Egyenes Beszéd – nyílt levél Kálmán Olgának


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Tisztelt Kálmán Olga!

Kálmán Olga
Kálmán Olga

Érdeklődéssel követtem Botos Andrással – az OTP Jelzálogbank jogászával – folytatott péntek délutáni beszélgetését.

Az interjú megtekinthető az ATV web-archívumában:
Egyenes Beszéd – 2013.10.11. – interjú Botos Andrással

Külső szemlélőként az a benyomásom, mintha az interjú célja nem a független tájékoztatás lett volna. Számomra egy interjú akkor felel meg a független tájékoztatás követelményének, ha az újságíró szembesíti az interjú alanyát a tényekkel, és megkéri az interjú alanyát, hogy a tények ismeretében magyarázza el az álláspontját.

Az interjú során Botos András több olyan állítást is megfogalmazott, ami lehetőséget adott volna Önnek arra, hogy keresztkérdéseket tegyen fel. Ezeket a lehetőségeket Ön mind elszalasztotta.

Ezek közül itt most hármat szeretnék kiemelni:

  1. „mindig meg is feleltünk az irányadó jognak”

Botos András azt állítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás szabályozásának tekintetében az OTP Jelzálogbank mindig megfelelt az irányadó jogszabályoknak (4:12).

Ez az állítás nem igaz.

2006 és 2009 között több állami szervezet is megvizsgálta az OTP Bank általános szerződési feltételeit, és ezek az állami szervezetek kivétel nélkül(!) arra a következtetésre jutottak, hogy az alkalmazott feltételek tisztességtelenek.

A különböző állami szervek vizsgálatainak az összefoglalóját elolvashatja a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület által készített fogyasztóvédelmi elemzésben (Fogyasztóvédelmi Elemzés, 12-17 oldal)

Prof. Dr. Szabó Máté

Prof. Dr. Szabó Máté

Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési egykori biztosa, 2008. június 20. napján pl. ezt írta:

Álláspontom szerint a jelentésemben feltárt visszásságok továbbra is fennállnak, ha a bank nem változtat az eddigi egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatán és az ügyfeleket a szerződés módosításakor nem tájékoztatja annak valós és okszerű indokairól. Mindez természetesen megköveteli, hogy a bank módosítsa üzletszabályzatában a kamat és költségmódosításra vonatkozó feltételeit…” (OBH 1474/2008. sz. ügyben)

A Pécsi Ítélőtábla 2013. szeptember 19. napján kelt ítélete tehát nem a véletlen műve. Az ítélet indoklása nem néhány leleményes fogyasztóvédelmi ügyvéd „szemantikai” csűrés csavarása. Évek óta közismert a bankszektorban, hogy az OTP Bank Nyrt és az OTP Jelzálogbank szerződéses gyakorlatát az állami szervek tisztességtelennek tartják. A Pécsi Ítélőtábla legutóbbi ítélete ezeknek az állami szerveknek a jogi álláspontját fogadja el.

Sajnáljuk, hogy Ön nem szembesítette Botos Andrást az állami szervek által megfogalmazott kritikákkal.

  1. „kisebb alaki vagy formai hibák”

Botos András azt állítja, hogy a deviza-alapú hitelszerződésekhez kapcsolódó egyik költségelem (az ún. „árfolyamrés”) elrejtése, csak egy kisebb alaki vagy formai hiba lenne, ami orvosolható. (4:31)

Ez az állítás teljesen ellentétes a jogállami elvekkel.

A korábban hatályos törvényi szabályozás szerint semmis az a hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó valamennyi költséget (korábbi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pont). A Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete erre a törvényi rendelkezésre hivatkozva mondta ki az adott szerződés semmisségét. Az „árfolyamrés” okozta költség ugyanis nem volt a szerződésben feltüntetve.

Ma már köztudott, hogy az OTP Jelzálogbank egyik szerződésében sincs(!) az árfolyamrés feltüntetve. Az OTP Jelzálogbank tehát csak azért nem ment eddig látványosan csődbe, mert a Kúria kiegészítette a szerződést a hiányzó költségelemmel.

Sajnáljuk, hogy Ön nem szembesítette Botos Andrást azzal a ténnyel, hogy a Kúria ítélete alapján az OTP Jelzálogbank valamennyi szerződése semmis.

Dr Botos András

Dr. Botos András

Érdekes lett volna, ha Ön megkérdezi Botos Andrást, hogy vajon az OTP Jelzálogbank jogászai miért nem vették észre, hogy a megkötött szerződések mind(!) semmisek. Továbbá feltehette volna azt a kérdést is, hogy vajon ki döntötte el az OTP Jelzálogbankban azt, hogy Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja egy olyan „kisebb alaki vagy formai” törvényi rendelkezés, amelyiket nem kell betartani?

  1. A Kúria 2013. július 4. napján kelt ítéletének a következményei

Aki figyelemmel követi a devizahitelekkel foglalkozó bírósági eljárásokat, az láthatja, hogy a Kúria döntése óta gyakorlatilag minden végrehajtási eljárást le kellett állítani. A Kúria döntésének egyik fontos következménye ugyanis az, hogy a devizahitel-szerződéseket mindaddig semmisnek kell tekinteni, amíg egy bírósági eljárás helyre nem állítja az adott szerződések érvényességét.

Aki kiismeri magát a pénzügyi világban, az tudja, hogy a jelzálogbankok vagyonát szinte kizárólag ingatlanon bejegyzett jelzálogjogok alkotják. Azonban egy jelzálogjog, amelyik végrehajthatatlan, az egyben értéktelen is!

Sajnáljuk, hogy Ön nem szembesítette Botos Andrást azzal a ténnyel, hogy a Kúria ítélete alapján az OTP Jelzálogbank vagyonát képező jelzálogjogok jelenleg teljesen(!) értéktelenek.

Érdekes lett volna, ha Ön megkérdezi Botos Andrást, hogy vajon az OTP Jelzálogbank mit kíván tenni annak érdekében, hogy megmentse a vagyontárgyait.

A pénteki beszélgetés összességében azt a benyomást kelti, mintha Ön azt kívánná sugallni a nézőinek, hogy a bírósági eljárásoknak semmilyen hatásuk nincs az OTP Jelzálogbank működésére. Ez félretájékoztatás. Ha Magyarország jogállam lenne, akkor OTP Jelzálogbank már csődbe ment volna. A valódi kérdés tehát nem az, hogy ki nyeri meg a devizahiteles pereket, hanem az, hogy a bíróságok miért nem tartják be a jogállami elveket.

Budapest, 2013. október 12.

Üdvözlettel,

Forrás: Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

8 hozzászólás a(z) “Egyenes Beszéd – nyílt levél Kálmán Olgának” bejegyzéshez

    • Tisztelt dr. Czirják úr!

      Ismételten mondom, hogy mit kell tennie, mert a hírlevelet nem mi küldjük, hanem az Ön kérésére a rendszer automatikus szolgáltatása.

      Olvassa el előbbi válaszunkat!

      Üdvözlettel: Híradmin

  1. Ugyan már mit várnak ettől a tüzelő szukától? Az mszmp egyik legaljasabb agitátora! A kiképzést amiben részesült gondolkodás nélkül végre hajtja mindazokkal szemben akik egy kicsit is szembe állnak a kapott agymosással de foggal-körömmel védi azokat akik hozzájuk tartozik! Az otp az mszmp egyik maffia szervezete valójában!

    kató rudi

  2. Kálmán Olgától nem lehet objektivitást várni, mert ő csak azoktól kérdez “keményen” akik nem abba a brancsba tartoznak, amelyikbe ő is…

    A banki szerződésekben – az apróbetűs részben – szerepelt, hogy a bank egyoldalúan módosíthatja a szerződést. Ebből is látszik, hogy tervezték már jó előre, hogy az adósokat tönkre kívánják tenni.

    Mi ez, ha nem égbe kiáltó csalás?!

    …és ez csak a jéghegy csúcsa…

    Lenhardtné

  3. Jogos, nem jogos ez itt a kérdés. Pedig a valódi kérdés az, hogy igazságos vagy nem egy egy “szerződés” vagy bármi esemény. Ezen az alapon nem csak az árfolyamrés nem igazságos, hanem még a kamat sem. Mindenki azt hiszi, hogy a bank valós pénzt ad kölcsön amikor kölcsönt ad. Ez itt már az első lépésben nem igaz. A bank a hitel nyújtásakor nem tesz mást, mint felfúj egy buborékot, aminek a 99%-át a hitel felvevő jövőbeni értékteremtésére építi. A buborékot a hitel felvevő tölti meg valós tartalommal az idők folyamán előteremtett valódi értékkel. (munkát végez, értéket állít elő, ezért fizetést kap amit apránként befizet a banknak) A bank tehát csupán az érték teremtés adminisztrációját végzi el. Végső soron a semmiért kap valamit. Ez elég jó üzlet kamatok nélkül is. Az pedig már a csúcsok csúcsa, hogy ezt az pénz teremtési jogot különösebb gondolkodás nélkül átadták a vörös pajzsosoknak. Pedig ezt nem, hogy a magyar állam, hanem akár én is megtehetném, ha megkapnám rá a jogot a “nemzeti” kormánytól. 1 forintból tudnék csinálni első lépésben 100-at, második lépésben a 100 Ft-ból 10 000-et és így tovább.
    Ha az emberek többsége felismerné ennek a módszernek a valódi primitívségét és pofátlan hamisságát, már rég kaszára, kapára kapva elkergették volna az egész pereputtyot. Mert minden hazugság alapja a megvetés.
    eSzeL

  4. Bár csak közvetve tartozik ide, de érdemes megjegyezni, hogy az ATV-től 10 méterre, az egyik tűzfalon szintén ő mosolyog saját magára óriásplakátról.
    Anna

  5. Olga a szép mellei miatt még érdekes, de hosszú távra vele már ne tervezzenek

    Ocskori Mihály

    Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.

    Híradmin!

  6. Az Olgácska csak az “ajvékoló hivatásos rettegők” szócsöve.

    Rigó zoltán

    Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.

    Híradmin!

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
“Nekem fizetnem kellett, a cigánynak nem. Kié ez az ország?”
Kedves ellenségem? Tovaris Tavares, született Herczog Edit
Vona: Nem olyan országban élünk, amelyért 1956 hősei harcoltak
Close