KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dr. Bene Gábor S.: Magyarország Nemzetvédő Államtörvényének indoklása, jogalapjának magyarázata

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Magyarok Szövetségének egy tagozataaz Alkotmányos Jogfolytonosságot Előkészítő Tagozat elkészítette a társadalmi vita alapján kiforrott alaptörvény, pontosabban államörvény tervezetét, amelyet rövidesen közreadunk. (Valószínűleg részletekben.)

Az törvény szükségességének indoklása, jogalapjának rövid magyarázata:

Magyarországon a politikai váltógazdálkodás pártjai, sajnos nem vesznek tudomást a nemzet valódi érdekeiről, s arról, hogy maga a váltógazdálkodás is csak olyan megállapodott viszonyok között lenne az országnak megfelelő, ahol a maguk a politikai ellenfelek, vagy ellentáborok is elkötelezettek a nemzet érdekének! (pl. ha csak a Fidesz és a Jobbik váltaná egymást!) Az alkotmányos ismereteit és jogtudatát elveszített magyar társadalom tagjai versenyt szajkózzák az alkotmányozás szükségességének hamis gondolatát. Pedig még az igen liberálisnak mondható Sólyom László is elismerte: „Mindazonáltal a szerves fejlődésen keresztülment történeti alkotmányt egy illegitim parlament fogalmilag kizárt, hogy hatályon kívül helyezze.”

Hagyományos (de jure érvényes) ősi alkotmány, ma sem ad módot parlamenti alkotmányozásra, ám arra nincs is szükségünk! Amire szükség van az egy olyan nemzetvédő törvény, vagy esetleg alap- vagy államtörvény, amely helyreállítja az alkotmány jogfolytonosságát.

Indoklás:

Németországban sem hívják alkotmánynak a legmagasabb közjogi szabályzatot, hanem csak alaptörvénynek. Ráadásul a magyar közjogi felfogás folyamatos fejlődése következtében mára az alkotmány, már inkább erkölcsi kategória, hiszen a szokásjogok alapján működő ősi jogrend minden korszakában az előző korok tapasztalatait leszűrve igyekeztek a törvények szellemét meghatározni. Az alkotmány tehát a magyar felfogásban nem egy törvény, bár a szokásjogok mellett egyes írott jogforrások is alkotják. Ezért van az, hogy a törvényhozás közvetlenül nem alkotmányozhat. A törvény ugyanis: a kor és külső körülmények követelményei – sokszor napi politikai érdekek mentén – módosulhat. Így a törvény szinte naponta változtatható, s ez valóban a mindenkori törvényhozó testületek hatáskörébe tartozik. Állandóságot azonban a közmegegyezésen alapuló„igazság + erkölcs = értékrend” határoz meg, mert az a törvények szelleme, tehát a gyakorlati, bevált alkotmányos normarendszer, mely rövidtávonváltoztathatatlan.

A magyar néplélek és „kultúrgén” ugyan hordozója a Szent Korona működésének, de sajnos az ellenséges katonai megszállások, majd a még rombolóbb kulturális-pénzügyi megszállás következtében, sérült népünk gondolkodása, s ezzel együtt gyengült íratlan alkotmányunk hatása. Sőt, már a társadalom nagy részének nem csak az alkotmányos jogtudata, de a nemzettudata is hiányzik. Mára, több egymást követő nemzedék nem adta tovább az egészséges magyar lelkület és erkölcs kifejlődéséhez szükséges tudást és hitet. De ne mostanában keressük meg a felelősöket, hanem előbb építsük újra a cselekvő nemzetet, s adjuk vissza részére a tartást és hitet adó alkotmányos jogtudatát.

A múlt tapasztalatai, a jelen munkássága és a jövő iránti felelősség azt parancsolja, hogy az alkotmány alapelveit a következő nemzedékek is rendíthetetlenül tiszteletben tartsák. Ehhez pedig vissza kell térnünk a történeti alkotmány szelleméhez. Nemzetünk addig volt szilárd, amíg a tagjai erős szövetségben és a jogrend folyamatosságában éltek. Bár a folyamatosság többször megszakadt a történelmünk során, de a hősi, joghelyreállító küzdelmeink, végül mindig sikeresek voltak. Közjogi szabadságharcaink is, minden esetben azt a joghelyreállítást tűzték ki célul, amiért Bocskai, Rákóczi, Kossuth, Horthy és az 1956-os hősök küzdöttek, s ezt a célt, csak nekünk nem sikerült megvalósítani 56 óta!

A jogrend alapelveit megőrző, a történeti alkotmányba illeszkedő új részletként tehát, most van lehetőség –egy értékeket továbbvivő, de a mai viszonyokhoz (és 1956 szelleméhez) is alkalmazkodó –, új és nemzetvédő törvényre. Olyanra, amely a jelenlegi törvénytelen és nemzetellenes állapotot képes megszüntetni, s az országunk jövő generációinak a biztonságos, fenntartható életfeltételeit nemcsak garantálja, hanem egyúttal az adósságcsapda megszüntetését, s a nemzet minden egyes tagjának az érdekképviseletét is biztosítja.

Már 1991 juniusában megszünt Hazánk katonai megszállása, s így, a rendszerváltó politikusok számára megteremtődött a lehetősége a magyar alkotmányosság helyreállítására. Ám ezt akkor nem ismerték fel, s vállalták a Rákosi-Kádár diktatúra jogrendjének„demokratizált“ jogfolytonosságát. A jelenlegi válság ennek egyenes következménye.

A rendszerváltók által is ideiglenesnek szánt „Ál-alkotmányt“ nem demokratikusan választott testület alkotta, és azt a „szocialista“ rend illegitim országgyűlési képviselői szavazták meg. Jelenleg „hatályos“ alaptörvényünk a hagyományos magyar közjog, de még a nemzetközi demokratikus normák alapján is jogszerűtlen, ezért az úgynevezett „rendszerváltás“ is, egy lényegében törvénytelen helyzetet teremtett. Az ehhez hasonló törvényen kívüli állapotok felszámolására már vannak nemzetünknek bevált hagyományai. Utoljára 1920-ban történt hasonló eset, amikor Nemzetgyűlés hat év alatt állította helyre az alkotmányos jogfolytonosságot. Most ismételten olyan helyzetbe kerültünk, hogy nemzetünknek mint végső alkotmányos tényezőnek nem csak joga, de kötelessége is az alkotmányos rendet helyreállító Nemzetgyűlés összehívása, melynek a Jogfolytonosság helyreállításán túli határozatait népszavazásnak kell megerősíteni. Ez így, nem csak a jogi hagyományainknak felel meg, de összhangban lesz a nemzetközi demokratikus jogelvekkel, az igazán európai jogrend elvárásával is.

Azon szokásjogi alapú történelmi képződmény, amit a magyarság történeti alkotmánynak hív, maradéktalanul magába foglalja:
a) a honfoglaló magyar nemzet törzseinek alapszerződését (vérszerződés);
b) az ógörög természetjog fogalmát és követelményeit;
c) az angol Magna Chartában (1215) és a magyar Aranybullában (1222) lefektetett jogokat;
d) az általános emberi és polgári jogoknak új- és legújabbkori meghatározásait, mint: az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (1782), a francia forradalom által megfogalmazott emberi és polgári jogok deklarációja (1789), az ENSz általános nyilatkozatában lefektetett emberi jogok (1948) s végül – de nem utolsó sorban – az EBESz 1973-as helsinkii zárónyilatkozata;
e) 1848 március idusának követeléseit; az 1956-os Magyar Október mély történelmi gyökerekkel rendelkező s mégis merőben új, elemi népképviseleti formáinak teljes mértékű elfogadását.

A történeti alkotmányunk tehát nem ósdi és használhatatlan, hanem egyedülállóan előremutató és további fejlődésre is képes az újabb és újabb kihívások esetén. Mindezen túl, tartalmazza az egyedülálló magyar hatalommegosztási elméletet – amely tomista alapon -, az apostoli Magyar Királyság alkotmányosságának valóban jövőbemutató elemeit mutatja fel. A magyar nemzet államformája a történelem során mindig alkotmányos királyság volt, amelyben a királyt megillető közjogi főhatalmat nem emberi személy, hanem a Szent Korona, mint egy joguralmi korlát képviselte.

Valószínűleg ez a jogilag támadhatatlan és nagyszerű alternatíva eredményezte azt, hogy sem Trianon, sem a Párizsi „béketárgyalás”az 1947-ben, sem 1956 ősze sem hozhatta meg a magyarság számára a történelmi igazságtételt, sőt még a bolsevik világ összeomlása után sem térhetett vissza az ősei által kitaposott alkotmányjog igazságos útjára.

A történeti magyar alkotmányt azonban sem az 1944. márc. 19.-i német megszállás, sem a háborút követő szovjet elnyomás nem tehette érvénytelenné, csupán hatályon kívül helyezte. Az MSZ tagozata által elkészített, ún. „joghelyreállító és nemzetvédelmi államtörvény javaslat” elfogadása a magyar nemzet megbízottainak a feladata. A Nemzetgyűlésnek, a magyar nemzet önrendelkezési igényének és legősibb – Ópusztaszer, Székesfehérvár, Rákosmező – és legújabb – 1956 – hagyományainak szellemében kell – minden felső hatalomtól, érvényben lévő törvénytől, nemzetközi szerződéstől függetlenül – elfogadnia, jóváhagynia és hatályba helyeznie a Magyar Nemzetvédő Államtörvényt, amely szerint:

Csak a Szent Koronára építhető fel egy szebb magyar jövő egy törvényes Magyarország, ahol nem a pártok, s nem az elbutított többség, hanem a bevált és igazságos jogelvekből táplálkozó ősi jogrend az, mely korlátozza az államot, szolgálja a közösség tagjainak érdekét: a közjót.

Dr. Bene Gábor S.

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “Dr. Bene Gábor S.: Magyarország Nemzetvédő Államtörvényének indoklása, jogalapjának magyarázata

  1. „Csak a Szent Koronára építhető fel egy szebb magyar jövő egy törvényes Magyarország, ahol nem a pártok, s nem az elbutított többség, hanem a bevált és igazságos jogelvekből táplálkozó ősi jogrend az, mely korlátozza az államot, szolgálja a közösség tagjainak érdekét: a közjót.”
    Talaltam (vegre!!!)egy nem kesergo,nem partoskodo,a NEMZET TULELESENEK BIZTOSITEKAT MUTATO hozzaszolast.
    „17. Sün
    2011-08-22 08:10:34
    Az a legnagyobb gond, hogy a multikulti eszméjével, a pénzügyi összeomlással egy időben telepszik a világra az energiaválság is. Úgy van ez most nagyban, mint amikor valaki pechszériába kerül és minden várható rossz egyszerre csap le a családjában. A küszöbön álló energiaválságról igen kevés szó esik, pedig a dzsídípíben mért világ gyorsuló hanyatlása elsősorban ebből fakad. Ma a világ népességének közel kilencven százaléka szállítás útján jut élelemhez. A multik csak addig rakják tele polcaikat akciós szeméttel, amíg az üzemanyag, a szállítás ezt még megengedi. Mihelyt nagyobb lesz a baj, az akciónak vége lesz s marad a szemét. Aztán a szemét is ritkulni kezd, s ekkor lép előtérbe az őstermelő, mint az önállóság jelképe. A globálisból lokálisba forduló világ itt a Kárpát-medencében nem fog éhínséget okozni, s másban sem kell szűkölködnünk. A baj abból lehet, hogy sokan érkeznek majd messzi tájakról, ahol az önfenntartás a művelési kultúrák hiánya vagy a túlnépesedés miatt nem lehetséges, és elvehetik a miénket. Új népvándorlást élünk, fogy a fehér, európai ember, csökken kulturális befolyása, hanyatlik istenfélelme, nő kiszolgáltatottsága. Erre kellene fölkészülni, de nem elsősorban katonailag, hisz a katonásdi manapság alig lehet célravezető, még szuperhatalmak esetében sem, nemhogy számunkra. Azt kellene észrevenni, hogy az országot uraló politikai elit pártállástól függetlenül két urat szolgál. A hatalmat és a pénzt. A különbség csak annyi, hogy az egyik ügyesebben, a másik kevésbé tehetségesen leplezi ugyanazt. Már régen a felvilágosításra, tájékoztatásra kellene használni a médiát, elmondani az embereknek őszintén és egyszerűen, mi várható. Nem egy-egy műsorban kellene óvatosan, néha elhangzania a figyelmeztetéseknek, hanem mindenhol, a háztetőkről is hirdetni kellene. Nem a honvédelemben, nem a gazdaságban, hanem az emberi fejekben kellene erősítést végbe vinni. A gondolkodást kellene megváltoztatni igen rövid idő alatt, ami persze őszinte beszéd híján lehetetlenség. Azonnal be kellene fejezni azokat a képzéseket, amelyek semmire se valók s helyettük valódi ismereteket adni a fiataloknak. Nem vicc, hogy újból szükséges volna megtanulni mesterségeket, fogásokat, megismerni a földet, a növények és állatok természetét és amennyire csak lehet, távolodni a pénztől és csupán olyan eszközként használni, mint egy kalapácsot, ha be akarunk verni egy szeget. Nincs az a politikai hatalom, amely ma megvédhet bármely országot katonailag, pénzügyileg vagy gazdaságilag. Az egyetlen védelem a helyes és közös gondolkodás, a nemzeti összetartozás, az egyet akarás lehet. Valahogy úgy, ahogy a török idők vége felé kialakult egységes nemzeti akaratban már a csecsemő is úgy született, hogy a törököt ki akarta űzni, vagy úgy, ahogy Trianon után egységes volt a nép Horthy rendszerének támogatásában, mert érezte, hogy szinte új honfoglalást kell végre hajtania, ha élni akar, s ehhez remek gazdasági és morális szcenáriót mutatott fel a Kormányzó és politikai elitje. A második háború után mindenkiben megvolt az akarat az ország újjáépítésére, amely bármely politikai rezsim alatt ugyanúgy végbe ment volna, mert nem attól, hanem a ki sem mondott egyet gondolástól függött. És ez hiányzik ma, ez a legnagyobb veszedelem. A kormány, az ellenzék, a média mind arra játszik, hogy a társadalom egyes csoportjai utálják egymást. Szó esik devizahitelesekről, korkedvezményes nyugdíjasokról, médiatörvényről, unióról, árfolyamokról, távoli országok kegyét keressük napi túlélésekért, vitázunk számunkra tökéletesen érdeketlen ilyen-olyan megmondó emberekkel, csak épp a lényegről, a megszokott világunk rohamos felszámolódásáról nem esik szó, sehol nem hallani arról, mi jöhet utána és arra hogyan készülhetnénk fel. Csak remélhetjük, hogy egy gyors összeomlásban, s nem évtizedekig húzódó válságokban érkezik el az új világ, amelyben a kertben kapirgáló tyúk fog a levesbe kerülni, a műhelyben kopácsoló mesterember fog elnyűhetetlen holmikat készíteni, a tanárnak nem kretének kreálta elvárások, hanem hivatása szerint való valóságos tudás átadása lesz a feladata, az orvos nem az orvoslátogató lobbypénzéhez, hanem a beteg szükségletéhez igazítja az orvosság rendelést, s amelyben számon lehet kérni az országokat vezető elitet úgy, hogy ne legyen lehetőségük kitérni a válasz és a felelősség elől.”
    http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/sarkosan_fogalmazva_20110822.html?hsz=1
    Tisztelt Dr. Bene Gábor S.!
    Majdcsak eszhez terunk!Annal is inkabb,mert az ido egyre fogy,tenni kell mar,nem partoskodni.Felteve,hogy mindenki tulelni akar,de nem a masik rovasara.

    1. 1. Erdélyi intelmek !!…..FONTOS!!!
      http://hunnio.com/news.php?readmore=183
      2. „az ido egyre fogy,tenni kell mar,nem partoskodni.Felteve,hogy mindenki tulelni akar,de nem a masik rovasara.”
      Akkor most tényleg a zsidók a hibásak?
      http://hunnio.com/news.php?readmore=184
      3. Mert ami korulottunk van,amit latunk,az csak mind elterelo hadmuvelet…
      Globális Terrorizmus utca 666.
      http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=144

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük