Devecseri lakossági fórumom – beszámoló

 
Helyi lakosok felkérésének tettem eleget tegnap – január 15-én szombaton – akkor, amikor néhány perccel a megbeszélt 9. órai kezdési időpont után a Grácia Panzióban ügyvédként megkezdtem tevékenységemet.


Tudomásom szerint Devecser Polgármestere a lakossági fórumhoz helységet felkérés ellenére sem biztosított, de a Polgármesteri Hivatallal csaknem szemben lévő Panziónak talán 6×10 méteres terme az abban lévő 60-70 székkel együtt a megbeszéléshez megfelelő volt.
Bevezetésként hivatkoztam arra, hogy Széchenyi István szerint csak az lehet derék ember, aki nemzetéért kiáll, Petőfi szerint pedig áldozat és tett az a két tükör, mely az igazi honfiut megmutatja, majd közöltem azt, hogy személyes sértésnek tekintem azt, ha bárki az iszapkárosultak közül az általam vállalni kívánt ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatosan bármiféle javadalmazásomat szóba hozza.
Ezt követően rátértem arra a problémára, aminek rendezésére előzetesen telefonon a fórum szervezője felkért, arra, hogy mindazok a devecseri, vagy kolontári ingatlantulajdonosok, akiknek ingatlanát a vörös iszap szennyeződés nem érte el, de ingatlanuk forgalmi értéke a tragédia bekövetkezte pillanatától töredékére csökkent a korábbi értékhez képest, milyen jogi eszközökkel kérhetnek kártérítést.
Ennek a fajta kártérítési igénynek jogi hátterének ismertetését az Alkotmány 8. § 1. bekezdésének felolvasásával azért kezdtem, mert eszerint az államnak elsőrendű kötelessége az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, és mivel az Alkotmány 13. § 1. bek. szerinti tulajdonhoz való jog biztosítása az embereknek ilyen alapvető jog, nincs törvényes lehetőség a tulajdonhoz való joggal szemben sem közérdekre, sem olyan érdekekre hivatkozni, hogy hány ember válhat munkanélkülivé akkor, ha „szegény” MAL Zrt károkozó a károsultak kárának kifizetése esetén fizetésképtelenné válik.

——————
Rátérve az ingatlanok forgalmi érték csökkenése miatti kárigény jogi mibenlétének tisztázására, előbb ismertettem a tulajdonjog részjogosítványainak Polgári törvénykönyv szerinti birtoklás (98. §), használat és hasznok szedése (99. §) valamint rendelkezés (112. §) jogát,
ismertettem az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkének „Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához” kezdő mondatát azért, hogy eljussak az Egyezményben rögzített „szabad rendelkezési jog” fogalmához.
Ahhoz a fogalomhoz, ami világosabban fogalmazza meg a tulajdonjog rendelkezési jog részjogosítványának lényegét, mint a Polgári Törvénykönyv, hiszen a „szabad” szónak használata elvezet a devecseriek által számomra feltett kérdésnek lényegéhez az Egyezmény következő mondatával:
„A szabad rendelkezés joga feltételezi a jószág vagyoni értékét.”
A lakossági fórumon tehát ilyen indokolás mellett és hivatkozva a Ptk. szerinti „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” törvényszövegre, kétségtelenné tettem azt, hogy perben a vörös iszap szennyeződéssel érintett településeken mindazon ingatlanoknál is értékcsökkenés miatti kárigény alappal érvényesíthető, mely ingatlanok használatával kapcsolatosan a vörös iszap szennyeződés egyébként kárt nem idézett elő. Az ingatlanokat elárasztó vörös iszappal a használatban okozott kár pontosan ugyanolyan tényleges kárnak tekintendő kártérítési peres eljárásban a MAL Zrt ingatlanának átszakadása folytán, mint az ingatlanoknak emiatti értékcsökkenése a jövőre nézve.
====================
A továbbiakban ismertettem azt, hogy a kár megtérítése irásnti peres eljárásban a követelés jogalapja több jogszabályhelyre alapítva is megállapítható, ezek közül arra a jogalapra kívánok a perben hivatkozni, mellyel szemben a MAL Zrt eredménnyel semmiféle módon nem tud védekezni. Előadtam azt, hogy erre leginkább a Ptk. 100. §
„A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni, minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”
jogszabályhely alkalmas az EBH 2007. 1600. számú döntvényben írtak figyelembevételével is. Ugyanis a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján közreadott döntvényben irt hasonló jogi megítélésű károkozási eset analógiájára Devecser, vagy Kolontár valamennyi lakóházának értékcsökkenése miatti károkozási tevékenység értékelése során
teljesen mindegy az, hogy mi okozta a tározó falának kidőlését,
teljesen mindegy az, hogy a MAL Zrt magatartása melyen mértékben volt a károkozás
szempontjából felróható, egy a lényeg. Az, hogy a MAL Zrt tulajdonában álló tározóból kiömlő vörös iszap okozta azt, hogy egyik napról a másikra akár egytizedére csökkent a lakóházak forgalmi értéke.
Valamint az is mindegy, hogy jövőben milyen lesz a város levegője, vagy milyen beruházásokat fognak itt végezni, egyetlen szempont a lényeges. Az, hogy az ingatlanokat akár 90 %-kal olcsóbban lehet csak 2010. október 4-e után eladni, mint október 4-e előtt.
Közöltem azt is, hogy természetesen a veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó Ptk. 345. § 1. bek-re is hivatkozom ezt meghaladóan a jogcím megjelölésnél azért, mert ennek a jogszabályhelynek utolsó mondata szerinti
„Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.”
rendelkezés miatt a MAL Zrt-nek így is értékelhető polgári jogi felelőssége alól csak akkor szabadulhat, ha bizonyítani tudja azt, hogy elháríthatatlan olyan ok idézte elő a tragédiát, mely tevékenysége körén kívül esik. Azaz eszerint sincs reális lehetőségre a felelősség alóli menekülésre.
Azt pedig ide kapcsolódóan mondtam el, hogy érthetetlen számomra az, hogy más ügyvéd által már megindított peres eljárásban egyáltalán miért került szóba az, hogy az a MAL Zrt veszélyes üzemi tevékenységet folytat, vagy sem. Ugyanis a veszélyes üzemi tevékenység meghatározásának semmi köze ehhez az ügyhöz. Hanem csak annak, hogy „emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat” a MAL Zrt, vagy sem. Erről pedig nem érdemes vitatkozni.
——————————
Ki kellett térnem ide kapcsolódóan a fórumon arra is, hogy egy héttel ezelőtt a Magyar Hírlapban Tálai András államtitkár úgy nyilatkozott, hogy azért nem javasolja a peres eljárást, mert lehet, hogy a per végén a MAL Zrt fizetésképtelenné válik, és így végrehajthatatlan lesz az ítélet.
Erre az esetre gondolva adtam elő, hogy a bizonyítási eljárás leszűkítését, peres eljárás egyszerűsítését csak addig tervezem, ameddig a MAL Zrt fizetésképtelensége nem vetődik fel. Attól a pillanattól kezdődően, amikor ez a fizetésképtelenség reálisan felmerül, nyomban kiterjesztem a keresetet a felelősségre vonható állami szervekre – Környezetvédelmi Hatóságra – tározó építési engedélyét kiadó jogi személy jogutódjára – Polgármesteri Hivatal, Jegyző – Alkotmány 8. § 1. bek-e alapján a Magyar Államra,  valamint a MAL Zrt tulajdonosaira is. Természetesen azzal együtt, hogy utóbbiakkal szemben a jogalap a Ptk. 339. § alapján áll fenn, és ez esetben a kárért való felelősség kérdésében bizonyítási kötelezettség terhel bennünket.
Tájékoztattam arról is a jelenlévőket, hogy utóbbi jogi lehetőség miatt természetesnek tartom azt, hogy az állam nevében eljáró Tálai András, vagy más állami alkalmazott a peres eljárásról lebeszélni igyekszik a károsultakat Devecser Polgármesterével együtt, hiszen a Magyar Állam, vagy a Polgármester a kártérítési peres eljárásban lehetséges ellenérdekű félként jöhet számításba a károsultakkal szemben.
A Magyar Állam és állami szervek kártérítési felelősségével kapcsolatosan szóba hoztam azt, hogy a Ptk. 28. § 2. bek-e alapján őket „kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség” még a költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.
=====================
Közöltem azt, hogy ügyvédi szempontból a peres eljárás végig vitele rendkívül egyszerű, és mivel minden egyes tulajdonosnál azonos tényállással kell érvelni a keresetlevél szerkesztésekor, egy-egy ingatlanra vonatkozó keresetlevél szerkesztése néhány percig tart. Számítógépen az egyes ingatlanokat megkülönböztető adatokat kell csak kicserélni a már általam egyébként megszerkesztett keresetlevélen, és után a mellékletekkel együtt a Fővárosi Bírósághoz továbbítani.
Fővárosi Bíróság illetékességét a perben a MAL Zrt székhelye adja azzal, hogy valamennyi ingatlanra vonatkozóan a hatásköre biztosítása érdekében 5.100.000.-Ft. igényelek a keresetlevél szerint azzal, hogy az egyetlen bizonyítási eszköz, a bíróság által beszerzendő ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján később a kereseti kérelmet, a követelt összeg mértékét pontosítom.
Előadásom során a hallgatóságnál szétosztottam beszámolóm után is olvasható tényállást, valamint meghatalmazást tartalmazó okiratokat azzal, hogy aki az kívánja, hogy a peres eljárása során ügyvédként tevékenykedjek, az küldje vissza postán részemre a kitöltött és aláírt tényállás, meghatalmazást, ingatlanára vonatkozó tulajdoni lapot és hatóság által záradékolt, megfelelő módon kitöltött költségmentességi nyilatkozatot. Amennyiben ezeket postán átveszem, úgy az érdekelt tulajdonosoknak a számukra gyártott egy példány keresetlevelet szintén postán megküldöm azzal, hogy ezzel egyidejűleg három példány keresetlevelet a bírósághoz továbbítok.
Közöltem azt, hogy szerintem akár méltányosságra is hivatkozással a perben illeték feljegyzési jog megadása a bíróság által elérhető az esetben, amennyiben a költségmentesség megadásához szükséges feltételek nem is állanak fenn, és illetékfeljegyezési jog esetén egyetlen költségként 2-300.000.-Ft- olyan szakértői költségre kell a tulajdonosoknak számítani, amit a bíróság felhívására ki kell fizetni. Kedvező ítélet esetén ezt a költséget perköltségként a bíróság az ügyfelek javára megtérítteti.
Közöltem azt, hogy szakértői vélemény beszerzésére szerintem legalább októberig várni kell azért, mert egy évnek el kell telni ahhoz, hogy az ingatlanforgalom változását a szakértő megalapozottan értékelni tudja, azaz a peres eljárás megkezdésével semmi esetre sem késtünk el.
Közöltem azt, hogy természetesen az értékcsökkentéstől eltérő kártérítési igényeket is kész vagyok érvényesíteni akkor, ha részemre bármilyen címen fizetendő költséget nem hozzák szóba, de ez esetben kérem azt, hogy siófoki ügyvédi irodámban előzetes telefon után keressenek fel.
Elmondtam azt, tőlem ne várják el azt, hogy a peres eljárás alatt alperesekkel bármiféle megbeszélést folytassak, mivel olyan mértékben tartom erkölcstelennek azt a magatartást, hogy miközben a leggazdagabb száz között nyilvántartott MAL Zrt tulajdonosok évről évre milliárdokkal növelik a cég termelése folytán vagyonukat, mások a termeléssel összefüggésben életüket, vagyonukat vesztették el, hogy megbeszélésre, vagy egyezségre ebben az ügyben képtelennek tartom magam.
Végül szóltam arról, hogy 2010. november 18-án a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől kaptam választ Dr. Orbán Viktor miniszterelnöknek megküldött azzal a keresetlevelemmel kapcsolatosan, melyben ismertettem azt, hogy miként perelném a Magyar Állam nevében a MAL Zrt-t, illetve tulajdonosait 23 milliárd forint kártérítés megfizetése iránt. Arról a levélről, melynek alsó részén
„Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett.”
szövegrész olvasható. Elmondtam, hogy emiatt az intelem miatt a levélről többet nem mondhatok el.
=====================
Megközelítőleg 120-150 fő vehetett részt a lakossági fórumon, és a végén természetesen mindenkinek válaszoltam olyan kérdésére, mely a kérdezőt érdekelte, vagy eltért a problémája a többitől.

Sajnos csak 40-40 db. tényállást, illetve meghatalmazást vittem magammal, ezek egy perccel az osztás után a hallgatóságnál eltűntek, így az fórum szervezőjét arra kértem, hogy másolatokat készítsen és a Panzió bejáratánál a következő napokban bárki ehhez hozzájusson.

Nehéz feldolgoznom azt a pillanatot, amikor egy feketébe öltözött alacsony idős hölgy jött a fórum után hozzám és csak annyit mondott, hogy fia akkor halt meg, amikor kiment a vörös iszaphoz másokat menteni.

Azt nem mondta, hogy problémáit bárki intézné, ezért természetesen kértem arra, hogy keressen fel Siófokon.

Én nem tudom azt, hogy miből vannak a MAL Zrt milliárdosai, ezért még azt sem kívánom, hogy egyszer, legalább egyszer nézzenek ennek a hölgynek úgy a szemébe, ahogy én belenéztem.

Lehet, hogy még akkor is a milliárdjaikra gondolnának.
Siófokon 2011. január 16. napján.
Dr. Léhmann György
===============================================================

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata     ==========================================================================
Tényállás:
A világon eddig páratlan katasztrófa következett be 2010. október 4-én 12 óra 25 perckor.
Az alperesi MAL Zrt tulajdonában lévő, Ajka és Kolontár között található 300×500 m-es 10-es számú vörös iszap zagytározónak északnyugati sarkánál a tározó fala átszakadt, és 1 millió m3 folyékony lúgos anyag árasztotta el a környéket. Kolontár belterülete fele részben, Devecser pedig egynegyedében, összesen 40 km2 terület vörös iszappal lett ily módon szennyezve.
A tározó falazata a 80-as években készült el masszív, beton kemény anyaggá összeállt salakpernyéből, majd ez évben azt követően, hogy a tározó színültig megtelt vörös iszappal, a falazatot magasították annak érdekében, hogy még több mérgező anyagot helyezhessen el alperesi cég a tározóban. Ez a felelőtlen alperesi magatartás, illetve ezt követő további töltése a tározónak közvetlen előidézője volt a katasztrófának, a fal egy része kidőlésének.
A vörös iszappal kapcsolatos ténymegállapításokat egy szakértő összefoglalta, majd a megállapításait a következők szerint foglalta össze:
„A vörös iszap a lúgos ciklusú bauxit feldolgozás során halmozódik fel, az alumínium gyártás igen nagy mennyiségben keletkező hulladék anyaga.
A vörös iszap veszélyes, súlyosan mérgező anyagkeverék, és ha a benne maradt – vagy inkább hagyott – lúg (valójában nátriumhidroxid, triviális nevén nátronlúg) mennyisége nagy, akkor még agresszív maró hatású is. Miből van? Lássuk csak: vasoxid, alumíniumoxid, nátriumoxid, titánoxid, szilíciumoxid, maradó nátronlúg, és a magas rendszámú elemek, köztük számos radioaktív izotóp, továbbá a bányászati talajtani adottságoknak megfelelő további összetevők.”

Ki kell mondani: a szennyezés epicentrumából és annak 15-30 km-es körzetéből el kell költözni, a területet el kell zárni, és mentesíteni kell.”
A későbbiekben küldendő tulajdoni lap szerinti
Ténylegesen ………………………………………alatti,…………….. m2 területű „lakóház, udvar” ingatlan-nyilvántartási jelölésű, felperesek kizárólagos tulajdonában álló ingatlan a fentiek szerint indokolt okból elköltözésre javasolt területen található.
A kifolyt vörös iszap közvetlen közelsége miatt lakóházunk eladhatatlanná, gyakorlatilag értéktelenné vált. Forgalmi értékét egy évvel ezelőtti értéken a katasztrófa előtt kialakult ingatlanforgalmi viszonyokat ismerve ……… millió forintra becsüljük, míg jelenlegi értékét csupán a lakóházban található, és elbontás esetén másutt felhasználható építési anyagok műszaki értéke adja. Egyébként pedig az egyenlőre felmérhetetlen egészségügyi károsodások miatt mi magunk is félünk az ingatlanunkat használni.
Ingatlanunk ismertetése:………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………………………………….
Jogi alapját követelésünknek a Polgári Törvénykönyv – 1959. évi IV. tv. – alábbi rendelkezése adják:
100. §: „ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”
345. § 1. bek: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézet elő, , amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.”
Fenntartjuk e perben jogunkat arra, hogy a szakértői vélemény ismeretében a tényleges kárunknak megfelelő összegre kereseti követelésünket felemeljük, addig ellenben költségkímélés okából követelésünk összegét 5 millió 100.000.-Ft-ban jelöljük meg.
—————————-
Jelen tényállással megbízzuk a per vitelével fenti ügyvédet azzal, hogy ügyvéd semmilyen címen tőlünk semmiféle díjat, vagy költséget nem igényel, illetve akkor mondunk fel neki minden költség nélkül, amikor csak akarunk.
Ügyvéd részére költségmentességi nyilatkozatot küldünk meg tulajdonosonként, valamint a tulajdoni lapot, a tulajdoni lapon lévő tulajdonosok személyes adatait pedig ennek a tényállásnak visszaküldésével ezen az iraton szintén megküldjük.
Tudomásul vesszük azt, hogy amennyiben költségmentességet nem kapunk, úgy illeték-feljegyzési jog megadása esetén is szakértői költség a perben bíróság felhívására felmerül részünkről.
Tényállás másodpéldánya ügyfél által átvéve, meghatalmazás aláírva.
Devecser 2011. január 15. napján.

—————————————


DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd (86OO Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176  és O6-2O/49-39-85l)      ==========================================================================


M E G H A T A L M A Z Á S
mely szerint meghatalmazom
Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. alatti ügyvédet a
vörös iszapkatasztrófa miatti kárigényünk érvényesítése iránti

peres eljárás vitelére
………………………………………………………………………….
arra, hogy képviseljen, védjen, védőként eljárjon.
Siófokon 2011. ……………….hó  …….napján
………………………………….                                             ……………………………..
meghatalmazó ügyfél meghatalmazott ügyvéd
Közreadta:
Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
A Számonkérő nagytábor
Lefizette és kimenekítette Bolíviából a kormány a koronatanút Tóásó Előd ügyében (videóval)
Tisztelet az igazmondónak!
Close