Devizahiteles perek és vörösiszap-ügy − mi a közös?
Veszélyes, megdöbbentő és nemzetközi összehasonlításban szinte példátlan, hogy Magyarországon a magát „demokratikus gondolkodásúnak” illetve baloldalinak nevező közéleti értelmiségiek többsége, a jogásztársadalom jelentős része és a bírói kar számos „szószólója” a vadkapitalista cégvezetők és bankárok, s nem az utóbbiaknak kiszolgáltatott emberek mellett áll ki a nagy nyilvánosságot kapó, sokaknak hatalmas szenvedést okozó tragédiák s az ezek alapján indult jogviták kapcsán. E körbe tartozik napjainkban a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőeljárás és az úgynevezett „devizahiteles” perek.
Úgy tűnik, hogy a „politikailag korrekt” megközelítés mindkét ügyben a profitközpontú döntéshozatal követelése, azaz annak normává tétele, hogy a féktelen haszonszerzés olyan legitim törekvés, amelyet a jognak el kell ismernie és védenie kell.
Az, hogy ezekben az ügyekben milyen bírósági döntés születik, meghatározó lesz Magyarország és a magyar emberek jövőjére. Válhatunk olyan „harmadik világbeli” országgá, ahol egy szűk milliomos réteg folyamatos gazdagodása érdekében eszközként, tárgyként használja a kiszolgáltatott, az állam és a jog által védtelenül hagyott emberek tömegeit, veszélyeztetheti testi-lelki egészségüket, pusztíthatja a teremtett természetet, szennyezheti a környezetet, semmibe vehet alapvető biztonsági és munkavédelmi előírásokat, okozhat halált, sérülést, betegségeket, elszegényedést, hajléktalanná válást… Vagy válhatunk olyan országgá, ahol az emberi személy méltósága, élete, biztonsága, az egészséges környezet megóvása a legfontosabb érték, s a jog is ezeket szolgálja. Pénz- és profitközpontú vagy ember- és természetközpontú gondolkodásmód és döntéshozatal? Ha az utóbbit választjuk, meg kell szólítanunk a közvéleményt formálókat, a döntéshozókat, ideértve az igazságszolgáltatást is. Nem egyszer, hanem sokszor. Folyamatosan. Amíg meg nem hallják. Értenünk és terjesztenünk kell, hogy miről is szólnak valójában ezek az ügyek, ezek a „peres eljárások”. Ezért szólalok meg sokadszor a vörösiszap-ügyben, ezúttal Kepli Lajos környezetmérnökkel, országgyűlési képviselővel, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnökével együtt – segíteni próbálva a tisztánlátást, az ügy megértését. A következő téma a mostanival egy-gyökerű lesz: devizahiteles perek, igazságszolgáltatás, jog előtti egyenlőség (?).
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mit is várunk ezektöl a perektől?
Aki bármi pozitív (számunkra) döntést is vár, annak gyermeteg elképzelései vannak az „életről”.
Mindenkinek átértékelésre van szüksége, aki még nem tette meg.
Ez nem pesszimizmus, ez a realitás.
A népek, a rabszolgák javára nem lehet győztes döntés. Legfeljebb, olyan felemás ítélet születhet. Mint ismerjük. Ezzel már a pofánk befogva.
Ki a felelős, a bank, a gyártulajdonos? Mint tudjuk, aki a háttérhatalom, a pt része, azok nem lehetnek.
Miért?
Azért, mert ők megnevezhetetlenek!
Nem is ismerjük őket. Amerikai? Izraeli? Spanyol?….
A gyurcsány? Az otp? Az mnb?….
Valamennyit, valamely külföldi hatalom írányít. Ők név nélkül születtek, névnélkül halnak.
Az igazság a lelkünkben lakozik, tudjuk kik a felelősek, ha tudjuk, de sosem lesznek elitélve.
Ne néz híradót, filmeket, az összes médiát el kell feledni, soha ne hallgass senkire. Benned van az igazság.
Amit érzünk, látunk, hallunk a természet hangjaiból, az, az igazság.
Ne reménykedjünk, éljünk!
Aki él, az a lelke kincseit tovább adja, aki nem él, az halott, nincs mit önzetlenül adnia.
Éljünk minél többen!
Az élni akaró nagy többség győzni fog.