Beérett a globális vadliberalizmus
Engedni? Ezeknek?
Mára beérett a globális vadliberalizmus minden gátlás és korlát nélküli pusztító hatása.
Kaptak az arra vágyók a Kormánytól az első adandó alkalommal egy lehetőséget, hogy hosszantartó szenvedésüket enyhítendő, újra kiülhessenek a kedvenc romkocsmájuk teraszaira. Feltételezve azt a normális emberektől joggal elvárható magatartást (maszk, távolság tartás), amely megelőzi, de legalábbis csökkenti a tömeges egymást fertőzés veszélyét így a járvány közepén.
A kiszabadított nép egy része élt is a normalitás alapvető elvárásaival, kulturált, emberi módon elfogyasztott ezt-azt kedvenc teraszán, de sajnos ez volt a döntő kisebbség.
Elnézve az első szabad szombatról készült képeket, orbitális tömegek – zömmel fiatalok – minden elvárható emberi magatartást felrúgva, minden érvényben lévő szabályt áthágva, sőt kérkedve ezzel, egymás hegyén-hátán, egymás ölében, maszk nélkül árasztották el a teraszokon kívüli zöld és nem zöld területeket, városszerte tömegnyomort okozva, ideális vadászterületet adva ezzel a már gyengülőfélben lévő vírusnak, hagy erősödjön és nyerje vissza erejét!
Mindeközben az újra levegőhöz juttatott vendéglátósok egy része máris panaszkodik, sápítozik- jaj, nincs elég munkaerő stb., stb. – két hete még a „nem tudjuk mi lesz így a munkaerővel, hogyan tudjuk megtartani, több segítség kell”, stb. mantra ment…Most akkor van, vagy nincs? Sok, vagy kevés?
Ha mindez nem elég, akkor a 4 millió beoltottat követő további enyhítések (ezek után jól meggondolnám…) elő-siratóasszonyaiként már megy a lázítás a szállásadók egy részéről, miszerint ők bizony a rendelkezés ellenélre sem fognak védettségi igazolványt kérni a vendégeiktől…Rácuppanva a jelenségre a TASSZ már ki is nyilatkoztatta, hogy jogellenes, diszkriminatív, meg minden egyéb bizonyos tevékenységek feltételhez kötése…Vajon Bécsnek is üzentek, vagy ahhoz gyávák (Ausztriában ugyanis a májusi enyhítések szinte minden lépése oltottsághoz, vagy fertőzésen átesettséghez, ennek hiányában negatív PCR teszthez kötött)?
Mennyire hasonlóak ezek a jelenségek az élet egyéb területein történő jelenségekhez, például a ki tudja mióta liberális fennhatóság alatt működő kultúra területére, ahol az utóbbi időkben a jobboldali, polgári hangok is próbálnak helyet kérni maguknak, mire felmorajlik a kórus diktatúrát hörögve….Vagy amikor többrendbeli milliárdos támogatással fejezzük ki polgári kormányzások idején a balliberális és vadliberális művészek(?) felé hajlandóságunkat az együtt alkotásra és cserébe azonnal – persze a támogatás felvétele után – nekünk támadnak és diktatúráznak.
Minden ugyanúgy működik, azonos a kotta, csak a hangszerek különböznek, így a következtetés is azonos:
Engedni? Ezeknek?
Szőnyi József, Hungary First