szakmai egyeztetések hiánya miatt a jószándékű szegénységellenes kormányzati intézkedések is “rossz minőségű intézkedések” lettek, és egy idő után már a szakma sem tudta követni, mi zajlik a szociálpolitikában, ami nehezítette a fellépést a károsnak tartott intézkedések ellen.

Szikra egyik példája a munkanélküli járadék folyósítási idejének 9-ről 3 hónapra csökkentése volt. A válság után voltak uniós országok (Olaszország, Litvánia és Románia), ahol az idő épp, hogy nőtt, sok helyen maradt a régiben, és bár csökkenés volt más országokban is (Dániában például két évre vitték le), ilyen rövid sehol sincs, mint a magyarországi három hónap. Arra sem volt példa sehol máshol, hogy a munkanélküli segély (nálunk hivatalos nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatás) nominálértéken csökkenjen, mint nálunk. Az összeg most 22 800 forint.

Miközben a feltételek egyre szigorodtak (egy családban csak egy segélyes lehet, a közmunkát kötelező elvállalni), a szociológus szerint egyre többen döntöttek úgy, hogy kiiratkoznak a rendszerből, a 22 800 forintért nem teszik ki magukat ennek. Ezekről az emberekről szinte semmit nem lehet tudni azóta. Egy részük valószínűleg elhagyta az országot, mások feketemunkákból próbálhatják fenntartani magukat.

Másfél-két millió ember az út szélén

A konferencián Farkas Zsombor a Gyerekesély Közhasznú Egyesülettől a nemrég publikált civil jelentésre is visszautalt, és szintén arról beszélt, hogy a kormányzati intézkedések tovább szűkítették a civilek mozgásterét. Magyarországon például 2008 óta nem nőtt a családi pótlék és a gyes összege, ami 20-25 százalék reálértékvesztést jelent.

Éhen fogunk dögleni

idézte annak a kiáltványnak a címét, amelyet 2015-ös költségvetésről készített a Magyar Szegénységellenes Hálózat. Farkas szerint az az ötlet, hogy a családi pótlékot munkához kötnék, 200-250 ezer gyereket érintene súlyosan. Ezzel épp a legrosszabb körülmények között élő gyerekek maradnának pénz nélkül.

Ferge Zsuzsától is idézett, aki a költségvetésről azt írta nemrég, hogy a kormány “másfél-két millió embert immár nemcsak az út szélén hagy, hanem belöki őket az árokba, s még földet is szór rájuk”. Ferge maga is részt vett a csütörtöki konferencián, és arról beszélt, hogy szerinte teljesen szisztematikusan szorítják ki a szegényeket, gyakorlatilag háborút folytat az állam ellenük.

A konferencia napja, november 20. épp a gyerekek jogainak a világnapja. Este a Gyerekesély Közhasznú Egyesület és a Magyar Szegénységellenes Hálózat kiadta újra a kiáltványt, illetve egy nyílt levelet, melyet Orbán Viktor miniszterelnöknek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címeztek.

A nyílt levélben az óvodás gyerekek hiányzásának szankcionálása ellen tiltakoznak. Azt írják, hogy jogi és humánus szempontból elfogadhatatlannak tartják, mert szigorú betartásának következményei katasztrofálisak lehetnek, “ha a szankcionálás követi a nagyobb gyerekeknél alkalmazott gyakorlatot, akkor a családi pótlék megvonás közmunka-és segélyvesztéssel, azaz a család nyomorba döntésével jár”.

Forrás: http://index.hu/

NIF

Facebook hozzászólások

6 hozzászólás a(z) “Elkeserítőek a szegénység legújabb adatai” bejegyzéshez

  1. “..A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja…”

    Nem hiszem, hogy azonos kategóriába sorolható az az ember, akinek mondjuk nincs autója avval a szegénnyel, aki nem tud fűteni, vagy nem képes húsételhez jutni.

    De az adatok akkor is megdöbbentőek, ha csak a három legfontosabb tényezőt vesszük figyelembe.

  2. Nem érzem magam súlyosan deprimáltnak, bár legalább 9 éve nem voltam nyaralni, nincs tartalékom arra az esetre ha valami elromlik és van, hogy csúszok pár hetet 1-1 számlával…. De ha körül nézek magam körül, nincs okom panaszra. 3 gyereket neveltem egyedül. Mindig volt mit ennem, van hol laknom és igaz, hogy 18 éves de van autóm amit fenn is tudok tartani… Nem keresek kimagaslóan, mindenestül havi 150E jön be…. Jobb lenne több, akkor nyaralhatnék de a súlyos szegénység nem itt kezdődik… Vagy de?

    • Tudod Hegel az a baj,hogy belefáradsz,belefásulsz lassann fokozatosan a 150 e előteremtéért vívott harcba-gályázásba is,lassan az egészséged is megkopik majd és amikor már erőd sem lesz változtatni ezen akkor fogalmazod meg,hogy de másképp lenn ez igazságos,csak ezt más érdekek nem engedik-akarják…rám is igaz ugyanez,kérdés miért,meddig tűrjük….csak nem egyenlőek a feltételek és egyre egyenlőtlenebbek lesznek,így a fellépésre ellenük sem lesz reális esélyünk…vagy de?

      • Azt nem állítottam, hogy igazságos a helyzet. De hogy ezt azért mèg nem nevezném súlyossan deprimáltnak azt igen. Szerintem tipikus magyar betegség, hogy nem tudunk örülni annak ami van de a magunk lehetőségein belül tenni is képtelen a többség, csak az egymásra mutogatás megy és a kesergés. Meg a pánikkeltés pl azzal, hogy rosszabbnak tüntetjük fel a helyzetet a valóságnál. Én is szeretnék eljutni szép tájakra, jó lenne szép autó, szauna, garázs, különleges ételek., plazmatévé, laptop. Ugyanakkor semmi kedvem úgy meghalni, hogy nem vettem észre a szépet is, a jót, azt aminek adott helyzetben is örülhetek.
        43 vagyok, szerencsére makk egészséges, tán még csinos is.

    • És a kedves egészsége hogy szolgál?
      Mert nálunk miután az állam elvette azt a pénzt, amit lakásra gyűjtöttünk, majd 39 év után megszüntették az állásomat,majdnem válás lett a vége, depresszió, cukorbetegség, gyomorfekély,és sajnos egyre nagyobb gyűlölet a társadalom azon személyek felé, akik úgy gazdagodtak meg, hogy a társadalmat rabolták ki.
      A lányom távozott az országból,és valószínű a fiam is követni fogja.
      És már nem tehetek semmit, hogy visszatartsam őket,sőt már egyet is értek velük. Főleg amikor látom, hogy a lányom gyarapodik, és nem kell neki ezért reggeltől-estig dolgoznia.
      Ha akkor amikor kiraboltak és a feleségem nem szeret, és elhagy, akkor már én is az utálat tárgya lennék az egyik aluljáróban, ha nem zavartak volna onnan is el, vagy nem penderültem volna már az örök vadászmezőkre, ahol boldogan irtanám a szemét embereket.

      Baumag

  3. ezt a statisztikát megkapta a kormány is?a kedves lelkész miniszter tudja?hogyan van Istennel e tudás bírtokában?tud mosolyogni,bájologni?Igen,mindent tud,de nem érdekli.A fő,hogy neki meglegyen mindene, meg az O.V-t.tudja istápolni Isten nevében.Az a másfél-kétmillió nagyon szegény ember az olyan,mint ahogy Lázár János mondta: aki nem tudott összegyűjteni vagyont, az annnyit is ér-azaz semmit.Ezt magukra vették /kötelezően/ a kormánytagok és a Fidesz és ezért most van másfél-kettő millió semmi ember .

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Na, ezt nem hozza a fősodratú média: Az ukrán hadsereg bombázza Donyecket (frissítve)
Győzhetnek az újpestiek Újpesten
Felújított önkormányzati lakásokat kapnak Miskolcon a gettók lakói
Close