Csak kilakoltatási moratórium van, végrehajtási nincs – a kormányzat kommunikációs bűvészkedése?

Szándékos átverés, vagy csak emberi felelőtlenség?

A Radical Puzzle cikke

Az elmúlt napokban egy egészen döbbenetes adatsort hozott nyilvánosságra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelyből az derül ki, hogy a közeljövőben akár egymillió ember is utcára kerülhet a banki hitelek bedőlése miatt.

Gondolom, most sokan rámondják, hogy ez hülyeség, hisz a kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett, és így senki nem kerülhet az utcára. Azonban ez nem igaz. Egészen egyszerűen azért, mert a kilakoltatási moratórium nem egyenlő sem az adósság felfüggesztésével, sem annak eltörlésével. A médiában kommunikált kormányzati duma kétségtelenül nagyon jól hangzik, de az nem más, mint egy félinformáció, amit a bajban lévő tömegek egyáltalán nem gondolnak végig, és azt hiszik, hogy megmenekültek a legrosszabbtól. Pedig nem. Az majd csak ezután kezdődik.

A PSZÁF számai és a szakértők tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a nem fizető adósok egy része nyugodtan hátradőlt a narancsosok által bevezetett kilakoltatási moratórium hallatára, s nem fizeti a törlesztőrészleteket. Azonban azzal már nem foglalkoznak, hogy a végrehajtások változatlanul tovább zajlanak, legfeljebb csak az adósok nem tudnak róla. Nem tudják, hogy tartozásuk továbbra is van, sőt egyre nagyobbra duzzad. A mértékét pedig nemcsak az elmaradt törlesztés és késedelmi kamatok növelik, hanem az is, hogy nincs végrehajtási moratórium, azaz a végrehajtás költségei is folyamatosan rárakódnak a tartozásra.

Sajnos csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy a kilakoltatási moratórium mellett a kormány már végrehajtási moratórium nem hirdetett. Tehát minden a megszokott eljárás szerint zajlik most is. Nincsenek felfüggesztve és befagyasztva az adósságok, így azokat a további növekedés mellett is vissza kell fizetni a bankoknak.

A törlesztőrészleteket nem fizető, de mégis nyugodt adósoknak nem árt tudni, hogy ugyan nem lakoltatják ki őket, de ha már a végrehajtás stádiumában jutottak, akkor a végrehajtó minden hónapban megkísérli elárverezni a lakást, s annak költségét folyamatosan ráterheli az adósra. Jelen esetben mindössze annyi történik, annyit jegyeznek be, hogy a végrehajtást a kilakoltatási moratórium megakadályozta. Az eljárás azonban minden hónapban újra és újra lezajlik, és annak költségei tovább növelik az adósság mértékét.

A bankok tehát ugyanúgy lefolytatják a végrehajtási procedúrát, mint eddig, és akár el is adhatják a tartozásokat más követelés-behajtóknak, így mire lejár a moratórium, már meglesz az ingatlan új tulajdonosa, aki azonnal megkezdheti a kilakoltatást.

Rengeteg család életét évtizedekre is tönkreteheti a devizahitelek válsága, mert még akkor sem biztos, hogy véget ér a rémálom, ha elárverezik a lakást. Sok ingatlan ugyanis már nem ér annyit, mint amennyi hitelt felvettek rá, ezért sokaknak még albérletből is törlesztőket kell majd fizetni egy más tulajdonában lévő lakásra.

Nem oldotta meg a problémát a bankok ajánlata sem, miszerint egy bizonyos időszakra kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell fizetni a hiteleseknek. Ez ugyanis azzal jár, hogy tovább emelkedik az a törlesztőrészlet, amit az adós már korábban sem tudott kifizetni. „Kaptak még hat hónapot arra, hogy biztosan bedőljön a hitelük” – mondta ki a döbbenetes valóságot Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének (BHKE) főtitkára.

A BHKE szerint jelenleg Magyarországon 105 ezer olyan ingatlan létezik, aminek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a részletek fizetésével. Ha ehhez hozzávesszük még azt a több mint százezer szerződést, ami a moratórium ideje alatt már korábban bedőlt, és még hozzáadjuk azt a közel százezer ügyfelet, akik jelenleg harminc napon túli késők, akkor mindez azt jelenti, hogy a mai állás szerint mintegy 300 ezer ingatlan szinte menthetetlen.

Azaz, ha háztartásonként három emberrel számolunk, akkor több mint egymillióan kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejárta után…

Ha összeesküvés-elméleteket akarnánk gyártani, akkor rámondhatnánk, hogy a narancsosok és a bankok szándékosan tévesztik meg a népeket, ami mondjuk még elő is fordulhat, azonban annak a felmérésnek az eredményét, amit BHKE készített pár napja, már csak az idiotizmussal lehet magyarázni. Az egyesület ugyanis véletlenszerűen megkérdezett 500 főt, hogy szándékoznak-e valamilyen hitelt felvenni a karácsonyi ünnepek kapcsán.

A válaszadók közül 297 fő adott igenlő választ…

gabeebee, Radical Puzzle

Nemzeti InternetFigyelő