Hirdetés

Az új törvény garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Közzétéve: KDNP.HU – Több fényt!
Országgyűlési tudósítás
2011. június 23.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg munkáját a Tisztlet Ház. A Fidesz támogatta a javaslatot, az MSZP annak visszavonását kérte.

Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke hangsúlyozta:  a javaslat egyenjogú egyházakat ismer el. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány támogatja az előterjesztést, mert az garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, ugyanakkor kiküszöböli az elmúlt 20 év gyakorlatában keletkezett visszásságokat.

Lukács Tamás felszólalásában kifejtette:  legalább ezer fő szükséges egy új egyház alapításához, az egyházak hitéleti célú bevételeit, közöttük az 1 százalékos adófelajánlások felhasználását pedig állami szerv nem ellenőrizheti.

Hangsúlyozta: meg kell védeni a polgárokat az álegyházak támadásaitól, amelyek egy része csak gazdasági előnyök megszerzése érdekében jött létre…

A kereszténydemokrata képviselők önálló indítványaként beterjesztett előterjesztésről elmondta azt is: a javaslat egyenjogú egyházakat ismer el, és mellékletben sorolja fel azokat az egyházakat, amelyek bejegyzését az illetékes miniszter kezdeményezésére a bíróság automatikusan elvégzi.

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány támogatja az előterjesztést, mert az garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, ugyanakkor kiküszöböli az elmúlt 20 év gyakorlatában keletkezett anomáliákat. Garantálja a teljes belső autonómiát az egyházak számára és új korszakot nyit az állam és az egyház kapcsolatában.

A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy az előterjesztés melléklete három kategóriába sorolja azokat az egyházakat, amelyeket az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszter kezdeményezésére a feltételek vizsgálata nélkül köteles bejegyezni a bíróság.

Az első kategóriába tartoznak azok, amelyek történelmisége vitathatatlan, a másodikba azok, amelyek az elsődleges hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is végeznek, és a kormány kilátásba helyezte, hogy megállapodást köt velük, a harmadikba pedig azok, amelyek országosan működnek, kötődnek valamelyik világvalláshoz és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ez utóbbiak között iszlám, buddhista, keleti keresztény és neoprotestáns közösségek egyaránt vannak.

Demeter Zoltán a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a jövő évtől hatályos alaptörvény alapján az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A javaslat célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, az állammal fennálló kapcsolatok szabályozása, és az egyházak önállóságának biztosítása. Ugyanakkor az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy az egyház és vallás sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia. Az elmúlt években sorra alakultak gazdasági társaságok, amelyek megpróbáltak vallási köntöst ölteni tényleges hitéleti tevékenységet folytatása nélkül, rombolva a valódi egyházak társadalmi presztízsét. A bizniszegyházak jelenségének véget vet a javaslat, megfogalmazza mit jelent a vallási tevékenység, precíz az egyházak nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban – mondta. Kitért arra is, a „védjegyvédelem” az egyházi szolgáltatásoknál is elvárható követelmény, ez nem csak az egyházakat védi majd, a szolgáltatást igénybe vevőknek is egyértelműen beazonosítható lesz, ha az valamely egyházhoz kapcsolódik. A képviselő a javaslat támogatását kérte.

Harrach Péter a KDNP vezérszónokaként kiemelte: az egészséges társadalom közösségekre épül, elsősorban családokra, civil szervezetekre, és nem utolsó sorban egyházi közösségekre.

A törvény természetesen nem csak a keresztény egyházakról szól, s megalkotásakor a társadalmi támogatottság alakulását is figyelembe kellett venni. Az egyházak társadalmi súlya különböző, és ez meghatározza az állammal való kapcsolatukat is – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: az egyes kategóriákba való csoportosítások egy-egy kaput jelentenek a regisztrációban való megjelenésre, nem pedig a már regisztrált egyházak közötti különbségtételt. A belépés lehetőségéről, és nem a későbbi megkülönböztetésről van szó, mindannyian azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek – mondta. Harrach Péter a felelős szabadság törvényének nevezte a javaslatot, az a „magyar valóságból indul ki”, az egyházak általánosan elfogadják, és viszonylag kevés kritika fogalmazódott meg vele kapcsolatban.

Hozzátette: vallja, a felekezeti sovinizmus keresztényellenes magatartás, és annak, aki komolyan veszi saját hitét, ezt érvényesítenie kell.  A vallásszabadság mindenki által elfogadott alapjog. Kiemelte a javaslatból azt a passzust, miszerint a szülő joga, hogy maga döntsön gyermeke vallási neveléséről. Állam és egyház kapcsolatáról világosan fogalmaz a javaslat, „külön működik, de a közösségi célok érdekében együttműködik” – jelentette ki.

Kitért arra is, ki kell mondania a törvénynek, hogy az egyházak felügyeletére semmilyen szervet nem lehet létrehozni, és az egyházi fenntartású intézményekben világnézeti elkötelezettség követelhető meg.

Varga László, a KDNP országgyűlési képviselője a javaslat egyik előterjesztőjeként felszólalva hangsúlyozta, a törvényjavaslatban nem teológiai, hanem jogi meghatározásként használják általános jelleggel az eredetileg keresztény közösségekre alkalmazott egyház kifejezést. Mint mondta, felmerült a vallásfelekezet fogalom alkalmazása is, de ezt a közérthetőség kedvéért elvetették. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szövegben használt rítus kifejezést a szertartási rend meghatározásra cserélik.

Szászfalvi László államtitkár – az egyházalapítás regisztrációjával kapcsolatos jobbikos javaslatra – azt mondta: a javaslat kétféle eljárást fogalmaz meg. A jogszabály elfogadásával az Országgyűlés dönt a bíróság által kötelezően bejegyzendő egyházak köréről, később azonban ez a döntés a Fővárosi Bíróság kezébe kerül.

Michl József, a KDNP országgyűlési képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház szétválasztását éppen az erősíti, ha a közösségi célok érdekében képes a két oldal együttműködni.

A politikus hiánypótlónak nevezte az előterjesztést, amely számos fogalmat pontosít, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az egyházi iskolák és más intézmények alapítása könnyebbé válik a jövőben.

kdnp.hu

Forrás: MTI

Forráscím: http://kdnp.hu/kdnp/tudositas/az-uj-toerveny-garantalja-a-lelkiismereti-es-vallasszabadsag-ervenyesuleset

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás