KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Egyre keményebben cenzúráz az arckönyv

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

 

Belekötöttek abba a képbe, amely azt ábrázolja, amint Joe Biden akkori amerikai alelnök az ukrán parlament elnöki tanácskozó termében, AZ ASZTALFŐN ülve „találkozik az ukrán képviselőkkel”. (Megjegyzés: nyilván képviselők is voltak közöttük, kormánytagokkal együtt.)

Mi, akik azért tájékozottabbak vagyunk, mint ahogy azt a Facebook cenzorai szeretnék, tudjuk, mi volt „a találkozó” legfőbb témája. Az pedig az volt, hogy két héttel korábban a parlament akkori elnöke, (egyben – államfő híján – az ország ügyvezető államfője) elrendelte a lázadó Donbassz, és annak két megyéje elleni KATONAI BÜNTETŐ EXPEDÍCIÓT (amit, taktikai okokból, Terrorellenes Műveletnek – ATO – neveztek el).

Terroristák elleni műveleteket a rendőrség, illetve annak különleges egységei szoktak végrehajtani, akik akciójuk során maximálisan törekednek arra, hogy az lehetőleg ne zavarja a polgári lakosság nyugalmát. Az ügyvezető államfő azonban A HADSEREGET, ANNAK TECHNIKAI ESZKÖZEIT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT VETETTE BE civilek ellen. Akik békésen, erőszakmentesen tiltakoztak a Kijevben végbement puccs, illetve az orosz nyelv használatának tervezett súlyos korlátozása ellen – népszavazás kiírását követelve Ukrajna föderális átalakításáról. (Nota bene: ugyanez az ellenzék és a gyámolításukra felsorakozott Nyugat KÉT HÓNAPPAL KORÁBBAN még hangosan visított, amikor az ország törvényes elnöke akárcsak fontolóra merte venni, hogy az utcákon akkor már három hónapja tobzódó, Kijev központját csatatérré változtató szélsőséges, véres erőszakkal fellépő pogromlovagok – az ő szóhasználatuk szerint „békés tüntetők” – ellen AKÁRCSAK A RENDŐRSÉG EGYSÉGEIT IS BEVESSE. Minden ilyen esetben égtek az elnöknél a telefonvonalak, és fenyegették azzal, hogy különben befagyasztják a bankszámlát. A három hónap alatt „a békés tüntetők” kezétől egyébként a rendfenntartó szervek 107 (SZÁZHÉT!!!) munkatársa vesztette életét! A puccsista ügyvezető elnök tehát elrendelte, hogy EGY TIPIKUSAN RENDŐRI FELADATRA A HADSEREGET VETIK BE. És bár még senki sem láthatta, hogy mit hoz a jövő – még a juntában is sokan visszarettentek.

Mint minden civilizált államban, AZ UKRÁN ALKOTMÁNY IS TILTOTTA A HADSEREG BEVETÉSÉT BELPOLITIKAI KONFLIKTUSOKBAN. (Nyilván ezért is van az, hogy kitalálták az országot ért orosz agresszió meséjét.) A hadsereg akciója tehát húzódott. Amerikából mind türelmetlenebbül vették, hogy az akció késik. Ezért előbb a CIA főigazgatója látogatott az országba (álnéven, hamis papírokkal), majd maga Biden is. A szóban forgó „találkozón” nyilván sok másról is váltottak szót, DE A TERVEZETT KATONAI AKCIÓ SÜRGŐS BEINDÍTÁSÁRÓL MINDENKÉPPEN. Biden – akárcsak a CIA előbb említett igazgatója – abban az ügyben termett váratlanul Kijevben, hogy KIKÖVETELJE A KATONAI HADJÁRAT MIELŐBBI BEINDÍTÁSÁT. A „találkozóra” – mea maxima culpa – 2014. április nem 21-én, hanem 22-én került sor. És tíz nappal később, május 2-án az ukrán hadsereg meg is indult. A háború hetedik éve tart áldozatainak számát valamiért mindkét fél erősen csökkenti, 10-15 ezerre. A néhai Zaharcsenkó elnök három évvel ezelőtt százezerről beszélt.

Ez is érdekelheti:  Stoffán György: Elkezdődött…

Bár cenzoraink magyarok (az esetemben pedig nekik besegítő „orosz” – valójában banderista ukrán), kelet-európai létükre, szándékosan „nem ismerik” az itteni realitásokat. Azt, hogy ha a főnök új utasítást kíván adni a beosztottainak, akkor összehívja őket A DOLGOZÓSZOBÁJÁBA, leülteti őket egy hosszú asztalhoz, és AZ ASZTALFŐRE ÜLVE sorolja számukra a teendőket. Kelet-európai létükre „nem ismerik” a faluhelyt még a közelmúltban is dívó szokást, hogy A HÁZIGAZDA ül az asztalfőn. (Mi több, ő szed magának először a leveses tálból.) Nem feltételezem, hogy Biden követelte volna ki magának az asztalfőn a helyet (ahol, de, igen, az elnökök, illetve a jelenlevők között rangidős szokott ülni). Ha nem ő ültette saját magát a főhelyre, hanem SZOLGALELKŰ VENDÉGLÁTÓI, az annál rosszabb. Nyilván Biden sem volt tisztában a kelet-európai országok szokásaival. (Neki, és felfuvalkodott, gőgös országának általában sincs, halvány fogalmuk sem, a protokollról, az ültetési rendről.)

Hogy, tudniillik, létezik az angol, és létezik a francia ültetési rend. Az angol egyfelől arisztokratikusabb, másfelől pedig familiárisabb. Míg a francia a „demokratikusabb”, bár, ugyanakkor távolságtartóbb. Az angol, ráadásul korlátozott számú ­– 15-20-nál nem több ültetett vendégnél alkalmazható. A KÉT ASZTALFŐN A HÁZIGAZDA ÉS A FELESÉGE ÜL (az utóbbi szemben a bejárati ajtóval, hogy a maga módján instruálja, szükség esetén a felszolgálókat: hozzanak még bort, vagy ásványvizet; lehet leszedni az asztalt és hozni a következő fogást; a vendég leejtette a villáját, hozzanak helyette egy tisztát, stb.). Ha a házigazdának (a nagykövetnek) nincs felesége, akkor munkatársai közül a rangidősnek a feleségét kérik föl erre. A házigazda jobbján ül a (fő)vendég felesége, feleségének jobbján pedig a (fő)vendég. Ha Biden esetében ő maga, vagy korlátolt, tahó, az uborkafára felkapaszkodott puccsista, briganti házigazdái ragaszkodtak az angol ültetési rendhez, akkor az asztal túlsó végére kellett volna ültetniük a rangidős ukrán jelenlevőt. (Bár elég komikusan nézett volna ki: két férfi néz egymásra. Igaz, mai világunkban – ahol, mint tudjuk, már nincsenek „férfiak” és „nők” – ez már nem is olyan furcsa.)

Ezzel szemben mára sokkal inkább elfogadottabb a francia ültetési rend. (Többek között ezt látjuk a nemzetközi tárgyalásokról készült felvételeken – igaz, ez kezd felbomlani, mint minden más). A francia ültetési rend szerint AZ ASZTAL KÖZEPÉN ÜL A FŐVENDÉG, VELE SZEMBEN PEDIG A HÁZIGAZDA (az utóbbi lehetőleg az asztalnak azon az oldalán, ahol rálátása van a bejáratra: az ok ugyanaz, mint az előbb). Mindkettőjük jobbján a rangját tekintve sorrendben következő vendég illetve házigazda következik. Balról pedig a rangban harmadik személyek. És így tovább, távolodva a középtől a szélek felé.

Ez is érdekelheti:  Megszállás akkor és most - avagy a vesztüket érző patkányok ámokfutása

Ha valahová magas rangú vezető érkezik (esetünkben az Egyesült Államok második közjogi méltósága), szokás, hogy a két ország protokollosai megbeszéléseket folytatnak egymással. A magas rangú vendéget fogadó ország protokollosa ilyenkor részletesen tájékoztatja az utazó vendég ügyeit intéző hazai munkatársakat (azzal, hogy továbbítsák a magas rangú személyiségnek), hogy mik a szokások az ő országukban. Itt még azt is elmondhatta volna az ukrán protokoll képviselője, hogy az USA alelnökét olyan barátjuknak tartják, hogy a házigazda helyére ültetik majd. Erről azonban mi nem tudtunk, tudunk semmit. A helyzet, hogy a vendég ül azon a helyen, ami egyébként a házigazda szokott ülni (legalábbis, a mi felfogásunk szerint) – félreérhető. És ami félreérthető, azt félre is értik. Számunkra a jelenet azt sugallta, hogy a CAPO DI CAPI TUTTI (lásd még a „Van, aki forrón szereti” c. filmnek azt, ahol a maffiózók találkozóját rendezik a floridai hotelben) összehívatta a többi főnököt. És az asztalfőről hirdette az igét.

A Facebook most engem megfenyegetett, hogy a továbbiakban korlátozni fogja a posztjaim megosztását, amiért úgy kommentáltam az adott jelenetet, hogy Biden az ukrán elnökök helyére telepedve osztogatta utasításait. Két dologba csimpaszkodtak tehát bele: 1. Az asztalfő, úgymond, Ukrajna kedves vendégei számára fenntartott hely, és nem az ukrán államfő széke. 2. Az ukrán képviselőkkel való baráti találkozó 2014. április 22-én volt, és nem 21-én.

Most tessenek nekem megmondani: az, hogy nem tudtam az ukránoknak arról az igen kedves szokásáról, hogy a házigazda helyét átengedik a vendégnek, illetve, hogy egy nappal elvétettem a „baráti találkozó” időpontját – AZ AKKORA BŰN-E, HOGY EZÉRT ÚJABB RÉTEG RAGASZTÓSZALAGOT TAPASSZANAK A SZÁMRA a szólásszabadság bajnokai?

Én magam sem érteném. Ám egy apróság rávezetett arra, hogy (ezúttal is) rájöjjek, honnan fúj a szél. Márpedig immár hosszú életutam során, úgy adódott: meg kellett tanulnom észrevenni, meglátni a lényeget látszólag jelentéktelen apróságokból, piszlicsáré részletekből. Ellenségeim ezúttal is leleplezték magukat. Siettek, ugyanis tromfolni: a mondat – horribile dictu! – Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől származik.

Ez is érdekelheti:  Ukrán állampolgár vezette a péntek esti terrortámadást - nyugati szervezés áll mögötte?

Nasésaztán? – kérdezné Gózon Gyula a „Meseutóból”.

Hát nem tetszenek érteni? Maga az OROSZ külügyminiszter mondta! És hát az az átkozott, a nyugati világ békéjét és biztonságát halálos veszélybe sodró „orosz propaganda” arra vezeti rá a tyúkeszű budapesti nyugdíjast: Ukrajna ma olyan, mint egy latin-amerikai diktatúra volt, úgy 80-100 évvel ezelőtt, a Pax Americana fénykorában. Egymással is marakodó, hatalmaskodó oligarchák harcolnak egymással, ám teljes egyetértésben vetik be magánhadseregeiket, ha a nép csak föl is emeli a fejét. (Apropó, fej: Szergej Eizenstein szovjet filmrendező egyik filmjében volt a jelenet három, az oligarchák ellen lázadó paraszt kivégzéséről. Nyakig földbe ásták őket, majd közéjük tiprattak az uraság lovasai, akik addig sürögtek-forgolódtak közöttük, míg lovaik szét nem rúgták az áldozatok fejeit. A Donbasszból is láttam egy képet, egy foglyul ejtett donyecki harcosról, akinek, kínvallatatása közben, az ukrán oligarchák fegyveresei szabályszerűen szétrúgták a fejét.) Az oligarchák rendjére, külső és belső biztonságára a Washington által „az Egyesült Államok nagykövete” fedőnévvel kinevezett helytartó ügyelt. Ha a helyzet, vagy a célszerűség úgy kívánta, akkor pedig elmozdította az egyik juntát és helyébe emelt egy másikat. Fegyveres puccsok révén is.

Ha tehát a kép alapján arra merészelnék következtetni – én, a Szergej Lavrov által orránál fogva vezetett egyszerű budapesti nyugdíjas –, hogy a helytartó megérkezett birodalmának egyik frissen szerzett tartományába, és az államfő helyét elbitorolva kezdi osztogatni utasításait, nos, akkor nem lesz maradásom a Facebooknál. Már csak azért sem, mert a magyar változat szerkesztője vagyok ama szimferopoli (Krím, Oroszország) internetes portálnak, melynek nevét leírni sem szabad már.

Igen, a liberálfasizmus általános támadásba ment át, immár minden ellen, ami nyomulásának az útjában áll. Keresztes hadjárat, általános tisztogatás folyik az „orosz propaganda” ellen, amelyet éppen úgy ki akarnak iktatni, ahogy magát Oroszországot, annak törvényesen megválasztott elnökét is. A harc immár életre-halálra folyik és már engem, személy szerint is érint.

AZÉRT KÉREK MINDENKIT: JÖJJÖN ÁT A VKONTAKTE-ra!

Csikós Sándor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Ez is érdekelheti:

„Az amerikai elnök cenzúrázására még a nagy magáncégek vezetőinek sincs joga”

Készül az ukrán offenzíva a Donbasszban, valójában már csak Biden rábólintására várnak

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük