KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dr. Bene Gábor S. : Jog és igazság II.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Ha globalizációról beszélünk, akkor nemcsak a gazdasági és kulturális uralom világméretűvé válását és annak egyoldalúságát ostorozzuk, hanem azt a jogi globalizációt is, amely a bankárkasztnak és az őket kiszolgáló lakájoknak legjobban szükséges, hiszen éppen a jog eszközrendszere az, amely biztosítja számukra a hatalom megtartását. Mivel az első részben megvilágítottam az AB szerepét és létrehozásának valódi céljait, így vizsgáljuk meg azt, hogy igazak-e állításai?

„a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években.”

A 2010. március 1-2-i teljes ülésén fejtette ki Paczolay Péter, a Taláros Testület akkori elnöke a következőket:

„A most lecsengő parlamenti ciklusban huszonhárom törvényt semmisítettünk meg. Ezt a mutatót nem tartom mérvadónak, miután sok minden befolyásolja, hogy mikor döntünk egy törvényről. Inkább a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez.”

Álláspontom szerint azonban az AB tevékenysége is szerepet játszik a színvonal esésében, hiszen tevékenysége nem a törvényhozás minőségi emelkedését szolgálja, sokkal inkább abban merül ki, hogy a paktumszerűen bebetonozott ál-alkotmányt megvédje, s így a valódi magyar alkotmányosság visszatérését, szinte megakadályozza. Ha ugyanis megnézzük a megsemmisített törvényeket, akkor azonnal szembetűnik, hogy még véletlenül sem hivatkoznak a történelmi alkotmányosságunk jogelveire, tehát sokkal inkább lehetne őket alkotmányellenes bírók gyülekezetének hívni. Az óriási fizetéssel rendelkező alkotmánybírók tehát nem veszik észre, hogy a rendszer, amely nagyon hangzatos elveket hirdet: valójában élet és társadalomellenes.

Tengernyi dilemmával, értelmezéssel, vitákkal kísért kérdésekre adott már választ ad a testület, de arra még soha nem „vetemedett”, hogy a valódi magyar alkotmányosság jogfolytonosságának kérdését felvesse, pontosabban figyelmeztesse a politikai osztály tagjait, a jogfolytonosság visszaállításának kötelezettségére !

Paczolay akkori nyilatkozatában szerepelnek a következő gondolatok is: „Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét. Húsz év alatt rengeteget változott a magyar társadalom. Ezt szerintem a jog és az alkotmány is követte.”Majd később így folytatta: „A jó alkotmánynak a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana. Nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhetőmeg. Ez a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra valóban szükség van.”

Elemezzük csak ezeket a gondolatokat!Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Szerintem viszont azért élő, mert a magyar joghagyományban csak élő személynek lehetett birtoka és tulajdona. Miután minden magyar érték (pl. a föld) csak magyar érdeket szolgálhat, így minden föld tulajdonosa a Szent Korona, aki így „élő” személy. De a ehhez hozzáteszem, hogy mivel minden állampolgár a Szent Korona élő tagja, így (pl. a föld) osztatlan közösségi tulajdon, amelyen birtokjogot is csak és kizárólag Szent Korona tag szerezhet, de ő is, csupán a közösség kiemelkedő szolgálatával! Harmadrészt, a főhatalmat is „élő” személyként gyakorolja a Szentkorona, mint az államot is kordában tartó, igazságos, joguralmi alkotmány! A társadalmi elvárásokhoz pedig csak annyiban alkalmazkodik a Szent Korona (alkotmány), hogy az igazságosságot nemzetünk mindig tisztelte és elfogadta. „Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét.” Nos, éppen ezért volt a történeti alkotmányunk részben íratlan és részben írott, mert csak akkor és csak azokat az elveket foglalták írásba, amelyeket valamelyik fél nem tartott be, van sorozatosan megszegett. A történeti alkotmány ereje olyan nagy, hogy annak tisztelete mindenképpen megerősítené a nemzetet, s különösen erkölcsileg és tudatilag nagyon megerősítene bennünket. „A jó alkotmánynak a társadalom értékvilágát kell kifejeznie.” Sőt ezt az értékvilágot kell olyan színvonalra emelni, hogy a törvénytisztelet ne csak a joghátránytól való félelemben, hanem az értékelvű magatartás nagyszerűségéből fakadjon. (többek között ezért hirdettem meg a morális forradalom eszméjét 2006-őszén!) „Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana.” Ezen mondat után azonban szomorúan megállapítom: az AB teljesen önérdekűen ragaszkodik az ál-alkotmányhoz! Mert az ugyan igaz, hogy a társadalmi atomizáció igen sikeresen bontotta le az értékközösségeket, de ha nem is „új” alkotmányhoz, de az 1000 éveshez mindig is ragaszkodott a nemzet, s a kifosztottak ma igenis egy nemzetvédő törvényért kiáltanak! „….bizonyos közös célokra valóban szükség van.” S ez a közös cél az, ami a magyarságot mindig összetartotta, a Szent Korona alkotmányossága! Amely a magyarság történelme során mindig a megmentőnk lett, s ma is gyűlölködő hisztériát kelt a bankárkaszt és lakájaik sorában, de amivel a magyar társadalom emberi oldalának alapja az igazsághoz való jog megteremtése és érvényre juttatása, így a magyar emberek lelkében ott a hiányérzet, amelyet csak a Szentkorona alkotmányossága tud betölteni! A globalizáció ártalmai helyett pedig jöjjön el az a pillanat, amikor az emberiség felismeri a jog és az igazság egyetlen lehetséges megvalósulását, a szakrális joguralmat, ahol az igazságos jogelvek gátolják meg a magánérdekű egyeduralmat és a közjót szolgáló jogrend visszatér a Kárpát-medencébe. Amikor ez megtörténik, az emberiség páratlan felvirágzáshoz vezet, s a közjót szolgáló globalizmus emeli fel a nemzeteket. A magyarság azonban nem kiválasztott nép és nem is felsőbbrendű, hanem a mágikus világlátás népe, a szenvedésével a világot megváltó kultúra népe, az emberiség felemelkedésében és magára találásában kulcsszerepet játszó nép. Azon népek ugyanis, amelyek nem ismerik fel, hogy a relatív igazság és hamisság, a relatív jó és rossz, olyan jogrendet indukál, amely teljesen kifordítja magából az emberiséget, s önzővé és gátlástalanná teszi valamennyi nemzetet.

„Az alkotmánybíráskodás küldetése az emberi jogok kiszélesítése. Az alkotmánybíró elsősorban a jogok és nem a rend pártján áll.” Az emberi jogok pedig attól nem függhetnek, hogy az állam kegyeskedik-e azt biztosítani, vagy sem! Az emberi jogokat csak közösségben tudja megélni mindenki, s csak a közösség biztosíthatja annak valódi tartalmát. Úgy ahogy az Aranybulla tartalmazta az ellenőrzött és osztott hatalomgyakorlásnak a közösség általi ellenőrizhetőségét, s a jogok és kötelezettség egyensúlyának megsértése esetére valódi joghátrányt! A jogok és kötelezettségek tisztelete esetén pedig az érdemhez mért jutalom illesse a Szent Korona tisztelőit!

Ki kell törni végre a szellemi kalodából, a bankárkaszt képernyővarázsából, az áltudományos agymosásából, a jogi globalizmus lakájainak csalafintaságaiból!

1. § Magyarország: köztársaság. (Ám jogfolytonosan Alkotmányos királyság!)

2. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.(nem független mert a lakájok elárulták, nem demokratikus mert befolyásolt a választópolgár)

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (a nép azonban nem szuverén, mert egyrészt nem képes befolyás menetesen gyakorolni a hatalmat, sőt még az alkotmány kérdését sem merik népszavazásra bocsátani, pedig az elsődleges hatalom gyakorlónak a népet tekinthetjük, mert a képviselő felhatalmazása mindig csak származékos lehet!!

3. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. (remélem ez teljesen egyértelmű, s nem kell elemeznem, hogy a hatalom erőszakos megszerzése 1956-tól folyamatosan fennáll, s kizárólagos birtoklását közönséges csalásokkal tartja fenn a hatalom.

Írásom után pedig ide másolom a 100-ak Tanácsának nyilatkozatát!

Szeged, 2011-02-17 Dr. Bene Gábor S.

Magyarország Alkotmányának szabályozási elvei

A Százak Tanácsa a Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről az Országgyűlés Alkotmány előkészítő eseti bizottsága által 2010. december 20-án az Országgyűléshez benyújtott határozati javaslatról a következő állásfoglalást fogadta el:

Szükséges és üdvözlendő, hogy Magyarország alkotmányos alapjait rendezzék a kor követelményei és az ország éltetendő történelmi öröksége alapján. A közzétett elvek döntően meghatározhatják az országgyűlés döntéseit. Még van lehetőség arra, hogy megfelelő alkotmányozó akarat javítsa, alakítsa az elveket. A Százak Tanácsa ezért néhány alapvető jellegű, később nem pótolható módosítás szükségességére hívja fel a döntéshozók figyelmét.

1. Az „új alkotmány” szóhasználat helyett az „alaptörvény” fogalmának visszahonosítását tartja jónak, mert az felel meg a több évszázados (inkább évezredes) magyarországi hagyománynak, a történeti alkotmány törvényekből és (régebben) jelentősebb szokásokból alakult szerves folyamatának, összeköti a múltat a jelennel. A nemzet, az ország azonos önmagával, a saját múltjával, történetével. Az „új alkotmány” fogalmának van értelme az 1949. évi XX. törvénnyel szemben, de nincsen értelme a valódi, a történeti alkotmánnyal szemben, mert így annak tagadását jelenti, amikor valójában annak legújabb fejezetét jelentheti.Egyszerre két alkotmánya (történeti és kartális) nem lehet egy országnak.
Magyarország történeti alkotmánya, több mint harminchárom nemzedék történeti- jogi- politikai tapasztalatát hordozza, folytatása megbecsülhetetlen hitelességet és szellemi erőt adhat az erről döntő alkotmányozó hatalomnak és a jelen magyar nemzedéknek. Kifejezi a nemzeti és állami függetlenséget, az önkényuralmi hatalom gyakorlás tilalmát, a Szent Korona szuverenitásában megcsillanó népfelséget, a személy szabadságát és sérthetetlenségét, a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, a jogegyenlőséget, az önkormányzatiság elvét, a jogállam, és a joguralom elveivel egyenrangú Szent Korona tanát.

2. A Magyar Állam főhatalma és alkotmányos rendje, amely elutasítja és elítéli az önkényuralom minden formáját, folyamatos a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel. Az Alaptörvény állapítsa meg, hogy a jelen magyar államhatalmat megelőzően létezett legutolsó szuverén alkotmányos államrendszer idegen nagyhatalmi katonai megszállás folytán 1944. március 19-én szűnt meg.

3. Magyarország legyen újra olyan alkotmányos és joguralmiállam, amelyben a nemzet hatalmát a közjó és az igazságosság szolgálatába gyakorolja.

4. Magyarország alkotmányos életének történeti forrása a mindenható, gondviselő Istenbe vetett hit és bizalom alapján szerveződött keresztény magyar állam. Az alaptörvény egyaránt védelmezze a nemzet azon részét, amely Istenbe veti bizalmát, s azon részét, amely – tisztelve a hívők szándékait – más egyetemes értékeket tart becsben.

5. Létesüljön kétkamarás országgyűlés, létre kell hozni a felsőházat. Ebben foglalhatnak helyet a társadalmi munkamegosztás képviselői, a megyék küldöttei és foglalkozási (hivatásrendi) érdekképviseletek, köztestületek, az egyházak, az ország határain kívül élő magyarság, a nemzeti és etnikai kisebbségek küldöttei és a szellemi élet kiválóságai. Ez a nemzet többirányú közjogi és érdekképviseletét, a képviselet teljesebb, szerves rendszerét jelenti, s ez felel meg a közjogi hagyományainknak is. A törvénytervezetek két szinten történő megvitatása, a népképviseleti kamara elsőbbségének elismerése mellett erősíti azok alapos vizsgálatát, az alkotmányosságot.

Budapesten, 2011-01-06

Százak Tanácsa

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “Dr. Bene Gábor S. : Jog és igazság II.

  1. Tisztelt Bene Gabor S.
    Koszonom a cikkenek alabbi mondatait:
    „Azon népek ugyanis, amelyek nem ismerik fel, hogy a relatív igazság és hamisság, a relatív jó és rossz, olyan jogrendet indukál, amely teljesen kifordítja magából az emberiséget, s önzővé és gátlástalanná teszi valamennyi nemzetet.”
    „S ez a közös cél az, ami a magyarságot mindig összetartotta, a Szent Korona alkotmányossága! Amely a magyarság történelme során mindig a megmentőnk lett, s ma is gyűlölködő hisztériát kelt a bankárkaszt és lakájaik sorában, de amivel a magyar társadalom emberi oldalának alapja az igazsághoz való jog megteremtése és érvényre juttatása, így a magyar emberek lelkében ott a hiányérzet, amelyet csak a Szentkorona alkotmányossága tud betölteni! A globalizáció ártalmai helyett pedig jöjjön el az a pillanat, amikor az emberiség felismeri a jog és az igazság egyetlen lehetséges megvalósulását, a szakrális joguralmat, ahol az igazságos jogelvek gátolják meg a magánérdekű egyeduralmat és a közjót szolgáló jogrend visszatér a Kárpát-medencébe.”
    „Az Alaptörvény állapítsa meg, hogy a jelen magyar államhatalmat megelőzően létezett legutolsó szuverén alkotmányos államrendszer idegen nagyhatalmi katonai megszállás folytán 1944. március 19-én szűnt meg.”
    „Magyarország legyen újra olyan alkotmányos és joguralmiállam, amelyben a nemzet hatalmát a közjó és az igazságosság szolgálatába gyakorolja.”
    „Magyarország alkotmányos életének történeti forrása a mindenható, gondviselő Istenbe vetett hit és bizalom alapján szerveződött keresztény magyar állam.”

  2. Köszönjük Bene Gábor! Tegnap előtt reggel a ‘magyar 1’es tévében azt mondta egy alkotmányjogász, hogy azért nem lehet visszatérni a történeti alkotmányhoz, mert az előírja, hogy minden hatalom forrása a Szent Korona. Azt már nem tette hozzá, hogy amely hatalmat egyaránt gyakorol az uralkodó(/kormányzó/elnök) és a nép.

    1. „azért nem lehet visszatérni a történeti alkotmányhoz, mert az előírja, hogy minden hatalom forrása a Szent Korona. Azt már nem tette hozzá, hogy amely hatalmat egyaránt gyakorol az uralkodó(/kormányzó/elnök) és a nép.”
      Es a magyar nemzeti vagyon- liberalis-globalis multikulti-kifosztoit magyar birosag ele allitana.A Szent Korona tulajdon NEM ELADHATO.Vagyis vissza minden elrablott nemzeti tulajdont.
      Hat ezert nem akarjak a torteneti alkotmanyt.

  3. Az Unokakat nem adom!!!!
    Ha vakaki netan-tan a FIDESZ-KDNP fele alkotmanyozas es „nepszavazas utjan doljon el”-ben gondolkodik,annak ajanlom az alabbi igen szellemes,frappans velemenyt a „nepszavazas” intezmenyerol:
    „Először is nagyon jól tudom, hogy „a népet” mindenről és annak ellenkezőjéről is meg lehet győzni. Aki népszavazást emleget, az elfogadja, hogy ha 10 emberből csak egy normális és józan, a többi meg részeg és műveletlen, a 9-eknek jogában áll leszavazni az egyetlen normálist. Mert: „többség győz!” Ne legyen kételyeink, a népszavazás azt jelenti, hogy ma ki fogja becsapni és milyen – természetesen: szerinte „szent” – célok mentén az embereket.
    Arról nem is beszélve, ugyan minek küldtem (?) őket abba a nagy házba, ha még egy általános érvényű jogszabályt sem tudnak elfogadni? Mert hogy nem számítógépes játékokat játszani és költségátalány papírokkal bűvészkedni, berúgni és nőzni, 200-zal autókázni, az biztos. Aki a „népfelség elvét” fontosnak tartja, szíveskedjen újra elolvasni az „Állatfarmot”, de előtte vegyen pár papírzsebkendőt, hogy a végére elsirathassa saját naivitását.”
    Választójogot a halottaknak! cimu cikk
    http://szentkoronaradio.com/blog/nyugati-level/2011_02_14_valasztojogot-a-halottaknak
    Ebredj magyar,egy hajoban evezunk!

  4. Ime,itt a jovo!
    Orban Viktor nem hazudott!
    Azt azert remelem,a PART ALKOTMANYUKAT NEM TUDJAK LENYOMNI a nemzet torkan.
    Mit is mondott OV 2005.junius 23-an?
    Csak nem tan tudott az 1 evvel azelotti izraeli zsidobetelepitesi egyezmenyrol?”
    Idézet Orbán Viktortól
    Orbán Viktor:
    „A Likud egy nemzeti párt, kormányzópárt és
    nemzeti párt Izraelben. Mi is nemzeti párt vagyunk Magyarországon,
    az elveink is közel vannak egymáshoz, szeretnénk, hogyha
    a jövőben az együttműködésünk az még szorosabb
    lenne, mint a múltban volt. Ennek a jövőre nézve lehet jelentősége”
    Izrael, 2005. június
    23.”
    AZ UNOKAKAT NEM ADOM!
    Ebredj,magyar!Egy hajoban evezunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük