dr. Israel Shahak: Honnan származik a Dávid csillag?
A méltó közös ünneplés feltétele, hogy tárgyilagos ismereteink legyenek ünneplésünk tárgyáról. Többször olvastam a magyar sajtóban, hogy a Dávid csillag Izraelnek a babiloni időkből, vagy még korábbról származó, ősi jelképe. Ez – mint az alábbi dolgozat mutatja – nem egészen felel meg a történelmi valóságnak. Itt az ideje tehát, hogy ebből az ünnepélyes alkalomból e téren is megszüntessük a köztudatban föllelhető fehér foltokat. A cikket 10 évvel ezelőtt írta Israel Shahak, a jeruzsálemi Héber Egyetem holokauszt túlélő professzora.
Honnan származik a Dávid csillag?
Meglepő felismerések az államjelkép eredetéről
Írta dr. Israel Shahak †
http://vho.org/tr/2004/3/Shahak249f.htmlhttp://globalfire.tv/nj/05en/history/star_david.htm
A mai izraeli állam 1998-ban ünnepelte az 50. születésnapját. A nyugati világ, sok gyakorló kereszténnyel együtt illően részt vett az ünneplésben. Az ember leginkább a könyvesboltok kirakatában figyelhette meg a figyelmet az Izraelt dicsérő, újonnan kiadott könyvekre felhívó sok-sok Dávid csillagot. A kritikának nem az egyetlen pontja, hogy ezek a könyvek meglehetősen egyoldalúan tárgyalják Izrael történetét – különösen amiatt, hogy kihagyják a közel-keleti konfliktus örökös veszteseinek, a palesztinoknak a sorsát. Egy másiknak a tárgya az, hogy míg a nyugati országokban – helyesen – senki sem gerjed haragra amiatt, hogy a hirdetéseken a Dávid csillagot használják, addig a keresztény keresztre feszítés közszemlére tétele Izraelben heves tiltakozásokhoz, sőt bírósági intézkedésekhez vezetne. Erről a vallási diszkriminációról a nyugat nem vesz tudomást, mert a múlt áldozatait ma tilos bírálni. Emiatt az a felismerés, hogy a jezsuiták katolikus szerzetesrendje volt, amely a Dávid csillagot szemelte ki a zsidók jelképéül, elég mulatságos, vagy inkább kifejezetten gunyoros tény.
Azt, hogy a Dávid csillag miképp fejlődött és azt miképp fogadták el a zsidók, mint az „ő, saját” jelképüket, csak jószándékú izraeli történészek írásaiban lehet megtalálni, amelyeket szakosodott izraeli történelmi folyóiratokban tettek közzé. Először is tudni kell, hogy ennek a jelképnek a héber és a jiddis neve „Dávid pajzsa”. Nem tudom, hogy végül is miért nevezték el „Dávid csillagnak”.
Meg kell jegyezni, hogy a zsidóknak sem a régiségben, sem a középkorban nem volt semmi nemzeti vagy vallási jelképük, annak ellenére, hogy esetenként használtak különféle jelképeket, főként a hétágú gyertyatartót (Izrael hivatalos jelképét) és az ágaskodó oroszlánt.
A Dávid pajzs története az 1648. évben, Prágában kezdődik. A Harmincéves Háború utolsó évében a svéd hadsereg ostromolta Prágát. A várost jobbára a felfegyverzett polgárok védték, akik között zsidó egységek is voltak. (Ez a helyzet Mária Terézia koráig állt fenn, aki megszüntette a zsidók részvételét a fegyveres szolgálatban.) A svédeknek nem sikerült bevenniük a várost, ezért a német császár, III. Ferdinánd elhatározta, hogy kitüntető zászlókat és egyéb díszeket adományoz a polgári őrsereg alakulatainak, mégpedig az általuk meghatározott hovatartozásuknak megfelelően. Ebbe a zsidók is beletartoztak. Azonban Bécsben senki sem tudta, hogy miféle jelképet helyezzenek el a zsidóknak szánt zászlón. Még az Openhaimer család, a császár „udvari zsidai” sem tudták, hogy mit kéne tenni. Tanácstalanságukban a tudós bécsi jezsuitákhoz fordultak, hogy találjanak már ki egy zsidó jelképet. Ők végül arra a következtetésre jutottak, hogy Dávid király „biztosan a nevének az első és utolsó betűjét, a D-t viselte a pajzsán”. Tudták, hogy a zsidó ábécé 400 évvel Krisztus előtt alakult át arámmá, noha a korábbi ábécét is használták ünnepélyes alkalmakkor. Például a régi zsidó pénzeket ezekkel a régi betűkkel feliratozták, amelyek megegyeznek a föníciai betűkkel. Ebben az ábécében a D betű egy háromszög, hasonlóan a mai görög deltához (Δ). Ezért egymásra helyezték a két háromszöget, amely így kiformázta a Dávid pajzsot. Ezt azután ráhímezték a zsidó zászlóra és odaajándékozták a prágai zsidóknak, mint egy megtisztelő kitüntetést az országnak tett szolgálataikért.
A zsidóknak viszont tetszett a jelkép és a tanult rabbijaik meg is értették a jelentését, mivel az ábécé átalakulásáról a Talmud is beszél. Emiatt az új jelkép elkezdett terjedni mindazon városokban, amelyeknek kapcsolatuk volt Prágával és ünnepélyes alkalmakkor a zsinagógákban használták. Ezen városok egyike volt Majna-Frankfurt, és amikor a frankfurti Rothschild család nemességet kapott a 19. sz. elején, ezt a zsidó jelképet, amelynek akkor már híre volt, rátette a címerére. Ezt követően a jelkép futótűzként terjedt el minden, nem csak európai zsidó közösséghez, különösen azért, mert a Rothschild családnak abban az időben meglehetősen nagy tekintélye volt a zsidók körében. Isten háta mögötti közösségekből még arról is jöttek hírek, hogy a pajzsnak csodatévő ereje van és olyan történetek is voltak, pl. Jemenből, hogy a Rothschild család ősének sikerült vele az ördögöt kiűznie az uralkodó lányából, stb.
A zsidók ténylegesen sosem hallották a hírét, nemhogy használták volna ezt a jelképet 1648. előtt, kivéve a Kr. előtt 700. és 400. közötti időközt, amikor zsidók és nem zsidók egyaránt használták – a varázslataikhoz. Mindenesetre eléggé szórakoztató azt tudni, hogy annak a zsidó jelképnek, amely ma Izrael zászlaján látható, a bécsi jezsuiták adtak jelentést a német császár kívánságára.
Manapság Izraelben ezt a jelképet nem tekintik ősi eredetűnek, mivel sok izraelit érdekel a zsidó történelem és tevékenykedik műkedvelő régészként is, ezért egy ilyen kijelentésről hamar kimondanák, hogy hazugság. Ezért a jelkép eredetét egyszerűen elhallgatják. Még a cionista mozgalom sem használta a pajzsot az alapítójának, Herzlnek a haláláig. Herzl zászlaján egy ágaskodó oroszlán volt hét ötágú csillaggal körülvéve. A követője, David Wolfsohn azonban több figyelmet szentelt a zsidó érzékenységnek, és megalkotta azt a zászlót, amelyet később Izrael állama elfogadott. A kék szegélyű fehér háttér megfelel a mai zsidó imakendőnek. A színezés azonban a római tógából származik, ahol az ibolyaszínt kékkel helyettesítették, mert ez a sajátos kék a zsidók kedvenc színe, amelynek az okát jelenleg nem tudom.
A fordító utószava: Amikor a magyar királyság ezeréves fennállását ünnepeltük, a Hősök terén egy zsidó-magyar énekes két szám éneklése között kifejezte a jókívánságait, hozzátéve, hogy ők már háromezer évesek. A zsidó szó a Bibliában Eszter Könyvében fordul elő először, amely a Kr. előtti 2. században keletkezett. Zsidók addig nem léteztek. A Biblia korábbi könyvei csak az Ábrahám fiai, Izrael (azaz Jákob) fiai elnevezéseket ismerik. A magát zsidónak nevező közösség nem a Szentföldön, hanem Babilonban alakult ki. Ábrahámnak azok a gyermekei, akik nem kerültek ki Babilonba, azóta is ott élnek a Szentföldön, és nem zsidóknak, hanem palesztinoknak nevezik őket. Ők azok, akiket a Babilonban kialakult közösség, ha úgy tetszik, szekta tagjai, a zsidók, a hozzájuk csatlakozó mongol-török kazárok utódaival (askenázi, egyes, un. „öngyűlölő” zsidók szerint „askenáci” zsidók) együtt mészárolnak naponta a világ néma cinkosságával. Azaz nem a zsidók háromezer évesek, hanem a palesztinok, Ábrahám valódi gyermekei, egyenes ági leszármazottai, hasonlóan ahhoz, hogy a nemzeti jelképüket sem ők, hanem a bécsi jezsuita, azaz, hogy még botrányosabban hangozzék, Jézus társasági szerzetesek találták ki. A lényeg az , hogy „Júda Oroszlánja” ezt a zászlót büszkén lobogtatja a cionizmusnak és Izrael államnak a méltó monumentuma, az apartheid fal felett.
Fordította: Dohán Mihály
Nemzeti InternetFigyelő
Sziasztok!
Három fele kép írják én egy negyedikkel leplek meg bennetek:
2. A Dávid-csillag
Ugyancsak közismert, õsi zsidó szimbólum: két egymásba fordított, egyenlõszárú háromszög. Elsõ régészeti felbukkanása Szidonból (a mai Libanon területérõl), az idõszámításunk elõtti 7. századból való. Egy szidoni zsidó, Ben Aszajáhu sírkövén tûnik fel ez a jelkép, amely azután az észak-izraeli Kfar Náhum (Capernaum) zsinagógájának frízén is elõfordul (200 körül).
Európában az elsõ említés a hatágú csillagról, mint a zsidóság szimbólumáról, érdekes módon a magyar történelemhez fûzõdik. Egy korabeli forrás szerint Mátyás király és Beatrix 1476-ban lezajlott esküvõi menetében a zsidók is ünnepélyesen felvonultak. Buda várának bejáratánál “a zsidók élén agg elöljárójuk ment, lóháton, kivont karddal, azon kosár függött, amelyben tíz font ezüst volt. Mellette fia, szintén lóháton, karddal és ezüst kosárral. Utánuk jött huszonnégy lovag, mindnyájan bíbor díszruhában, kalapjukon három szál strucctollal”. Az ünneplõ zsidó csoport — így jegyzi fel a krónikás — “boszorkánylábbal”, valójában Dávid-csillaggal díszített zászlóval jelent meg az esküvõi menetben.
Az 1964-ben, a budai Várban, a Táncsics Mihály utca 26-ban feltárt szefárd (a korabeli feljegyzések szerint “szír”) zsinagóga bejárata fölötti boltíven szintén találunk hatágú csillagot. (Ez a zsinagóga az XVI. század végén keletkezett, és a középkori budai nagyzsinagógával együtt, 1686-ban rombolták le.) Itt vörös festékkel formált Dávid-csillagot láthatunk, körülötte Áron fõpapi áldásának kabbalista módon írt héber szövegével.
Jelképünk héber neve (Magén Dávid) Dávid pajzsára utal: a zsidó hagyomány szerint ugyanis az idõszámításunk elõtt 1000 körül élt Dávid király katonái ilyen alakú pajzsot viseltek, vagy ezt a jelet vésték pajzsaikra, hogy pikkelyes páncélzatuk ellenére felismerjék egymást. A vakóságban azonban a jelkép még ennél is õsibb eredetû. Egyes ókori keleti népeknél ugyanis a két egyenlõszárú háromszög az ég és a föld, vagy a férfi és a nõ békés, harmonikus egymásra találását szimbolizálja. A zsidóság ezt az õsi jelképet vallásos tartalommal, három-három fontos eszme hirdetésével is egybekötötte.
A Talmudban olvassuk “az igazságos Simon” tanítását. “Három alapelven nyugszik az erkölcsi világrend: a Tórán, az istenszolgálaton és a szeretet gyakorlásán”. Ezek az ember kötelességei, ezt jelenti a csillag felfelé nyúló háromszöge. Egy másik, minden bizonnyal ugyancsak az igazságos Simonnak tulajdonítható mondás szerint viszont “három dolgon áll a világ, a természettörvényen, az igazságon és a békén”. Ezek mind Istentõl függõ eszmék, ezeket szimbolizálja a lefelé forduló háromszög. S valóban, ha a törvény és a Tóra, a szolgálat és az igazság, a béke és a szeretet gyakorlása találkozik, akkor mindig harmónia valósul meg a világban…
A kabbala szerint a Dávid-csillag hat ága és a hozzájuk tartozó hat kis háromszög megfelel a világ hat irányának, amelyrõl már korábban szóltunk. A csillag közepén levõ hatszög pedig — akárcsak a menóra középsõ szára — a világ középpontját jelentõ Istent szimbolizálja. Ezért szokás a Dávid-pajzs hatbetûs héber nevét a hat kis háromszögben elhelyezni.
Nehéz lenne felsorolni, milyen sokféle kegytárgyon szerepel-szerepelhet a Dávid-csillag (tudományos névvel a hexagramma). Vannak például olyan széder-tálak, amelyeken csupán a magén Dávid jelzi használati szerepét. (Olykor a csillag hat kis háromszögébe kell helyezni az ünnep jelképes ételeit.) Érdekes azonban, hogy Magyarországon teljesen profán témákban is találkozhatunk a Dávid-csillaggal, így sörös- és szódásüvegeken, vagy téglákon is. A serfõzõ, vagy a téglagyártó nyilván így akarta kifejezésre juttatni zsidó származását. Ezeknek a sajátos tárgyaknak is vannak szakavatott gyûjtõi.
Aranyból-ezüstbõl készült Dávid-csillagot és a korábban tárgyalt menórát sokan nyakláncként, karkötõként viselnek, s ezek a jelek régi pecsétnyomókon, amuletteken, medálokon is elõfordulnak. Persze, vigyáznunk kell, hiszen a hatágú csillag, mint említettük, olykor más kultúrákban is felbukkan, sõt, egyszerû díszítõ elem is lehet.
2: Ellátogattunk gyergyóremetei templomhoz is, melynek kertjében Friedrich Klára tanulmányában írtak szerint két kő is van. Mi a kertet bejárva csak egyet találtunk, melyen öt- és hatágú csillagok vannak.
A plébános szerint a kő nem a Tászokról, hanem a remetei erdőből származik, ahonnan még az előző plébános hozatta be. A plébános úr szerint a kövek vésetei zsidó csillagok, valószínűleg nem hallott még arról, hogy az un. Dávid csillag eredete sem a zsidókhoz köthető, megtalálható már mezopotámiai régészeti leleteken is, a zsidóság már csak átvette ezt az ősi jelképet. Gyergyóremetén a templom melletti sírkertben érdemes megnézni azt az első világháborús emlékművet, melyen Nagymagyarország és a Szent Korona is látható.
4:
„a tökéletes egység” az ember úgy ismeri a szent háromság”
HA RAJZOLSZ EGY HÁROMSZÖGET – az a teremtő jele, um. szimbóluma – három ős elem a tűz. a víz és a levegő, ha bele rajzolsz továbbá tökéletes elosztással további sok-sok három szöget – kirajzolódik úgy mond bambán nézed a HATÁGÚ CSILLAG ÉS EZ CSILLAG SE NEM PAJZS SE NEM MÁS EZ A TEREMTŐ JELE – AMIT RÁNK MAGYAROKRA HAGYOTT, KB. EDDIG 2009-IG MÉG EGYHARMADÁT SEM FEJTETTÉK MEG – MÁR MINT A TUDÁSRA GONDOLOK…. ugorni fogunk rövidesen…
szeretettel: spartakusz…
ui: nem muszáj elhinned…
ha nem tudod lerajzolni segítek…
Egyszeűbb : a csillag 6 ága , 6 háromszög, és benne egy 6 szög azaz 666
Ez a cikk is erről szól. A hatágú csillag, vagy Romfa csillag sokkal ősibb eredetű, sátánista szimbólum:
http://churchofgod.hu/content.php?act=hexagram
Valaki valahonnan