KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dr. Polgárdy Géza: Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! (II. rész)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
„Ahol oroszlánok vannak, ott megeszik a borjakat. De ahol nincsenek oroszlánok, ott csak borjak vannak.”

CHARLES DE GAULLE

Ami azt illeti, De Gaulle idején voltak oroszlánok Franciaországban! Viszont ha voltak is bevándorlók az egykori francia gyarmatokról, akkor is elenyészően kevesen. Az viszont, hogy erős muszlim közösségek léteztek volna az országban, meg hogy naponta estek volna áldozatul keresztény templomok a muszlim rombolási tébolynak: erről szó sem lehetett! Ezzel szemben a mi időnkben,- most 2021-ben és az ezt megelőző években – a Franciaországban élő, jogosulatlanul beözönlött muszlimok száma több millióra terjed. A 64 milliós összlakosságú országban egyes becslések szerint lassan 10 % a muszlim lakos. S mivel e bevándorlók és a már letelepedett, állampolgárságot kapott muszlimok második, meg harmadik generációi is megmaradnak muszlimnak, a francia őslakosság ellen pedig naponta követnek el élet elleni bűncselekményeket, a franciák számára elsődleges szemponttá vált a BIZTONSÁG. Már ha lenne! De nincs!

Ezek után kérdés, hogy vannak-e mai Franciaország politikusai között is oroszlánok?

A jövő évi, már említett, április 10-i első, majd a 24-i második elnökválasztási fordulóknak sok mindenre kell majd választ adnia. Természetesen főleg arra, hogy ki lesz Franciaország következő elnöke, a következő öt évben politikájának meg-határozója?

E jövő évi elnökválasztásra már többen bejelentkeztek. Így Xavier Bertrand, Haute-de-France régió elnöke még ennek az évnek az elején, Valérie Pecresse,a párizsi központi régió, Ile-de-France elnöke pedig júliusban. Mindketten volt republikánusok. Aztán vannak az elnökjelöltségre ugyan szóba jövő, de indulásukat – eddig még – be nem jelentő politikusok is, így a szélsőbalos Jean-Luc- Melanchon, meg Anna Hidalgó, Párizs szocialista főpolgármestere, esetleg Michel Barnier, volt Brexit – ügyi főtárgyaló.

Mivel a franciaországi közvélemény kutatások döntő többsége Emmanuel Macron és Marine Le Pen második fordulós párharcát valószínűsítik, az alábbiakban mi is e két jelölt személyével foglalkozunk.

Ez is érdekelheti:  Megszállás akkor és most - avagy a vesztüket érző patkányok ámokfutása

Macron 1977. december 21-én született Amiensben,s  alapítója a La Merche (Lendületben) nevű pártjának. Francois Hollande korábbi elnök volt gazdasági minisztere 2017. május 14-től Franciaország elnöke. Megválasztását főleg annak az általános felismerésnek köszönhette, hogy az V. köztársaság berendez -kedése csak a központi erőtér konszolidálásával megőrizhető. Ezt Macron a konzervatív és szocialista tábor között húzódó mély szakadék mérséklésével kívánta megoldani, ezért egy centrista, konzervatív és szocialista elemekből egyaránt álló, új központi erőteret hozott létre. Macron azonban – sokak véleménye szerint – csalódást okozott, s elnöki regnálása elődje, a szocialista Hollande ötéves elnöki mélyrepüléséhez hasonló kudarc. Ez a kudarcos politika pedig, – kritikusai szerint, – 2022-től nem folytatható. Azt, hogy miért nem, azt részletesen az itt rendelkezésre álló szűkös terjedelem miatt lehetetlen kifejteni. Macron a birodalmi Európa híve, aki a nacionalizmust „leprának” nevezte, a nemzetállamot gyűlöli, a migráció kapcsán viszont hiányolja a közép-európai államok (mindenekelőtt Lengyelország és Magyarország) szolidaritását. Ezen azt érti, hogy minden európai országnak részt kell vállalnia a migránsok befogadásából. Megítélésem szerint mindezeknél nagyobb súllyal esik majd a latba a választások során, hogy Macron a francia polgárok nem kevés felme- rülő akudt problémái közül egyetlen egyet sem volt képes megoldani. E megol -datlan problémák élén a migráns beözönlés és ezzel összefüggésben a polgárok biztonság érzésének hiánya áll.

Nos, ha a jövő évi elnökválasztás második fordulójába jutó két jelölt egyikének a jelenleg regnáló, ám csalódást keltő és népszerűségéből sokat vesztő Macont véljük, a másik jelölt Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője lehet. Jean-Mari Le Pen legfiatalabb lánya 1968. augusztus 5-én született Neully-sur-Seine-ban. Jogász végzettségű, ügyvéd és politikus, 2017. április 27-ig az apja vezette párt képviselője volt az Európai Parlamentben. Az atyjához köthető Nemzeti Frontot átszervezte, a vállalhatatlan sallangoktól megtisztította, s létrehozta utódját, a Nemzeti Tömörülést. Marine Le Pen, – ellen tétben Macronnal, – határozottan bevándorlás ellenes, sokat hirdetett álláspontja szerint, ha megválasztják az ország elnökének, a beözönlést leállítja, a jogosulatlanul az országban tartózkodó migránsokat pedig eltávolítja. Az ország lakossága a bevándorláshoz többféle módon viszonyul, közülük a bevándorlás ellenesek legnagyobb reménysége kétségtelenül Marine Le Pen.

Ez is érdekelheti:  Nyílt levél Magyar Péternek

A Valeurs Aktuelle francia lap véleménye szerint három tényező kombinációja vezethet a jövő évi választások második fordulóban Marine Le Pen győzelméhez:

  1. Az un. „köztársasági front” folyamatos gyengülése, – azaz ha a korábban megszokott, a bal- és jobboldali pártok Le Penek elleni mindenkori össze- fogása gyengül,
  2. Ha a Nemzeti Tömörülés (RN) sikeresen veszi fel a harcot a párt korábbi démonizálása ellen,
  3. Ha a nyíltan és határozottan bevándorlás ellenes Marine Le Pen népsze -rűsége növekszik a csapnivalóan népszerűtlen Macron felett,( aki ellen regnálása alatt időről- időre százezrek tűntettek (lásd az un. „sárgamel- lényes” elégedetlenkedőket.)

A felsoroltakhoz kiegészítésül még hozzá kell tennünk, hogy mértékadó vélemé- nyek szerint Franciaország a polgárháború szélére sodródott, s e helyzet mindenképpen mielőbbi megoldást kíván. Ezt a nézetet politikai elemzők, írók, publicisták, nem utolsó sorban pedig a politikai kérdésekben egyébként némaságra kényszerített hadsereg tagjai, nyugdíjas és aktív katonatisztek is megfogalmazták. Írásunk következő részében a nemrég lezajlott helyhatósági választások eredményeit és tanulságait vesszük sorra, majd következnek az említett katonák, a jobboldali politológusok és más, szintén jobboldali megszólalók véleményei.

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, közíró.

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Kiemelt kép: discount-house.ru

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kapcsolódó:

Dr. Polgárdy Géza: Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! (I. rész)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük