KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Egy történelemformáló versről és a történelmi igazságról!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Talpra magyar, – hí a haza!
Itt az idő, most – vagy soha!
Rabok legyünk – vagy szabadok?
Ez a kérdés, – válasszatok! –
A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

A Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert Petőfi1848. március 13-án írta és március 19-én akarta elmondani. Ugyanis a liberálisok Ellenzéki Köre, akkorra tervezte el, hogy Rákos mezején megünnepli majd a vérgőzös gyilkolásról, a nyaktiló munkálkodásáról híres-hírhedt párizsi forradalom kitörését.Nekünk azonban már nem lehet úgy bemagyarázni a francia forradalom nagyszerűségét és érdemeit, mint ahogy az elmúlt korokban sikerült ez generációkon keresztül. Mi már tudjuk, hogy amennyi pozitívum volt a nagynak nevezett forradalomban, annak legalább a duplája volt benne ami negatívum!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

A Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert a bécsi forradalom híre miatt már március 15-én a Pilvax kávéházban gyülekező fiataloknak elszavalta versét a költő, aki sajnos Széchenyivel együtt nem tudta kivonni magát a nyugat elbutító fertőzéséből. A legnagyobb magyarnak a Hitel című írása éppen olyan hibás útra tudta terelni a szkíta magyar gondolkodást, mint az „Akasszátok föl a királyokat” című Petőfi vers, mely nem a magyargyűlölő Habsburgokat ítélte el, hanem az összes királyt. Pedig a magyarságnak nem a bankárkaszt és a vele szövetséges burzsoá polgárság ma is hamisan csengő elveire – a szabadság-testvériség-egyenlőség – hazug szólamaira lett volna szüksége akkor, hanem a szabad-királyválasztás 1505-ös országgyűlési döntésére, miszerint csak magyar személy lehet: magyar király. Mert a Habsburgok abszolutista törekvéseiből lett elege e magyar nemzetnek és népnek, s nem a magyar királyság intézményéből.

Sehonnai – bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

Igen, a Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert részben a vers hatására alakult ki Pesten is egy sajátos vérnélküli, szkíta-magyar forradalom, amely nem a vérgőzös forradalmi öldöklést, hanem az alkotmányos reformok törvényes elfogadtatását eredményezte.

Ám e reformok között is találhatunk olyat, amely nem a nemzet javát szolgálta. Akkor ezt sajnos még nem láthatta sem a köznép, sem a legtöbb előjogáról áldozattal lemondó magyar nemesség. Ezt a reformot is nyögvenyelősen fogadta el a bécsi kamarilla, s az örökös tartományokban addig abszolutista módon uralkodó királyunk: V. Ferdinánd –szabályosan ellenjegyezte az Áprilisi törvényeket! Sőt kinevezte a felelős magyar minisztereket, gróf Batthyányi Lajos miniszterelnököt és mellé Kossuth Lajos pénzügyminisztert, aki azonnal hozzákezd a Magyar Nemzeti Bank fedezeti alapjainak a megteremtéséhez. A magyar papírpénz aranyfedezete lassan össze is állt az adományokból. Mindez teljesen törvényesen és így a magyar alkotmányosság keretein belül történt egészen addig, amíg a bécsi Rotschild bankház javaslatára Jozef Jelasicsot nem nevezték ki horvát bánná és zágrábi főparancsnokká. A Bécsbe érkező Jellasics ugyanis a császári tanácsosi esküjét letette, a horvát báni esküt viszont megtagadta, sőt ugyanígy tett gróf Batthyány Lajos felelős magyar kormányának elismerésével is. A császári udvar nyíltan ekkor még nem léphetett fel a magyar alkotmány ellen, ezért erre a Magyarországon élő nemzetiségeket akarta felhasználni és magyarokat és horvátokat sikerült is szembeállítaniuk. Beígérték Jellasicsnak az önálló hadsereget, a polgári jogokat és a jobbágyság megszüntetését, ha elszakadnak a horvátok a magyar koronától! Így Jellasics minden energiáját latba vetette, hogy a horvát – magyar kiegyezést megakadályozza. Szeptember elsején seregeivel átlépte a Drávát és magyar területen indult el a törvényes magyar kormány ellen!

Ez is érdekelheti:  Feljelentés lett a Magyar Péter féle tüntetésből

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

A Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert a mozgósításban, így a pákozdi győzelemben is erőteljes szerepe volt. Ám nézzünk utána a pénzügyi háttérnek, amit a kezdetektől elhallgat előlünk a történelem.

A márciusi ifjak 12 pontjában a 9.-ik követelés a Nemzeti Bank.
Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte volna. A Habsburg Birodalomban a monetáris feladatokat az Osztrák Nemzeti Bank látta el, mely az udvar eladósodása miatt bécsi Rotschild bankház titkos felügyelete alatt állt. Március 15-ét követően a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szereppel, ám a szabadságharc leverését követően elakadt ez a kezdeményezés. Az első önálló magyar jegybank végül csak 1924-ben alakult meg hazánkban. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Havas József elnök vezérletével 1848. június 17-én szerződést köt Kossuth Lajos pénzügyminiszterrel), melynek értelmében a magyar kormány öt millió forint fedezetet tett le a banknál valóságos aranyban és ezüstben, amiért cserébe a pénzintézet vállalta a bankjegyek kibocsátását, kezelését és biztosítását. 1848. augusztus 6-án került forgalomba az első magyar papírpénz, s szűk egy hónap múlva tört rá az országra Jellasics. (Ám e kettő között nincs semmi összefüggés! Ugye?)

A kibocsátott bankjegyekből aztán öt millió forintot át is vett az állam, míg egy millió forintot kamat nélkül, 21 és fél milliót pedig 3%-os kamatra a bank kapott kölcsön az államtól. Ezért cserébe a bankjegykezelést, kibocsátást és visszaváltást a Kereskedelmi Bank külön díjazás nélkül volt köteles teljesíteni, valamit köteles volt a teljes kölcsönösszeget a hazai kereseti ágak felsegítése céljából (kellő biztosíték mellett) rövid lejáratú belföldi kölcsönökbe fektetni.

Kossuth Lajos mint pénzügyminiszter, a tapasztalt Duschek Ferencet hívta meg maga mellé államtitkárnak, aki valójában vezette a pénzügyminisztériumot. 1848szeptember 12-én a Jellasics támadás miatt döntött a parlament az ötforintos jegyek forgalomba hozataláról is, amit Ferenc József már elítélt, arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg az osztrák-magyar pénzügyi szerződéseknek, holott épp az volt a gond, hogy ráébredtek Bécsben arra, hogy azt az adósságot amit az udvar felhalmozott, nem képesek kezelni a magyarok nélkül. 1848 végén 1 695 718 pengő forintnyi fedezettel szemben a banknak 3 377 220 pengő forintnyi jegye volt forgalomban. Miután megkezdődtek a fokozott harci cselekmények, Kossuth a hadsereg gyors felfegyverzése érdekében döntött a 100 forintos bankjegyek kibocsátásáról is. Ma már 20.000 forintos bankjegyek is vannak, csak ezt nem magyar bank adja ki annak ellenére, hogy ezt nyomtatják rá!

Ez is érdekelheti:  Dmitrij Trenin: Nem "kerek" az amerikaiak meglátása a moszkvai terrortámadással kapcsolatban

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk,- hogy rabok tovább Nem leszünk!

A Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert a szabad sajtó első terméke az évszázados Habsburg elnyomás alatt. Mert meghatározott alkalomra szól, s egy forró történelmi pillanatban azt fejezte ki, ami a magyar hazafias tömegek kitörő vágya volt”Korszak és téma szerencsés összetalálkozása mellett azonban a mesteri formának is nyilván része volt a hatásban” A múzeum előtt hatalmas tömeg halhatta a verset!
„A rákosi vásár ott zajlott, alig pár lépésre a város szívétől. Az eső hamar szétverte az országos vásárt; az ország minden részéből összesereglett marhahajtók, juhászbojtárok, parasztok és mesterlegények egyéb dolog híján beszállingóztak a városba, elébb csak bámészkodni, aztán lelkesedni, majd engedelmeskedni az elhangzott mondatoknak. Szebb találkozásról a költő álmodva sem álmodhatott — élete legnagyszerűbb felléptére a sors egy kis népi országgyűlést rendelt. A német polgárok riadtan nézhették az esernyős diákok közé keveredett szűröket és gubákat; ezekhez, mint tudni való, hozzátartozik a fokos is.” A vers alapgondolata: a szabadság és a nemzeti egység. A költő érezteti velünk a liberalizmus gondolatát, hogy a nemzeti szabadsággal együtt a teljes egyenlőség is megteremthető lesz! Ám sajnos ebben is csalódott a nép, bár az „ősapáink” említésével Petőfi az „ősi dicsőséget” élesztgető nemesi költő, Vörösmarty Mihály gondolatához csatlakozik. Ám ekkorra már küszöbön áll a liberális eszme szerinti jobbágyfelszabadítás, mely akkor még nem mutatta meg azt az elnyomorító pénzuralmi hatást, ami a későbbiekben a zsellérség kialakulásához vezetett. A nép éppúgy magáénak vallja a nemzetet akkoriban, mint a reformot sürgető nemesség, s ebben az is szerepet játszik, hogy a legmagasabb szintű lelki és tudati összetartozás cselekvő közössége a Nemzet, amely nem rekeszt ki senkit aki az értékrendet nem támadja, hanem védi és megtartja!! Nem véletlen tehát, hogy a Nemzetéhez rendelte a költő a dalt és nem a népéhez.

Ez is érdekelheti:  Bloomberg: Az Egyesült Államok dühös Macronra

A Nemzeti dal hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza vagy Vörösmarty Szózata. De míg azok „a nemzet imádságai”, addig a Nemzeti dal a magyar nemzet indulója, sőt nemzetvédelmi toborzódala! A vers minden részlete a mozgósító hatást szolgálja. A hí a haza alliteráció, az Eskü-szünk szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az ellentétek (pl.:most — soha; rabok — szabadok) mind az induló erejét s az eskütétel súlyosságát fokozzák.

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére – Esküszünk,
– Esküszünk, hogy rabok – tovább – Nem leszünk!

A Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert még ma is félnek tőle legalább annyira, mint Petőfi szellemétől, hiszen azért nem engedik eltemetni Petőfi Sándor barguzini maradványait! A Nemzeti dal egy történelemformáló vers, mert ma sem tanítják az iskolában teljes szépségében, hiszen csak egy kisebb részlet, ami a kötelezően megtanulandó belőle. A Nemzeti dal legalább annyira történelemformáló vers, mint Papp-Váry Elemérné – Hitvallása: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, ………

Dr. Bene Gábor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Egy történelemformáló versről és a történelmi igazságról!

  1. A legenda szerint a vers első sora eredetileg így szólt „rajta magyar hí a haza”
    Hiányoznak a magyar jelenből a Petőfik.
    H.B.
    „Erős vár a mi Istenünk
    Jó fegyverünk és pajzsunk.
    Ha ő velünk, ki ellenünk?
    Az Úr a mi oltalmunk.
    Az ős ellenség
    Most is üldöz még,
    Nagy a serege,
    Csalárdság fegyvere,
    Nincs ilyen több a földön.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük