Ébresztő Csipkerózsika! – avagy Amikor kicsikét messzire rúgják a pöttyöst


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

CsipkerozsikaÍgértek fűt-fát, bécsi cukrászdát, meg mindenféle földi jót, csakhogy becsalogassanak bennünket a kerítésen belülre. Pedig, ha tudtuk volna… Pedig tudtuk, legalábbis mi kevesen, akik nemmel szavaztunk. A többségnek viszont nem hagyták, nem engedték, hogy tudják. Meg- és be lett tiltva, hogy tudják, hogy tudhassanak róla! Hogy miről? Hát arról, mekkora hatalmas hazugság és átverés ez az egész!

Már a bécsi cukrászdanyitás lehetőségére többen felvonták a szemöldöküket, annyira képtelenségnek tűnt az egész, aztán jöttek sorban egymás után a további agymenések.

Az Iberdrola-mítoszról ugyan kiderül, hogy hát ez így, ebben a formában nem teljesen igaz, de azért nem zörög a haraszt, ha a szél – hogy végképp stílusosak legyünk – nem fújja. Már pedig itten nagyon is fújta!

„Iberdrola-mítosz

Közszájon forog a pletyka, hogy a spanyol Iberdrola Renovables „megvette” a magyar szelet. Ennek csupán annyi a valóságalapja, hogy 50 százalékosra nőtt a részesedése a magyarországi szélenergia-piacon a társaságnak, miután három új erőművet helyezett üzembe, amelyek összkapacitása 70 megawatt. Az Iberdrola öt magyarországi szélfarmján jelenleg 158 megawatt összkapacitást működtet, ami a 330 megawattnyi hazai összkapacitás csaknem felét jelenti. Ez mintegy 220 ezer háztartás villanyáram-ellátását teszi lehetővé, éves szinten 130 ezer tonnával csökkentve a széndioxid-kibocsátást. Az Iberdrola ráadásul további, mintegy 100 megawatt kapacitású erőmű építését kezdi a közeljövőben Magyarországon. Mivel a kvótákat már szétosztották korábban, ezért 2013-ig valószínűleg nem lehet bővíteni a kapacitást, vagyis a spanyol cég magas részesedése megmarad.”

Forrás: energiacentrum.com

Megmondom az őszintét, nekem az ilyen dolgok mindig gyanúsak kicsikét. Gondoljanak bele, valakinek még eszébe jut szóvá tenni, hogy a rossebbe van az, hogy idegyün messzi spanyolhonból egy cég, és aszongya, fizess a szélért! Olyan évmilliárdok óta fú errefelé – meg úgy nagy általánosságban mindenfelé – a szél, ’oszt idekeveredik valahonnan egy messziről jött ember, aki úgy egyébként azt mond, amit akar, és aszongya, aggyá’ pénzt a szélért! És senki nem kérdez vissza, barátom, pár szóban mondanád már el nekünk, hol is voltatok ti az elmúlt pár milliárd évben, hogy pénzt merészeltek kérni azért, ami nem is a tietek? Mer’ hogy a szél az itt vót, ellenben ti, valahol egész másutt, hanem itten aligha!

Tisztára, mint a kamat! Ami úgy egyébként a legerkölcstelenebb jövedelem a világon, hiszen csak és kizárólag abból és attól lesz több pénzünk, hogy már eleve van pénzünk! Ahogy a szélnél, itt is olyasvalami felett rendelkeznek önhatalmúan, ami nem a miénk! Hozzákötik a pénzt az időhöz! Márpedig az idő nem a miénk, így nem is kereskedhetünk vele!

Innen csak egy kis ugrás, hogy a nem is oly távoli jövőbe ne állíthasson fel akárki csak úgy egy saját szélkereket a kis kertje végében, ha éppen arra támad úri kedve, hogy a továbbiakban nem óhajt fizetni a villamos energiáért, majd megtermeli magának a sajátját.

A szélkerekes farmokon játszódó westernfilmek pedig észrevétlenül átcsusszannak az oral-history kategóriába, mely szerint egysző’, még nagyon régen, vót ilyen.

Na, szóval ezek azok a dolgok, amik úgy erőteljesen kiverik az összes létező és nem létező biztosítékot a magunkfajtánál.

Ám alig ült el a szélkvóta keltette ribillió, máris itt volt az újabb, első nekifutásra szintén képtelenségnek tűnő, az emberiség mélyrepülési képességeinek ékes tanúbizonyságát tevő, szinte értelmezhetetlen valami, amit darab idő óta, csak uniós direktíva néven ismerünk.

„2002-től van életben az a rendelet, miszerint újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett telepeknél a sertéseknek biztosítani kell a játékot, a fürkészést és a turkálást. Ez megoldható szalmával, szénával, fával, fűrészporral és gabonakomposzttal is. Ahol hatnál több kocát, kocasüldőt tartanak együtt, ott már valamilyen játékeszközt is be kell tenni az ólba, amivel a disznók levezetik fölös energiáikat.”

Forrás: beol.hu

A tyúkok és az ő tojásárakat megbolondító ketrec-mizériájuk még halovány ötlet szintjén sem merült fel, amikor e momentum megképződése, valamint a nagyságos és fényességes Európai Porta kapcsán sokan arra a felismerésre jutottak, hogy ennek az istentelen, ember- és lélekellenes képződménynek – de legalábbis a döntéshozói számára – fontosabbak a disznók, mint az emberek! A sertéseket emberszámba veszik, az embereket, meg kilós áron veszik számba, statisztikai adatok csupán a kóser főkönyvi rendszer kiadás-bevétel rubrikáit rejtő oszlopainak tengerében.

Az óvatos, sokat látott és tapasztalt külső szemlélő – a külső alatt azt kell érteni, hogy jelenleg semmilyen befolyása, vagy ráhatása sincs az éppen zajló eseményekre –, szóval az ilyesfajta szerencsétlen, aki tökéletesen tisztában van azzal, hogy mindig van lejjebb, gondolta, hogy ezúttal is lehet még mélyebbre süllyedni, de mivel az emberi ostobaság, mint már oly sokszor bebizonyosodott, gyakorlatilag határtalan, arra nem gondolt, hogy ez a mélyrepülés, mely gyakorlatilag a barlangi trollok világába vitt bennünket, ennyire mély lesz.

De az lett. Sajnos.

És akkor jöjjön a legújabb… blődség?, ostobaság?, marhaság, sületlenség?, nem is tudom hirtelen micsoda, de egy biztos, az „ez azé’ odabasz” kategória aranyérmesét leltük meg benne.

„Nem véd a kiszáradástól a palackozott víz

Három évig húzódó uniós vizsgálatsorozat bizonyította be, hogy az ivóvíz nem képes megakadályozni a dehidratációt. Az a brit gyártó, aki az általa forgalmazott palackozott víz csomagolásán mást állít, súlyos büntetésre számíthat.

Korábban nem sokan vitatták volna, hogy a vízfogyasztás képes megvédeni az emberi szervezetet a kiszáradástól. Múlt hét végén azonban az Európai Unió pontot tett egy hároméves intézkedéssorozat végére, amely ezt a kérdést vizsgálta. A végső verdikt: az Egyesült Királyságban decembertől kétéves börtönbüntetéssel sújthatják azokat a palackozottvíz-gyártókat, aki vizük hidratáló hatását hangsúlyozzák.

A döntés tudományos alapismeretek és némi józan ész birtokában megkérdőjelezhető, így nem csoda, hogy sokan felháborodtak rajta. Roger Helmer, az  Európai Parlament konzervatív szárnyának képviselője szerint a döntés maga a nagybetűs ostobaság.

„Az euró egyre kockázatosabb valuta, az unió a széthullás határán áll, erre mi történik: túlfizetett hivatalnokok aggodalmaskodnak a víz nyilvánvaló tulajdonságai miatt, és megvonják tőlünk a jogot, hogy kimondhassuk azt, ami nyilvánvalóan igaz” – közölte Helmer, majd hozzátette: ez az epizód a nagy európai projekt ostobaságának nyilvánvaló bizonyítéka.

A National Health Service szóvivője ugyancsak megkérdőjelezte a törvény mögött meghúzódó ésszerűséget. „A víz természetesen hidratál. Noha támogatjuk az EU-t abban, hogy megelőzze a termékekkel kapcsolatos hamis állításokat, mindenképpen ragaszkodnunk kell a józansághoz is” – fogalmazott”

Forrás: Index

Ugye tetszettek figyelni? Virágnyelven felhívták az Unió figyelmét, nem kellene teljesen figyelmen kívül hagyni a valóságot! Ne menjünk el szó nélkül mellette! Még a végén visszakézből kapunk tőle egy hatalmas taslit, amolyan figyelmeztetésképpen, hogy megint megfeledkeztünk magunkról és egyik gyengébbik pillanatunkban ismét kedvünk támadt Istent játszani. Az meg ugye tudjuk, mindig bajjal jár!

Az ember azt hinné, van egy pont, ahol a józan paraszti ész vészcsengője megszólal, és az emberiség összeszedve maradék ítélőképességét, visszatalál a helyes útra, de mint kiderül, nem így van, mindig vannak pápábbak a pápánál. Ha egyszer mög lett mondva, hogy már pedig a víz nem oltja a szomjat, akkó’ nem oltja ’oszt kész! Akkó’ is kiszáradsz, ha mégse nem, mer’ ha mink aszongyuk, hogy ki köll száradnod, akkó’ ki köll, mese nincs!

„Nem csak a palackozott víz nyújt védelmet

Az élelmiszergyártók marketing-tanácsadóiként tevékenykedő dr. Andreas Hahn és dr. Moritz Hagenmeyer kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz. Hahn és Hagenmeyer az ivóvíz csomagolásán az alábbi feliratot szerették volna feltüntetni: „A jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása képes csökkenteni a kiszáradás kockázatát, és megelőzi a teljesítménycsökkenést is.”

Az élelmiszer-biztonságért felelős EFSA azonban elutasította a kérelmet. A konszenzus egy pármai rendezvényen született meg, ahol 21 tudós egyeztetését követően kimondták, hogy a test víztartalmának csökkenése a kiszáradás szimptómája, és ezt az állapotot a vízivás nem tudja szabályozni. Az EFSA kutatásának eredménye időközben uniós direktívává vált.

Többen az (ugyancsak uniós direktívaként elfogadott) optimális uborka- és banángörbülési ívre vonatkozó szabályozást emlegették az új törvény kapcsán. A nemzetközi közröhejt kiváltó törvényjavaslatot 2008-ban elvetették, így nem zárható ki, hogy a vízre vonatkozó szabályozás is erre a sorsra jut.”

Forrás: Index

Egyre többen érzik úgy, hogy rosszul érzik magukat ebben a világban. Bizony rosszul érzik magukat, mert ez már nem az ő világuk. És nem csak arról van szó, hogy eljárt felettük az idő, már másik korosztály, az ábécé éppen valamelyik önkényesen kiszemelt betűjével megjelölt nemzedék vette át a stafétabotot, hanem inkább arról, hogy ez már nem az emberek, hanem a pénz, Mammon mindenható világa. Itt a fiatalnak is ugyanolyan, vagy talán még rosszabb a helyzete, mint az idősebbnek, hiszen aki öreg, a mögött egy egész – szerencsésebb esetben ledolgozott – élet van már, míg a fiatal előtt kínálkozó perspektívák helyett valami egészen más, a kilátástalanság szürke és egyhangú monotonitása az, ami kibontakozik és jövőképet kínál. Méghozzá jó sötétet.

Azért, hogy eleget tegyünk a szakszerű tájékoztatás követelményrendszerének, a következő, szintén az Európai Unióban meghozott rendeletről szóló kis szösszenet elé kötelességemnek éreztem ide biggyeszteni a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet honlapjáról való meghatározást, mely a hétköznapi szlengben csak a „rabosítás” néven futó, tisztességes polgári nevén, bűnügyi nyilvántartásba vételről szól:
„A büntetőeljárás alá vont személyről fényképfelvétel és tí­zujjas ujjnyomatlap készí­tése.”

És akkor, ahogy a filmek elején szokták volt mondani: „a bárminemű hasonlóság pusztán a véletlen műve!”

Tényleg? Egészen biztos? – ezt a kérdést már csak én teszem fel, félve, tartva az esetleges következményektől.

„Kötelező ujjlenyomatot adni útlevél igénylésekor

Noha az ujjlenyomat-vétel és azoknak az útlevelekben való megőrzése sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogokat, ezeket az intézkedéseket igazolja az útlevelek bármiféle csalárd felhasználásának megakadályozása.

Egy 2004-es EU rendelet szerint az útlevél az arckép mellett két ujjlenyomatot tartalmaz, melyek kizárólag az útlevél valódiságának, valamint birtokosa személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel. Egy német állampolgár, M. Schwarz egy útlevél kiállítását kérte a bochumi önkormányzattól, megtagadta ugyanakkor, hogy ez alkalommal ujjlenyomatot vegyenek tőle. Mivel az önkormányzat így elutasította kérelmét, M. Schwarz keresetet indított a helyi közigazgatási bíróságon, hogy az rendelje el a városnak, hogy ujjlenyomat vétele nélkül állítson ki számára útlevelet. A helyi bíróság nem tudott dönteni, hanem az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy a rendelet – tekintettel többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájára – érvényes-e, amennyiben arra kötelezi az útlevelet kérelmező személyt, hogy ujjlenyomatot adjon, továbbá amennyiben előírja azoknak az útlevélben való tárolását. Mai ítéletében a Bíróság igenlően válaszolt erre a kérdésre.

Az ítélet szerint jóllehet az ujjlenyomat-vétel, valamint az ujjlenyomatoknak az útlevélben való tárolása sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat, de ezeket az intézkedéseket az útlevelek csalásra való felhasználással szembeni védelmére irányuló cél igazolja. Az EU Bírósága megállapította, hogy a vitatott intézkedésre az Európai Unió területére való jogellenes belépés megakadályozása miatt van szükség, célja az útlevelek hamisításának megelőzése és a csalárd felhasználás megakadályozása. Ráadásul a bíróság szerint ezek az intézkedések továbbra is tiszteletben tartják a szóban forgó alapvető jogok lényegét.

Leszögezik tehát, hogy az ujjlenyomat kiválóan védi az útlevelet, és annál hatékonyabb, és kevésbé jogsértő módszerről nem tudnak. Rámutatnak, hogy az íriszfelismerésen alapuló módszer technikai fejlettségének szintje nem éri el az ujjlenyomatokon alapuló módszerét, valamint mivel drágább, kevésbé alkalmas arra, hogy általánosan alkalmazzák. Az Európai Unió Bíróságának határozata a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti, azaz esetleges magyarországi esetekre is vonatkozik.”

Forrás: sg.hu

Mindig megvan az indok! Mindig tetszetős és jól hangzó csomagolásban. Először mindig megteremtik a problémát, majd utána rögtön tálcán kínálják hozzá a kézenfekvőnek tűnő megoldást. Most sincs ez másként, jól bejáratott verkli ez, a nóta is túlontúl ismerős, ami nyekereg belőle.

Ilyenkor értjük meg Jóska bátyánkat (Dr. Halász Józsefet), Drábik Jánost, meg a többieket, akik szerint rendkívül drága és teljességgel szükségtelen – legalábbis a mai formájában – az Európai Unió. Miközben az ún. fősodratú média szerint egyetlen és utolsó reményünk a nagyságos és fényességes Európai Porta, nélküle gyakorlatilag elképzelhetetlen a létezés. Kicsit olyan ez, mint a mai fiatal generációk és az okos-telefon esete. Egyszerűen nem hiszik el, hogy létezett élet előtte is. Az meg aztán végképp a mese kategóriába került, hogy éveket kellett várni vezetékes telefonra.

De mit is várhatnánk egy olyan világtól, ahol az első számú gazdaságnak kikiáltott USA és szövetségeseik azt tartják világra szóló sikernek, hogy egeret vajúdó hegyekként végre dűlőre jutottak abban, hogy még tovább száguldhatnak az eladósodás lejtőjén.

Tényleg ezt akartuk? Tényleg ez a mi világunk? Tényleg mindig is ide tartoztunk, ahogy azt a miniszterelnök úr szokta volt hangoztatni mostanság oly nagy lelkesedéssel és szakmaisággal?

Én nem hiszem.

Ép eszű, józan gondolkodású ember látja, érzi, tudja, hogy mi zajlik itt. Már nem veszi be az „ugyan mire mennénk az EU nélkül?” című maszlagot, pedig kétségkívül brüsszeli elosztású pénzek nélkül ma már mozdulni, lassan levegőt venni sem tudunk. Mégis, ahelyett, hogy sürgősen gondolkodóba esnénk, jól van-e így, beszélhetünk-e még önálló nemzetről, amikor önálló finanszírozásban szinte semmi nem tud felépülni, mindenhez EU-s pénzért kell ácsingózni pályázatnak nevezett, rengeteg adminisztrációval járó, sokszor teljesen életszerűtlen kutyakomédia igénybe vételével. Lásd fenti rendeletek és szabályozás.

Ép eszű, józan gondolkodású ember látja, érzi, tudja, hogy mi zajlik itt. És attól az elsőre tényleg komolyan elgondolkodtató megállapítástól sem riad vissza, mely szerint „de hát az összes körülöttünk lévő ország EU-tag, majd pont mi ne lennénk azok, ez kész öngyilkosság”. Kicsit olyan ez, mint az államcsőd meg a fogorvos. Mindenki fél tőle, halasztgatja, húzza, mint a rétestésztát, ahelyett, hogy minél hamarabb túlesne rajta – lásd USA. Fájdalommal jár, ez kétségtelen, de a fájdalom idővel elmúlik és a gyógyulást követően sokat javul az életminőség.

Dr. Halász József és Drábik János már több oldalról körüljárta, bemutatta nekünk ezt a káros, igen költséges és teljesen felesleges gólemet. A rendszer, amit mi Európai Unió néven ismerünk, mégsem ezért kell, hogy a megszűnés útjára lépjen, hanem azért, amit Roger Helmer, az  Európai Parlament konzervatív szárnyának képviselője ki mert mondani:

„megvonják tőlünk a jogot, hogy kimondhassuk azt, ami nyilvánvalóan igaz”

Egy ilyen rendszer huzamosabb ideig egészen biztosan fenntarthatatlan. Fenntarthatatlan, mert életellenes, már pedig az élet él, és élni akar! És ez még akkor is így van, ha a túlfizetett brüsszeli és strassbourgi aparatcsikok ezt nem hajlandók tudomást venni.

(Aki nem hisz nekem, üljön be a moziba és nézze meg a Gravitáció című filmet!)

Ennek a kollektív hazugságnak a hazai kiszolgálói az állampárt szellemiségének és egyedfejlődésének kései örökösei, a kétszínezetű, ám egy gyökerű, azonos helyről, a Kommunista Ifjúsági Szövetség berkeiből, valamint csatolt részeiből szalajtott ma regnáló politikai osztály tagjai. Ha a népmeséink igazmondó juhászát könnyelműen maguk mögött is hagyták, és ha már az Európai Unió további fenntarthatatlanságánál tartunk, az úttörők 12 pontjáról azért illet volna nem megfeledkezni, főként a 6. pontról, mely szerint „Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik”. Ehhez képest egy velejéig korrupt és hazug rendszer szekerét tolják, mégpedig ezerrel.

A kérdés: még meddig?

Ébresztő, Csipkerózsika! Itt az ideje felkelni!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

6 hozzászólás a(z) “Ébresztő Csipkerózsika! – avagy Amikor kicsikét messzire rúgják a pöttyöst” bejegyzéshez

  1. És aztán A HAZA NEM ELADÓ mozgalom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! kaslerarpad.hu
    Lehet csatlakozni!!!!!!!!
    Kémeri Lajos

  2. Csak egy dologra reflektálnék. Ugyanis épp azok a cikk szerint söpredékeknek titulált, ma uralkodó politikai osztály (?) játszotta be Magyarországot az E.U.-ba. Ebből nem volt kimaradási esély vagy lehetőség. Ha nem így, akkor máshogy, de mindenképpen be kellett létetni hazánkat, hogy az elmúlt 23 év szabadrablási folyamata legalizálható legyen az E.U. szabályzatára való hivatkozással. T. István.

  3. Kedves pécsi polgár.
    Minden tiszteletem ellenére éléggé unom már, hogy egy kalap alá vegyenek a jelenlegi politikai elittel, csak azért mert KISZ titkár voltam. Ráadásul nem is egyszer.
    Már írtam többször, hogy a kommunistázás, kisszezés csak ok és bűnbakkeresés. Az igaz, hogy a népet eláruló politikusok közül sokan voltak a régi állampárt szekértolói, de az igazi okot nem ott kell keresni.
    A mában is meg lehet találni. A tunyaság, fásultság, szellemi színvonal.
    Az én időmben nem volt közösségi élet az előbbieken kívül. Nem lehetett. Aki nem tespedt otthon annak be kellett állni a zászló alá. Az már más kérdés, hogy ki tartotta. Ezen a szinten nem volt nagypolitika.
    Kivéve talán csak a rákosi apánkozást. A kiszben már lehetett mozgolódni, kellemetlenkedni a kényes témákkal. Természetesen csak szőrmentén.
    Magam igen megtisztelőnek érzem, hogy tenniakarásom, nyughatatlanságom okán megválasztottak vezetőnek. A társaim bizalma kötelezett. Remélem jól választottak. Az ő elvárásaiknak igyekeztem megfelelni mindig, nem a politikának.
    Jelentem nem is rendelkezem milliárdos vagyonnal.
    Az elit rablásainak okát máshol kell keresni.
    roka

    • Kedves roka!
      Magam KASZF (Kötelezően Ajánlott Szorgalmi Feladat) jelleggel kénytelen-kelletlen KISZ-tag voltam középiskolai tanulmányaim alatt. Bölcs szülém tanácsára, aki felvilágosított, hogy a történelmi tanulmányaim ellenére, egy kulák ivadéknak (ez vónék én) az életben maradás egyetlen esélye, ha nem lóg ki a sorból. Bármennyire is nem tetszik Önnek, muszáj komcsizni, ez a minimum, avagy azonmód fogja be a száját és hallgasson el mindenki, aki a rendszerváltás nevű szót eddig ki merte ejteni a száján. Ugyan vajon miféle váltás történt itt, amikor most is volt KISZ-titkárok dirigálnak, akármelyik ún. oldal kerül hatalomra? Vagyis az előző rendszer haszonélvezői élvezik ezt a mostani rendszert is, amely lényegében ugyanaz – lásd OV-féle neoprimitív diktatórikus jegyeket felvonultató állampárti létezés – csak nemzeti színű pántlikával átkötve.
      De nem lehet elmenni szó nélkül a jelenlegi országlakók mellett sem ám! Hogyan lehetséges az, hogy egy ellenzéki rendezvényen egy olyan ember kapja a legnagyobb tapsot, aki szembeköpött egy egész nemzetet? Állítólag felelős magyar miniszterelnökként! Merthogy ez a hivatalos titulusa a mindenkori magyar kormányfőnek! És nem arról szól a közbeszéd, hogy ennek az embernek már régen börtönben lenne a helye, hanem huszadrangú technikai részletkérdésekről csupán.
      Ezek a sors és a történelem fura fintoraként itt ragadt egykori KISZ-es aparatcsikok ébresztik most rá a magyar választópolgárt a döntésének súlyára, a szavazatával felvállalt felelősségére. Legalábbis részben, hiszen a számítógépes szavazatszámláló rendszerre semmilyen ráhatásunk nincs, ugyebár. Ha Ön a boltban vásárol valamilyen kis apróságot, legyen az bármilyen apró is, minimum blokkot kap utána, vagy ha kér, akkor számlát. Az egyetlen, ami után semmilyen írásos, vagy visszakereshető, számon kérhető bizonyítékkal nem rendelkezik, nos az a szavazata! Nem kap róla semmilyen hitelt érdemlő igazolást, amivel később újra rekonstruálható lehetne a voksolás menete, az, hogy Ön kire szavazott. Arról nem is beszélve, hogy a szavazatokat, gyakorlatilag pillanatokkal a választások után megsemmisítik. A néppel, a népért? Most, az atomizált társadalom korában vajon milyen közösségi formák léteznek, főként a nagyvárosokban? Mi köré szerveződnek a közösségek? Ön szerint milyen közösségeket termel ki magából ez a technokrata, embertelen, lélektelen és istentelen köztársaság? A két gyökértelen kaszt, az internacionalisták és a kozmopoliták jól egymásra találtak az október 23-i színpadon. Mindeközben néhány kilométerrel odébb, a Duna másik partján az egykori osztályharc reinkarnációjaként a nagyságos vezénylő tábornok háborúba szólítja béke-hadosztályait. “Csapataink harcban állnak!” Hát itt már sose lesz béke?
      Amíg ez a haszonélvező és haszonleső söpredék, amelyikről most már mindannyian tudjuk (érkezzenek is bármelyik oldalról), hogy ennek az országnak, de legfőképpen a lakóinak, azaz nekünk, magyaroknak csak ártani tudnak, így vagy úgy, de el nem tűnik a történelem süllyesztőjében, addig bizony félre kel verni a vészharangot, üvöltetni kell az összes szirénát, itt az ideje, hogy végre mindenki magához térjen a Csipkerózsika-álmából, különben végleg lehúzhatjuk a rolót.
      1 öntudatos pécsi polgár

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Nemzeti ünnepet a Rákóczi-szabadságharcnak!
Gaudi a magyar lehallgatási botrányról az Országgyűlésben
A Kossuth téri sortűz hátteréről
Close