KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dr. Polgárdy Géza: „Demokrácia”- exportok csődje Afganisztánban

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Két nagy ország, előbb a Szovjetunió és most a jelenben, húszévi „ideiglenes” ott-tartózkodás után az USA is csúfos katonai vereséget elkönyvelve hagyta el Afganisztánt. Kinek melyik tetszik, nem tetszik, teljesen mindegy, ezek tények!

Az embernek ezt leírva, persze eszébe jut az eszményi megoldás is: mindenki, – a magukat a „világ csendőrei” szerepébe képzelő nagy országok is, – szépen megülnek az ülepükön, azaz mindenki békén hagy mindenkit, következésképpen a világ összes országa úgy éli a saját belső életét, – háborítatlanul, – ahogy akarja! No, igen! Ez így valóban eszményi lenne, de hát, mint tudjuk, álom és valóság nagyon sokszor (csaknem mindig!) igen – igen távol esnek egymástól.

A nagy országok, – mert, hogy megtehetik! – nagyon sokszor rá akarják erőltetni a maguk „demokráciáját” más, tőlük olykor sok ezer kilométerre fekvő, más országok népeire! Határtalan beképzeltségükben, – legyen szó a „nagy” Szovjetunióról, vagy a még nagyobb USA-ról – azt gondolják, hogy ami nekik jó, annak jónak kell lennie mások számára is!

KÉREM SZÉPEN, EZ NEM IGAZ!

A „nagy” Szovjetunió, – mint tudjuk – kommunista ország volt és építette a maga kommunizmusát. Ezt megpróbálta többekre, volt gyarmataira, – így mi ránk, magyarokra is – ráerőltetni. Ideig-óráig ez sikerült is neki, mi ránk például 1945-1990 között, 45 éven keresztül, míg a „drágalátos” Vörös Hadsereg katonai arzenálja itt táborozott a nyakunkon. De a szovjet típusú „demokrácia” nekünk nem tetszett, – s ezt már 1956-ban is tevőlegesen kifejeztük, – végül 1990-ben végleg megszabadultunk a szovjet járomtól. Aztán feneketlen önhittségükben a szovjetek azt gondolták, hogy az afgánoknak is milyen jó lesz szovjet mintára élniük, s hatalmas katonai fölényüket kihasználva, megpróbálták ráerőltetni a maguk elképzeléseit az afgánokra. Jó sok katonájuk a fűbe harapott Afganisztánban, de hát a más népeket boldogítani akaró szovjeteknek a szovjet katonák élete nem számított! Nekik a cél számított: ha törik, ha szakad, kerül, amibe kerül az afgánokat szovjet módra boldoggá tenni.

Ez is érdekelheti:  Nyílt levél Magyar Péternek

Az afgánok mindezt egészen másként gondolták! Az afgánok úgy gondolták, hogy ők majd maguk eldöntik, hogy mi jó és mi nem jó nekik! Köszönik szépen, hogy a szovjetek rájuk gondoltak, az ő boldogításukkal foglalkoztak, de ők ebből nem kérnek. Noha katonailag – sem a fegyverzet minősége, sem a fegyverzet sokasága, sem a katonák mennyisége és kiképzettsége terén nem voltak pariban a szovjetekkel, hanem minden téren hátrányosabb helyzetben voltak. DE  ELLENÁLLTAK A KÉNYSZERŰ SZOVJET BOLDOGÍTÁSNAK! Mert egyetlen vonatkozásban viszont ők voltak fölényben a szovjetekkel szemben: elszántságban! S mint tudjuk, ez az elszántság végül győzedelmeskedett. A hatalmas szovjet hadsereg véres fejjel, megszégyenülten volt távozni kénytelen Afganisztánból!

Na, gondolt egy nagyot a másik gólem, az USA, majd mi megmutatjuk az afgánoknak, hogy mi a jó nekik! Mert, hogy ők ezt nem tudják! S ez a másik nagy és erős állam is elkezdte természetesen katonailag, – hogy másként? – a maga receptjei szerinti „demokráciát” az afgánokra kényszeríteni! Csakhogy az afgánok következetesek voltak, s ha nem kértek a szovjet típusú „demokrácia” hozzájuk történő exportálásából, nem kértek az amerikai „demokrácia” exportjából sem! Katonailag ugyanúgy ellenálltak az amerikaiaknak, mint korábban a szovjeteknek!

S húsz évi háborúzgatás után, dollár milliárdok és milliárdok, meg amerikai emberéletek árán az USA is véres fejjel, minden eredmény nélkül kullogott el az égbe nyúló afgán hegyek alól! Az amerikai, a szovjettől teljesen eltérő „demokrácia” exportja sem kellett az afgánoknak!

Felmerül mindezek után a kérdés, hogy a két gólem afganisztáni vereségének van-e tanulsága?

Elméletileg feltétlenül van, ám gyakorlatilag aligha! Az elméleti tanulság az, hogy legjobb, ha mindenki megtartja magának a saját „demokráciáját” és nem akarja azt másokra kényszeríteni! Olyanokra, akik azt maguktól nem akarják,- sőt! Ám ez elméleti tanulság, ami a gyakorlatban nem sokat ér! Mert a határtalanul beképzelt és öntelt nagy államok, – mert megtehetik! – ezután is meg fogják kísérelni az akaratukat, a maguk „demokráciáját” ráerőltetni másokra! Csak Afganisztánra ne! Mert ahogyan ez a két gólem, onnan a következő is véres fejjel fog távozni! Ezt nem nehéz megjósolni…

Ez is érdekelheti:  Kézbe vagy nyelvre? – avagy a ferences Tóth Damján az Oltáriszentség ellen

Forrás: Dr. Polgárdy Géza 

Kiemelt kép: Egy amerikai Chinook helikopter az amerikai nagykövetség felett Kabulban, 2021. augusztus 15 -én, vasárnap. © AP Photo/Rahmat Gul

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük