KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Az Izraeli Lobbi visszatér a Kongresszusba

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Alison Weir

Az ember azt hinné, hogy ha az amerikai kongresszus tagjainak húsz százaléka egyhetes dáridóra utazik egy idegen országba, s az utaztatás költségeit a vendéglátó ország érdekeit képviselő lobbycsoportja fizeti, annak hírértéke van. Különösen akkor, ha mindkét kongresszusi párt küldöttségének élén az illető pártok hivatalos vezetői vannak. Aki azt hiszi, hogy a fősodrású média a fentiekről kötelessége lenne tudósítani az embereket, az téved.

Az Amerikai Egyesült Államok egész területéről megválasztott nyolcvanegy kongresszusi képviselője ebben a hónapban Izraelbe utazik. A küldöttséget a Demokrata Párt fegyelmi megbízottja, Steny Hoyer, és a Ház többségi tagjainak elnöke, Eric Cantor vezeti.

A küldöttség tagjainak többsége újonnan megválasztott képviselő, beleértve 2010-ben megválasztott Republikánus Párt tagjainak felét…

Az egyhetes utazást az American Israel Education Foundation (AIEF), (Amerikai Izraeli Oktatási Alap, fizeti, amely az Izraeli Lobby (AIPAC) támogató szervezeteként jött létre 1990-ben. A két szervezet irodahelyiségei ugyanabban az épületben vannak. Az Amerikai Izraeli Oktatási Alap (AIEF) egyike azoknak a számos szervezeteknek, amely Izrael állam politikáját hivatottak népszerűsíteni. Az Alap évi költségvetése huszonnégy millió dollár, amelyet kiegészít az ennél az összegnél még nagyobb összegű külön alapítvány. Ez egy egész különös helyzet. Egyetlen más állam lobbyja sem rendelkezik ennyi pénzzel, és egyetlen, az Amerikai külföldi érdekképviselet sem képes az Amerikai Egyesült Államok megválasztott képviselőit az illető szervezet által képviselt országba utaztatni.

Az előző évek résztvevői közül nem mindenki beszél elragadtatással ezekről az izraeli utaztatásról.  Egy néhány évvel ezelőtti hasonló izraeli utazással kapcsolatban, az egyik amerikai képviselő felesége, kijelentette, hogy férje még soha életében nem volt ilyen nyomásnak kitéve. A kongresszusi képviselő felesége szerint, férje, aki különben igen kemény kötésű ember, a nap végeztével kínjában magzati pozícióba görnyedve feküdt az ágyában.

A fenti dáridó egyik résztvevőjének irodájának egyik hivatalnoka szerint, a képviselőknek nincs választásuk. Ha, az illető képviselő nem menne erre az útra, az Izraeli Lobby (AIPAC) célba venné, s a következő választásokon hatalmas pénzösszegeket, juttatnának ellenfele megválasztási kampányára, beleértve az országon kívüli pénzeket is, s ennek eredményeként a következő ciklusban az utazást megtagadó képviselőt meg sem választanák. A fentieket nyilatkozó hivatalnok azt is elmondta, hogy az Izraeli Lobby túl hatalmas ahhoz, hogy azt mellőzzék. Az amerikai választópolgároknak pedig fogalmuk sincs minderről.

Nem csoda, tehát, hogy a választópolgároknak nincs tudomásuk arról, hogy megválasztott képviselőik egy idegen ország érdekeit szolgáló szervezett lobby nyomásának, és propagandájának vannak kitéve. A választópolgárok mindezt nem tudják, mert a saját országuk tömegkommunikációs eszközei erről majdnem soha nem tájékoztatják őket.

Az Associated Press, (AP) Amerika első számú hírszolgáltatója, úgy döntött, hogy nem számol be arról, hogy egy lobby csoport az ország nyolcvanegy megválasztott szövetségi képviselőjét azok szavazatainak befolyásolása céljából egy idegen államba utaztatja. Annak ellenére, hogy ezeket az utaztatásokat az Egyesült Angol Királyságban, Iránban, Indiában, Izraelben, Libanonban. És másutt a helybeli média hírül adja, az AP úgy döntött, hogy azt elhallgatja. A fentiekre vonatkozólag kapcsolatba léptünk az AP irodájával, ahol azt a választ kaptuk, hogy „vizsgáljuk az esetet.”

Az AP magatartásához hasonlóan, a New York Times, US Today, Fox Hírügynökség, CNN, ABC Hírügynökség, és a többiek szintén elmulasztották tájékoztatni a nyilvánosságot a fent utaztatásról. (A Washington Post, azután, hogy a hír spontánul terjedt az Interneten, megkésve megjelentetett egy írást az eseményekről a lap 13-ik oldalán. A CBS Internetes kiadása hírt adott az eseményről, de sem a nyomtatott kiadványaiban, vagy a televízióban, rádióban nem adott hírt a dáridóról.

A fenti eseményrő az AP csak elszórtan, és helyi jellegű eseményekként számol be.  Az AP chicagói irodája például közli, hogy Jesse Jackson kongresszusi képviselő részt vesz az eseményekben, de nem közli, hogy Jackson csupán egyike annak a nyolcvanegy kongresszusi képviselőnek, akik elfogadták ezt az „ingyenes” utaztatást, és arról sem értesíti az olvasókat, hogy az utazás teljes költségeit a pro-izraeli lobby fizeti.

Néhány más amerikai tudósító központ a legkülönbözőbb módon tudósít az eseményekről: A Politico, (Washington DC) kétszer is közölte a hírt, az Atlantic Wire arról írt, hogy többen „nyafognak” a dáridózás egyoldalúsága miatt, és hangsúlyozza, hogy néhányan az amerikai képviselők közül a palesztinok vezetőivel is találkoznak majd, de a cikk nem említi, hogy a palesztin vezetőkkel való találkozás a hét napos útból mindössze néhány órát vesz igénybe.

A los angelesi Jewish Journal, rendkívüli szókimondóan jelenti, hogy az amerikai képviselőket a diplomáciai, és propaganda eszköztárának győzködési módszerei várják Izraelben. (“the congressional reps will be getting the dog and pony show”) A Commentary c. lap azzal hivalkodik, hogy az Izraelbe látogató amerikai képviselők „elképesztően magas” száma lehetővé Netanyahu, Izrael miniszterelnöke számára, hogy „nemet” mondjon az Amerikai Egyesült Államok elnökének.

A Commentary azt állítja, hogy az a tény, hogy az amerikai kongresszusi képviselők hajlandóak az ország leghatalmasabb lobby csoportjának a költségére Izraelbe látogatni „híven tükrözi az amerikaiak általános véleményét a Közép-Keletről.”

Ez, azonban nem igaz. A közvélemény kutatások eredményei azt mutatják, hogy az amerikaiak hatalmas többsége –tipikusan kétharmada, és háromnegyed része azt akarja, hogy az Amerikai Egyesült Államok ne legyen részrehajló az izraeli, palesztin kérdésben.

A semlegesség iránti általános vélemény ilyen magas arányszáma igen jelentős, tekintettel arra, hogy az amerikai tömegtájékoztatási eszközök zöme beszámolóiban döntően Izrael-centrikus.

Nagy a valószínűsége annak, hogy az Izrael – palesztin viszály kérdésében semlegességet elváró választópolgárok roppant elégedetlenek lennének, ha tudomást szereznének arról, hogy egy idegen érdekcsoportnak ilyen roppant hatalma van az általuk megválasztott képviselők felett.  Az izraeli lobby arra készteti az amerikai képviselőket, hogy azok a földkerekség egyik legkisebb, és leggazdagabb  államát a legnagyobb kereskedelmi kedvezményben részesülő országgá minősítsék, és annak napi 8 millió dollár segélyt juttassanak. Mindezt, akkor amikor maga az Amerikai Egyesült Államok is a pénzügyi válság kellős közepében van. Talán az AP, és a többi média központ éppen emiatt nem írja meg az esetet.

Eredeti, angol nyelvű szöveg: Alison Weir: Mainstream Press Misses the King of the Hill The Israel Lobby’s Return to Congress

Alison Weir az amerikai „Council of National Interest” (A Nemezeti Érdekek Tanácsa”) elnöke, valamint az „If Americans Knew”, (Ha, az Amerikaiak Tudnák” szervezet igazgatója. Alison Weir elérhető: contact@cnionline.org.

Magyar szöveg: NIF

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük