KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Egy nagy magyar tiszteletére – 157 éve született Gárdonyi Géza

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
„Minden nemzet főkincse a nyelv. Bármit elveszíthet, visszaszerezhet, de ha a nyelvét elveszíti, Isten sem adja vissza többé. Aki a jó magyar szót elhagyja az idegenért, akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló!”
(Gárdonyi Géza)

 

A forróság szinte kibírhatatlan, ezért a hűsítő tó vize felé indulok. A parton tömeg és színes kavalkád. Alig, terítem le a törölközőmet a homokra, két serdülő fiú heves vitájának leszek a fültanúja:

-Miről beszélsz Pisti? Az Egri csillagok csak egy regény, kitalált szereplőkkel! Az egri várat meg pár esztendőre csak bevette a török! Gárdonyi különben is német volt!

Nézem a kipirosodott arcú, talán tizennégy éves srácot, ahogyan társával pöröl, aki előtt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye kinyitva hever. Nagy kíváncsisággal vagyok a riposztra, ezért ajkamat harapva hallgatok, ahogyan a másik kamasz megszólal:

-Én nem tudom, hogy mi az igazság, de nekem igenis tetszik a könyv, akár kitalált, akár nem! Akkor is, ha Gárdonyi Géza német volt!

Minden akaratomat összeszedve sem tudok hallgatni, muszáj az igazságot valakinek kimondani:

-Szervusztok, Fiúk! Ne haragudjatok, hogy közbe szólok, de hallottam a beszélgetéseteket, és ha meghallgattok, akkor szívesen mesélek nektek néhány percben Gárdonyi Gézáról, vagy az Egri csillagokról!

A két srác kicsit tanácstalanul összenéz, majd mindketten bólintanak és velem szemközt a pokrócukon, izegve-mozogva, de helyet foglalnak.

Nem kioktatni akarom őket, hanem segíteni a tudásukat. Nem elijeszteni, hanem őket az igazság felé vonzani. Szeretettel nézek rájuk, hiszen ők a jövő.

-Tudjátok, Gárdonyi Géza valóban egy regényt írt, de valós történelmi alapokon! A magyar irodalom egyik legkiérdemesültebb regényét. Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergely vagy Török Bálint és a könyv szereplői létező emberek voltak, néhány kivétellel. Ezt hívjuk írói szabadságnak, ami semmit sem vesz el a mű értékéből. A várat 1596-ban valóban elfoglalta a török, de a kötet története az 1552-es diadalról, és az azt megelőző időből merít. Ott és akkor, éppen 1596-ig sikerült megállítani a török hódítását a Magyar Királyság ellenében.

Ahogyan tekintetüket nézem, elmosolyodok. Egyenes háttal és tátott szájjal hallgatnak. Érdekli őket a mondanivalóm, ezért folytatom:

-Gárdonyi Géza valóban Ziegler vezetéknévvel született és édesapja után szász volt a származása. Ettől is szép, hogy az egyik legnagyobb magyar lett!

Liszt Ferenc német, Puskás (Purczeld) Öcsi sváb, a magyar festő Munkácsy (Lieb) Mihály szintén német emberként látta meg a napvilágot. Kodály Zoltán, akinek ősei flamandok, németek, morvák, csehek és lengyelek, a legnagyobb magyar orvos, Semmelweis Ignác is német ősökkel bírt. A magyarok himnuszát író Erkel Ferenc, s Herczeg (Herczog) Ferenc is német fajú, ha csak a német gyökereket nézzük. Vagy, ha más nációkat vizsgálnánk, itt van például Petőfi Sándor…

A két ifjú bólogat. Értik a gondolatomat.

– Ők a szívükkel-lelkükkel magyarokká lettek. S nem csupán ők, mert aki igazán akarja és elbírja, azt a Kárpát-medence és a Jóisten magyarrá is teszi, ha érdemes lesz rá! Az a magyar, aki annak vallja magát, a nemzeti eszmeiséget képviseli, vállalja népe sorsát, osztozik örömében-bánatában, ha kell, harcol érte, habozás nélkül a vérét ontja, szívének és összes idegszálával a nemzetért tesz. A magyarság kérdése nem csupán származás, hanem minőség kérdése is. Érjük fel, érjük el ezt a minőséget, mindannyian!

A nap égeti az arcomat, miközben a két legénnyel férfiasan kezet fogok. Sután, valami köszönetfélét mormolnak, olyan szégyenlősen kamaszosan. Én a vízbe, ők a táborukba indulnak el. Vagyis csak indulnának, mert az egyikük – éppen az a srác, aki Gárdonyi Gézát németnek mondta kicsivel előbb – még visszafordul hozzám:

-Bácsi! Mondja, holnap is jön ilyenkor úszni? Megtenné, hogy holnap is tanítana bennünket?

Most én bólintok. Nem kellenek a szavak.

Amíg megfogan a mag, addig a magyar és a magyar nyelv megmarad.

Örökre megmarad!

Zetényi-Csukás Ferenc

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük