Dr. Polgárdy Géza: Franciaország, április 10-én – az elnökválasztás első fordulója
Április 10-án, vasárnap tartják a francia elnökválasztás első fordulóját (és 24-én a másodikat.) Franciaország prezidenciális köztársaság, vagyis az államelnök a politika elsőszámú meghatározója és (nem a miniszterelnök, mint a kancellár típusú Németországban, Ausztriában vagy Magyarországon) óriási jelentősége lesz e kétfordulós választásnak.
Mégpedig azért, mert sokak véleménye szerint Nyugat-Európában oly nagymértékű az iszlám bevándorlás, hogy HA CSAK MÉLYREHATÓ VÁLTOZÁS NEM ÁLL BE, AKKOR BELÁTHETÓ IDŐN BELÜL E NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOK ISZLÁM ORSZÁ- GOKKÁ VÁLNAK.
Jómagam az erre legesélyesebb országnak éppen Franciaországot tartom. Megítélésem szerint, hacsak alapvető változás nem áll be a francia bevándorlás politikában, akkor Svédországot megelőzve, a gallok országa lesz a legelső Nyugat-Európai iszlám ország. Tény és való, Franciaország hosszabb ideje elhibázott bevándorlás politikát folytat s ennek egyik fő oka az, hogy a francia államelnökök (mindmáig!) nem ismerték fel a muzulmánok országukba özönlésében rejlő veszélyeket. Így a jelenleg hivatalban lévő államelnök, Emmanuel Macron sem tett szinte semmit az iszlamisták Franciaországba özönlésének megfékezésére. Az április 10-i első, és az április 24-i második elnökválasztási fordulóknak, – többek között – így erre az alapvető kérdésre kell majd választ adnia: marad-e Macron, a bevándorlás párti elnök az Elysée palotában, avagy jobboldal, bevándorlás ellenes riválisainak egyike lesz az államfő?
Nagyon nem mindegy, még magyar patrióta nézőpontból sem, hát még a franciák szemszögéből! Azt ugyanis senki nem gondolhatja komolyan, hogyha elkezdődik Nyugat-Európa országainak tényleges, valódi iszlamizálódása, akkor ez meg is áll majd ott, nyugaton és nem kezd el terjeszkedni közép, majd kelet Európa felé. Természetesen terjeszkedni fog!
Márpedig Magyarország (és Lengyelország, de más közép-kelet európai államok is) ezeréves keresztény országok, amelyeknek eszük ágában sincs iszlám országgá válni. A kérdés így az, hogy az iszlám európai terjeszkedésének sikerül-e már Nyugat-Európában gátat szabni, avagy ott nem sikerül, s akkor nekünk, közép-kelet európai államoknak kell nekifeszülnünk, ellent állnunk az iszlám terjeszkedésének. Nagyon nem mindegy!
Természetesen a két franciaországi elnökválasztási forduló jelentősége nem szűkíthető le kizárólag a bevándorlásra. Különösen most, a közelmúltban számtalan belpolitikai kérdés megoldásának szükségessége is előtérbe került, ezekre azonban most, terjedelmi korlátok miatt nem térhetünk ki.
Az alapvető kérdés ezért így fogalmazható meg: a bevándorlás párti Macron, vagy valamelyik bevándorlás ellenes jobboldali elnökjelölt lesz-e a Francia Köztársaság következő elnöke, kül- és belpolitikájának meghatározója?
A főbb elnökjelöltek népszerűsége a legutóbbi, április 7-i felmérés szerint így alakult: Emmanuel Macron 26 %, Marine Le Pen 23 %, Jean-Luc Mélenchon 17 % és Eric Zemmour 9%. Marine Le Pen bevándorlás ellenes jobboldali jelölt tehát erősített, a szintén jobb-oldali és bevándorlás ellenes Eric Zemmour pedig kicsit veszített a népszerűségéből. A 17 %-os népszerűséggel rendelkező baloldali jelölt általános vélemény szerint nem lesz képes beleszólni az első választási forduló alakulásába, melyből a két legtöbb szavazatot kapó aspiráns jut a második fordulóba.
A legnagyobb valószínűsége tehát annak van, hogy a második fordulóba jutó Macron, vagy Marine Le Pen győz-e végül is?
Kétségtelen tény, hogy Marine Le Pennek lehetnek tartalékai, azaz úgy Zemmour, mint a most nem említett, szintén jobboldali Valérie Pécresse támogatói hajlandók lesznek-e a második fordulóban Marine Le Pent támogatni? Ezt ma még senki nem tudhatja. Ha hajlandók rá, akkor Marine Le Pen győz a második fordulóban, s vezetésével Franciaország továbbra is fennmarad. Ha nem… de erre gondolni sem merek.
A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
