Dr. Lehmann György: Sok a teendő…

Előbb úgy gondoltam, hogy a február 8-i iratomra írt levelemre küldött válaszokról számolok be, majd úgy gondoltam, hogy a rabló banda egyik tagjának képviselőivel történt miniszterelnöki együtt pózolás miatt írok le néhány gondolatot arról, hogy a mai napon közölt Orbán Gábor féle nyilatkozat szerint könyv szerinti értéken történő vásárláson töri a fejét a kormány akkor, amikor 15 %–os részesedéshez kíván jutni az ERSTE Bank eredményéből.

Tudomásul veszem azt, hogy a Jászai Gellért féle társaság – SCD – vagyonszerzési szokásai alapján ugyanúgy 1/20-ad értéken vásárol tulajdonrészt a Kormány, mint amikor 2004-ben Dr. Meggyesi Péter asszisztálása mellett a Siótournak tényleges 76 milliárd forintot érő vagyonát 3.1 milliárd forintért vásárolta meg, vagy éppen az ellenkezője szerint a nyereség nélküli, azaz értéktelen vagyonnal rendelkező banknak ad a Magyar Kormány az adófizetők pénzéből könyvszerinti értéket csak azért, hogy majd egyszer a bankadót pótlandó jövedelemre szert tegyen a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések adósainak hátrányára.

Mert azért ne gondoljuk azt, hogy nem valami ördögi terv részeként alkotott a Kormány törvénytervezetet az adósok kizárásával úgy, hogy amikor az adósokat Európában példátlan törvénysértő módon földbe döngölő forintosítási és járulékos törvényekkel eltüntette a korábbi, bankok által szerkesztett szerződéseknek érvénytelen szerződési feltételeit, akkor ezért a példátlanul erkölcstelen tettéért a bankok felé a kormányzati hatalom nem nyujtja be a számlát.

Ez a tegnapi pózolás, a rablóbanda egyik tagjának képviselőivel történt összeborulás bizonyítja azt, hogy egy tőről fakadnak valamennyien. A Kormányzat, a Bankok, valamint segítőik egy akarattal vannak azon, hogy néhány millió magyar ember örökre kifosztott állapotban legyen.

Kell a pénz ezeknek mindenáron. Akár több millió magyar ember tönkretétele árán is.

——————————–

Szóval úgy gondoltam, hogy előbb erről írok, de utána tudomásomra jutott az is, hogy különböző elszámolási fecnikkel kezdik zaklatni az adósokat a bankok a fentiekben említett, Európai joggal ellentétes törvénynek nevezett törvénytelenségek alapján, ezért úgy gondoltam, hogy erre is illik reagálni.

Az általam javasolt szöveg a banki elszámolási fecnikre válaszolva a következő:

============================

Tisztelt …………………….Bank!

Az Önök által …………hó……………napján megküldött elszámolási fecnire nem áll módomban válaszolni azért, mert az elszámolásuk egy olyan devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésen alapul, melyben az érvénytelen és érvényes szerződési feltételek keverednek.

Erre vonatkozó vizsgálat hiányában ismeretlen arányban keverednek.

Tekintettel arra, hogy Önök ennek folytán az érvénytelen szerződési feltételek után is ugyanolyan ellenszolgáltatással számolnak, mintha érvényesek lennének, könnyű belátni azt, hogy jogtalan, törvénytelen haszonhoz kívánnak jutni az én rovásomra az elszámolás során.

Valamint azt is kifogásolom, hogy az elszámolás alapjaként abból indultak ki, hogy az árfolyamváltozással felmerülő terheket nekem kell viselni. Annak ellenére kívánnak engem félrevezetni ebben a körben is, hogy

jól tudják a 26/13. számu Európai Bírósági itéletből, valamint a 2/2014. számu Kúriai jogegységi határozatnak 1. pontjában tett megállapításából, hogy a kockázatfeltárási nyilatkozatuk tartalmának vizsgálata nélkül nem lehet megállapítani azt, hogy Önök, vagy Én viselem az árfolyamváltozással kapcsolatos terheket.

Fentiek alapján megállapítható az, hogy Önök az elszámolásukkal folyamatosan megtéveszteni kívánnak.

Ahhoz, hogy az összegszerűségi megállapításukkal egyáltalán foglalkozni tudjak, előbb az elszámolás alapjául szolgáló szerződésnek hibátlansága felől intézkedjenek, illetőleg az árfolyamváltozás terheit saját terhükként vegyék számításba.

Fenntartom jogomat arra, szándékos csalási jellegű magatartásuk miatt későbbi elszámolásuk elfogadását is független könyvszakértői vizsgálat eredményétől függően tegyem meg.

………………………2015……………………hó ………………napján.

                            Tisztelettel:

                                                                           Weiszt Lujza

                                                                  Nagyakarád Kossuth L. u. 10. sz. a. lakos adós

======================

Miután idáig eljutottam, úgy gondoltam , hogy most már igazán közölhetem korábbi levelemre küldött válaszokat, de nem.

Érkezett hozzám egy Kollégámnak olyan irata, melyet mindenképpen indokolt azért közölnöm, mert annak előterjesztése indokolt, alapos, jogszerű időszerű:

————————-

Zalaegerszegi Törvényszék
8900 Zalaegerszeg, Várkör 2.
8901 Zalaegerszeg, Pf. 221.

2015.El.IV.D.1.5/2.

Dr. Sorok Norbert
elnök úr
r é s z é r e

Tisztelt Elnök Úr!

Nem csodálkozom azon, hogy Ön nem észlelte bűncselekmény alapos gyanúját, hiszen a bírósági hierarchia viszonyában valahol Ön is részese annak a súlyos anomáliának, mely a hazai törvénykezésben alakul ki, és veszi át a szerepet a tisztességes ítélkezéstől.

Az un. deviza alapú hitelekkel kapcsolatban egy jogállamban megszületni képtelen törvény felfüggeszteni rendeli azon pereket, mely jogviták esetében a felperes olyan szerződés részévé váló feltételeket támad meg, melyek a 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§ és 4.§ (1) bekezdéseiben megjelöltek. Amennyiben a felperes a keresetében azt állítja, hogy a felek között, a Ptk. 523.§ (1) bekezdése szerint szóban létrejött szerződés csak egy forint kölcsönösszeg, kamat és futamidő körében jött létre, de a Hpt. 210.§ sérelmével nem a felek egybehangzó akaratnyilvánítását foglalta írásba, akkor e tényállítás alapján egyszerűen logikai képtelenség, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét elvben megteremtő általános szerződéses feltétel a szerződés részévé váljon.

Mivel Ön büntető ügyszakos bíró, és 2000 óta már fogalmazóként is rálátott a hivatali visszaélés törvényi tényállására, nem kicsit furcsállom, hogy közel évtizedes bíró gyakorlattal a háta mögött nem ismeri fel a tudatos és célzatos kötelezettségszegést, a joghátrány okozást.

Ugyanis a per korlátait alapvetően és alkotmányosan a felperesi tény- és jogállítások képezik. Ha a felperes azt állítja, az ő szerződéses szándéka adott volt, akkor a bíró a tárgyalás előkészítése során nem mondhatja azt, hogy nem az volt a szándéka, hanem más. Ez pont olyan, mintha egy büntetőbíró a tárgyalás előkészítése során egy végzésével (ítéleti) tényállást rögzítene, és kimondaná, hogy a vádlott szándéka mire irányult.

Miként ez a büntetőjogban is kizárt, a polgári perben is lehetetlen.

A perben az alperes érdemi perbe bocsátkozásig szó sem lehet arról, hogy a felperes tény- és jogállítását a bárki is megkérdőjelezze. Ha a per első tárgyalásán az alperes esetleg vitatja a felperesi tényállításokat, akkor a bizonyítási teher a Ptk. és a Pp. rendelkezései szerint kiosztandó. Ám a bíró csak akkor mondhatja ki, hogy a felek között létrejött egy szerződés, és annak mi a tartalma, ha a Pp. 163.§ alapján a felek egyező előadása folytán azt tényként köteles elfogadni, vagy amennyiben a felek eltérő tényállítása során a bizonyítási terhet viselő fél tényállítását bizonyítja.

A panaszlott ügyben eljáró bíró végzését, döntését ismerem. Az ahhoz vezető utat nem, de alapos a gyanú arra, hogy a bírósági hierarchián belül utasításra cselekednek a bírók, ugyanis törvényszékenként összehangolt az érvelés, és a magatartás. Ilyen egyező magatartás nem lehet véletlenszerű.

Tehát bárki is legyen az elkövető, legyen annak bármi az elkövetői minősége, a tettes abból a célból, hogy a felperest megfossza a jogérvényesítéstől, megtagadja az ítélkezést, megsértve a Pp. rendelkezéseit tudatosan és célzatosan. A bíró a felperesi tényállítással ellentétesen, iratellenesen tesz megállapítást, mely a végzés indokolásában burkoltan foglaltatik benne. Ugyanis a 2014. évi XXXXVIII. tv. hatálya csak akkor lenne vonatkoztatható, ha a felperes tényállítása fedné a törvényi tényállást, ám a valóságban pont az ellenkezője történt.

Tehát az eljáró bíró célzottan szegi meg kötelezettségét, és fosztja meg a felperest a jogvédelemtől.

Az adott ügyön túlmenően sajnálatosan megállapítható, hogy minden olyan ügy, ahol a bankok a deviza alapú hitelnek nevezett konstrukciót alkalmazzák, a csalás miatt megtett feljelentések alapján elvi éllel tagadja meg minden ügyészi szerv a nyomozást. A polgári úton jogát kereső természetes személyek sem végrehajtás megszüntetési perben (egy kivételt tudok e körben), sem fogyasztói jogvitaként keletkező perben, sem egyéb eljárásban nem követelhetik a szerződés semmisségének deklarálását. A magyar bíró kar gyakorlatilag egy emberként üresíti ki az EU fogyasztóvédelmi normáit, erőszakolja meg a Pp. és az Alaptörvény rendelkezéseit, és a Római Egyezmény vonatkozó cikkelyeit.

Márpedig ez annyira látványosan történik, hogy az szinte fáj egy jogvégzett embernek.

A Be. 172. (2) bekezdése alapján Önnek eljárási kötelezettsége lett volna, de ezt megszegte:

172. § (1) A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.
     (2) A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó hatóságnak megküldeni. Ha a feljelentés azonnali intézkedést kíván, azt el kell fogadni.

Nem Önnek kell lefolytatni a nyomozást, a dolga csupán annyi lett volna, hogy a feljelentésemet áttegye a Központi Nyomozó Ügyészséghez. Majd az ügyészi szerv szokása szerint megtagadja a nyomozást. Csakhogy egy a probléma. Az ügyeket összesítve ügyfeleim az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Római egyezmény) alábbi normasértése miatt:

6. Cikk
7. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.

Jelen ügyben a bíróság egyszerűen megtagadta, hogy ítélkezzen a felperesi kereset ügyében. A törvénykezési kötelezettség megtagadása mögött tudatosság van, a pártpolitika tudatos beleavatkozása az igazságszolgáltatás menetébe. Ez pedig a korrupció egyik lényegi eleme.

Tekintettel arra, hogy a bíróság a jogorvoslatot kizárta, a felperes semmilyen jogi lehetőséggel nem bír annak irányában, hogy a Római Egyezmény, az Alaptörvény és a Polgári Perrendtartás normáinak betartását kikényszerítse.

Az ügy nem eltérő jogszabály értelmezés kérdése, hanem tudatos iratellenes határozat a felperes jogérvényesítése ellehetetlenítése céljából.

Fentiek alapján kér kérésem, követelésem lenne:

1. A) azonnali bírói intézkedést kérek az ügyben,
   B) másfelől büntető feljelentést teszek hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen.

Mivel T. Elnök Úr, Ön tudatosan félreértelmezi a Be. 172.§-át, a bírói függetlenség körébe nem tartozó kérdésekben a törvényszék bírái alapos gyanú szerint központi utasításra cselekednek, és Ön e körben nem folytat le igazgatási körben vizsgálatot, alapos a gyanú arra nézve, Ön tudja, ismeri a célzatos, jogsértő mulasztások hátterét és célját, azonban a büntetőeljárás lefolytatását akadályozza, így Önnel szemben felmerül a bűnpártolás alapos gyanúja.

Kérem, hogy jelen beadványommal együtt küldje meg az ügyészi szervezetnek a feljelentésemet. Másfelől kérem, hogy adja ki részemre azt a központi utasítást, mely kötelezi a bírákat a felfüggesztő végzések meghozatalára. Legyen az bármilyen kúriai leirat, vagy kollégiumvezetői értekezlet emlékeztetője. Mert, hogy van ilyesmi anyag az biztos, az ország összes bírája nem követi el ugyanazt a jogsértést egy időben.

Tagyon, 2015. február 9.

Tisztelettel:

Dr. Marczingós László

========================

Amennyiben pedig idáig eljutottak, most már igazán megérdemlik azt, hogy végre a korábbi iratomra küldött válaszokat is megküldjem:

Siófokon 2015. február 10. napján.

Léhmann György

==================

From: F………………….. [mailto…………………@douglasbeauty.hu]
Sent: Monday, February 09, 2015 11:09 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: RE: Az elszámolás és forintosítás törvénytelenségéről és pusztításáról

Tisztelt Dr. Léhmann György Úr!

A 2014. évi XXXVIII. törvény kimondta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségének vélelmezése miatt a bankoknak kell bizonyítani, hogy az egyoldalú kamat-, költség-, vagy díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés jogszerű volt, illetve, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás alkalmazása során a jogszabálynak megfelelően jártak el.

A fenti tárgyban 2014. október 22-én meghozott másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla elutasította az Erste Bank Hungary Zrt. kérelmét, melyben a bank az egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességességét kívánta bizonyítani. A meghozott döntés értelmében, az Ítélőtábla határozatában helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely szerint az általános szerződési feltételeink nem feleltek meg a 2014. évi XXXVIII. számú törvényben meghatározott tisztességesség kritériumainak a következő termékek esetén:

-piaci kamatozású deviza alapú lakáscélú hitel,

-szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghitelek

-deviza alapú személyi kölcsön.

A 2065681 számú Kölcsönszerződés esetében ez a III/4. szerződési pont tisztességtelenségét jelenti, amely szerződési pont érvénytelenségét eredményezte.

Bizonyítást nyert, hogy a bank részben tisztességtelen fogyasztói szerződést kötött velem.

A bírósági határozatban azonban nem a tisztességes kamat alkalmazását deklarálja a T. Bíróság, hanem csak! az emeléseket tartalmazó szerződési kikötések tisztességtelenségének tényéről tett megállapítást.

A T. Bíróság viszont a bank árazási politikájára vonatkozó hatásait nem boncolgatta. Vizsgálni lehet, hogy a bank árazási politikája mindezek után tisztességes-e, vagyis megfordítva, hogy a tisztességtelen magatartás megállapítható-e a bank jelenlegi árazási politikájában, ami visszaható hatályú a szerződésem teljes futamidejére. Az ERSTE Bank visszaható hatályú, jelenlegi árazási politikája feltételezésem szerint az, hogy a szerződés ügyfélkamatszintje megegyezik az induló kamattal. A bank árazási politikája ez esetben jelenleg is tisztességtelen. Egy részt azért tisztességtelen, mert a bank relatív erőfölényét alkalmazva döntött arról, hogy mostantól csakis az induló kamatszintet számolja fel a tőketartozásomra, ami most már jóval magasabb a piaci szintnél. Az erőfölényének lényege a független viselkedés lehetősége és ezt kihasználva 4%-on tartja az ügyfélkamatot, aminek pedig a jelenlegi piaci viszonyok között 0,2%-nak kellene lennie. Más részt pedig azért tisztességtelen az árazási politika, mert így sem érvényesül a szerződésben a szimmetria elv. A Kölcsönszerződés még érvényes III/2. pontja ugyanis arról rendelkezik, hogy a kölcsön kamatlába változó és kamatperióduson belül állandó. Ez a pont, a III/4-es pont semmissége mellett, csakis azt jelentheti, hogy a kamatláb a piaci viszonyokhoz kell legyen igazítva. Így az EURIBOR megfelelő piaci indikátor, amihez a szerződés kamatlába megalapozottan igazodhat.

Tisztelettel!

F………………………..

==========================

From: István Pethő [mailto:versespetho26@gmail.com]
Sent: Sunday, February 08, 2015 8:36 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: A madarak felrebbennek, majd visszaülnek más sorrendben

VILÁGVÉGE

Biblia mondja, hogy véget ér a világ

Ha egymásnak esik az összeforrt család

Apa fia ellen, Anya a lány ellen,

Ám, a szomszédból is hiányzik a jellem

Ezt a képet vettem most éppen alapul

Mivel Simicska és Orbán így alakul

Bár itt nem a világ fog most ránk omolni

Hanem Orbánnak kell most már elkotródni

E rendszer, ami az Orbán jó világa

Szűnik meg, s mennek a hűvös zárt osztályra

Így teljesedjen a bibliának szava

Szentírásnak így lesz térnyerő igaza

Ám, bukjanak azok is, kik ártani tudtak

Adjanak helyet az APOSTOLI útnak

Legyen végre jólét. Korrupció nélkül

Ahol az ellentét szemlátomást békül

Békülhessen meg az apja a fiával

Szeretetben éljen anyja a lányával

A szomszédoknál is változzon a jellem

Legyen virágzó már a Dicső Magyar szellem

P…………… I…………

From: H………………… [mailto:………………….i@vipmail.hu]
Sent: Sunday, February 08, 2015 4:50 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Az elszámolás és forintosítás törvénytelenségéről és pusztításáról

Tisztelt ÜGYVÉD ÚR!

Érdeklődéssel olvastam levelét! Köszönöm! Ha fiatalabb és egészséges lennék menekülnék ebből az országból melyet HAZÁMNAK hittem de csalódott keserű emberré váltam a MINŐSÍTETT CSALÓK KÁRTEVÉSEI miatt melyhez a hatalmi elit jelentősen hozzájárul!

Adós mentés helyett még mélyebb nyomorba sodorják a népet saját hasznuk növelése érdekében! Családok szakadnak el egymástól apák,férjek ,gyerekek mennek külhonba a megélhetésért. Mit tehetünk sajgó szívvel könnyeinket rejtve elengedjük őket.

Harácsoló bandának semmi nem elég megszerzik a nehezen felépített otthonaik tragédiába hajszolnak bennünket mert egyre többen érzik úgy nincs kiút remény! Nem fogadom el a forintosítást az ÖN segítségével a végsőkig harcolok veszteni valóm már nincs!

Azért küzdök teljes erőmmel megérjem a perem győzelmét megmutassam a bitangoknak én leírhatom  GYŐZÖTT AZ A JOG AZ IGAZSÁG! Elnézését kérem nem igazán tudom kifejezni magam! KÖSZÖNET ÖNNEK! KÍVÁNOK ERŐT EGÉSZSÉGET EGY   IGAZ  EMBERNEK  ÜGYVÉD ÚR!!!

TISZTELETTEL   H………………..

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kapcsolódó:

Minősített csalók kártevéseiről