Edward Snowden meglátásai az Északi Áramlat felrobbantásának hátteréről
Edward Snowdent, aki egy évtizeddel ezelőtt leleplezte az amerikai kormány tömeges megfigyelési programját, úgy tűnt nem győzte meg Washington konok tagadása az Északi Áramlat-vezeték felrobbantásával kapcsolatban.
A legendás oknyomozó riporter, Seymour Hersh korábban közzétett, cikke a szeptember 2022-i robbantásokat az amerikai hírszerzés művének minősítette. Seymour lelkiismeretesen mellékelte a CIA-tól és a Fehér Háztól kapott válaszokat, amelyek mindent tagadtak, és a történetet „hamisnak és teljes kitalációnak” nevezték.
„Tudnak-e olyan példát a történelemben olyan titkos műveletre, amelyért a Fehér Ház volt felelős, de határozottan tagadta?” – kérdezte Snowden szerda délután a Twitteren közzétett bejegyzésében, gúnyosan és persze szemrehányóan megjegyezve:
„Eltekintve, tudod, attól a kis ‘tömeges megfigyelési’ felhajtástól”.
Can you think of any examples from history of a secret operation that the White House was responsible for, but strongly denied? Besides, you know, that little "mass surveillance" kerfuffle. pic.twitter.com/AF1GyO2cmB
— Edward Snowden (@Snowden) February 8, 2023
Snowden csatolt egy 1961. áprilisából származó vezércikket, amelyben Dean Rusk amerikai külügyminiszter tagadta, hogy a Disznó-öböli támadást „amerikai földről szervezték volna meg”. Rusk akkor úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy „a kubai ügyet maguknak a kubaiaknak kell rendezniük”, de az USA szimpatizál a „kommunista zsarnokság” ellenségeivel.
Rusk tagadásával ellentétben az 1961-es invázió a CIA művelete volt, amely a Fidel Castro kormányával szemben álló kubaiakat használta fel eszközül. Az amerikai hírszerző szolgálat 2021 májusában egy közösségi médiában közzétett posztban bemutatott egy emlékérmét, amelyet „egy várt (de soha meg nem valósult) disznó-öbölbeli győzelem” alkalmából vertek. Az ügynökség múzeuma „minősíthetetlen katasztrófaként” jellemezte a műveletet, amely azzal végződött, hogy az 1400 partraszálló katona legtöbbjét három nap alatt elfogták vagy megölték.
Az Északi Áramlat művelet részleteinek ismertetésén túl Hersh cikke felidézte Joe Biden amerikai elnök és Victoria Nuland külügyminiszter-helyettes kijelentéseit, amelyekben azt sugallták, hogy az USA „véget vet” a Németországot Oroszországgal összekötő földgázvezetéknek. A robbanások után a nyugati média gyorsan azzal vádolta Moszkvát, hogy felrobbantotta saját vezetékét, hogy bosszantsa az Egyesült Államokat és szövetségeseit, bár soha nem szolgáltatott bizonyítékot ennek az állításnak az alátámasztására.
Snowden a „posztjában” saját 2013-as tapasztalataira utalt. A CIA és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori szerződéses munkatársa több médiumnak is átadott egy rakás titkos dokumentumot, amelyek bizonyították, hogy a kormányzat az amerikai törvények közvetlen megsértésével, engedély nélkül kémkedik az amerikaiak után. A hírszerzés vezető tisztségviselői a kongresszusban azt vallották, hogy ez nem igaz, azonban később bizonyítékok támasztották alá hamis tanúzásukat.
Washington válaszul Snowdent többek között kormányzati tulajdon ellopásával és titkos információk illetékteleneknek történt átadásával vádolta meg. Az időközben Moszkvába távozott Snowdentől az USA megvonta az útlevelét is, így Oroszországban rekedt, ahol végül politikai menedékjogot kapott.
Kiemelt kép: Edward Snowden „Permanent Record” című emlékiratát 2019 szeptemberében mutatták be egy amerikai könyvesboltban. © Justin Sullivan/Getty Images
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
