KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dr. Polgárdy Géza: Gondolatok az orosz-ukrán háború kapcsán (II. rész)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

 

Miután a pandémiát a híradások csúcsáról letaszította az orosz-ukrán háború, néhány gondolatot kötelező volt megemlítenem a fenti címen, s azok, mint I. rész kerültek fel a blogomra, s így, e címen karolta fel a Nemzeti InternetFigyelő is, sok olvasóhoz juttatva el soraimat.

Most e gondolatokat szeretném folytatni és újabb gondolatokkal kiegészíteni.  Az első: miért robbant ki ez a háború? Majd ezt követően: Kárpátalja magyarságának eddigi élete az ukrán államban. A harmadik: hogyan viszonyulnak a magyarországi magyarok a hozzánk özönlő ukrajnai menekültekhez? Végül az utolsó gondolat a legnagyobb talány: ha egyszer véget ér ez a háború, hogyan viszonyul majd akkor az ukrán állam Kárpátalja maradék magyarságához?

Tehát miért robbant ki ez az orosz-ukrán háború? Első nekifutásra azért, mert a hanyatlóban lévő USA érdekei azt kívánták, hogy Európa országai és Oroszország semmi esetre se közeledjenek egymáshoz, hanem ellenkezőleg, az európai országok által, mint vétlen vértanút agyon támogatott és állandó jelleggel elsirató szimpatizánsok tegyenek meg minden elképzelhetőt a „háborús agresszor Oroszország” ellen. Második nekifutásra pedig azért robbant ki az orosz-ukrán háború, mert a sovén Ukrajna az ország keleti részein (Dombasz, Luhanszk) élő, több milliós orosz etnikumot módszeresen gyilkolta, a kipusztításukra törekedve. Az ukránok békebeli, oroszellenes irtó háborúja azonban nem kapott kellő publicitást, voltak sokan, akik soha nem hallottak róla. Akik pedig ezt (is) figyelemmel kisérték, némi csodálkozással  vegyes értetlenséggel szemlélték  a sovén Ukrajna ezen elítélendő gyakorlatát kísérő, mintegy azt beleegyezően tudomásul vevő orosz tétlenséget.

A sovén ukrán állam azt a gyakorlatot követte, mint a többi etnikai sovének, azaz államukat ukránok lakják és más senki! Akiket tudtak, erőszakkal asszimiláltak (lengyel és román ukrajnai kisebbség) ugyanerre törekedtek a kárpátaljai magyarság felszámolása, ukránosítása révén is, ám messzemenően nem teljes sikerrel! Végül a több milliós ukrajnai orosz kisebbséget – mert ennek beolvasztása erőszakos asszimiláció útján nem ment -, FIZIKAILAG PRÓBÁLTÁK MEGSEMMISÍTENI! Mintegy nyolc éve tartott e folyamat, ám végül az oroszok ezt megelégelték, a két említett „népköztársaságot”’ elismerték, majd Ukrajnát fegyveresen is megtámadták!

Ez is érdekelheti:  Letartóztatási parancsot adtak ki az SBU vezetője ellen

Tehát az orosz-ukrán háború két okra vezethető vissza: az USA megosztó törekvése (nehogy Európa és Oroszország összefogjon egymással) másrészt az ukránok erőszakos ukránosító politikája, a nemzeti kisebbségek beolvasztására törekvő magatartása, amit mi magyarok képtelenek voltunk kivédeni, de Oroszország az más! Nevesítsük hát az orosz-ukrán háború kirobbanását okozó két államot: ezek az USA és Ukrajna!

Adódik a kérdés: hogyan viszonyultak az ukrán állam részéről a kárpátaljai magyarsághoz? Nos, a magyar iskolák elsorvasztásával, a kisebbségi magyar élet ellehetetlenítésével, legújabban azzal, hogy a kettős (ukrán-magyar) állampolgárok sem önkormányzati tisztviselők nem lehetnek, sem más közfeladatot nem láthatnak el. Tehát különbséget tesznek állampolgárok és állampolgárok között! Diszkriminálnak!

Most pedig nézzük, hogyan viszonyulnak a háború elől menekülő, országukat, Ukrajnát elhagyó milliókhoz a szomszédos országok? Röviden: példamutatóan!  Amikor e sorokat írom, már 2 milliónál több ukrajnai menekült el az országból és Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldovába menekültek. Azok, akiknek rokonai, barátai élnek a nagyvilágban: tovább utaznak! Akiknek erre nincs lehetőségük: maradnak az említett, Ukrajnával szomszédos országokban. Ami Magyarországot illeti: több mint húszezer kárpátaljai magyart fogadtunk be (eddig!) de százezres nagyságrendben nem magyar ukránokat is! Ez azért is dicséretre méltó, mert miközben az afrikai és ázsiai, csupán jobb, minőségibb életre vágyó, élősdi migránsok beözönlésének keményen ellenállunk, a valóban háború elől menekülő ukrán asszonyok és gyerekek befogadása terén példásan járunk el! A magyar hatóságok is, meg az adományokkal segítő magánemberek is elismerésre méltó módon segítenek a rászorulóknak!

Utoljára maradt a kérdések kérdése! Az, hogy mint minden háború, ez az orosz-ukrán háború is, egyszer véget fog érni, s ekkor, e majdani ukrán állam hogyan fog viszonyulni a Kárpátalján megmaradó többszörösen megfogyatkozott magyar nemzettöredékhez? Marad az eddigi sovén hozzáállás, vagy az oroszok által vívott mostani háború rádöbbenti az ukránokat arra, hogy akár emberként is viselkedhetnek a kárpátaljai magyarokkal! Mondjuk úgy, ahogy mi itt, és most, Magyarországon viszonyultunk az ide menekülő ukránokhoz!

Ez is érdekelheti:  Ukrajna véletlenül bejelentette: közük lehetett a moszkvai terrortámadáshoz

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük