Hirdetés

Az igazság az inflációról!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Előző cikkünk megmozgatta az olvasóink fantáziáját. Elsőre sokan nem is hitték el, amiket írtunk – a monetáris és fiskális szavak jelentése volt ugyebár a téma-, de miután utánanéztek hívtak minket és írtak nekünk kifejezve megdöbbenésüket.

Az inflációt viszont sokan nem értették. Ezért nagyon fontos, hogy ezt is nagyon hamar tisztába tegyük. Az infláció témája ugyanis az egyik legnagyobb hazugság a mai pénzügyi világban.

 

Seprik az utcán az értéktelen pénzt a háború után! Biztos sokan láttunk vagy rendelkezünk is ilyen milpengőkkel.

A legveszélyesebb az a dologban, hogy sokan azért nem tudják, hogy mi is az infláció, mert meg vannak tévesztve. Ráadásul nagyon nehéz őket meggyőzni, mert számukra nagyon hiteles emberek a szüleik és a tanáraik tévesztik meg őket, teszem hozzá nem direkt, mert ők maguk is szentül hiszik, hogy az igazat mondják.
Nos tehát, kezdjünk neki! A szokásos figyelmeztetés. Csak akkor olvassa tovább, ha jó idegállapotban van!
Az infláció könyv szerinti definíciója: Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Ellentéte az árszínvonal csökkenése a defláció. Az infláció tehát a pénzromlás! Ráadásul mi magyarok ebben világelsők vagyunk déd- és nagyszüleink mesélnek nekünk a II. Világháború utáni inflációról, mely a történelem eddig ismert legnagyobb pénzromlása volt. Tízmilliárd millpengőkért sem lehetett semmit sem venni. Ezért beleégett a magyar ember homlokába az a téves adat, hogy nem szabad pénz nyomtatni, mert, akkor infláció lesz. Ez kérem óriási tragédia, ez egyszerűen nem igaz!

 

A pénz mennyiségének meghatározása nagyon fontos dolog a gazdaságban. Gondoljunk csak bele, ha nincs elegendő pénz forgalomban, akkor miből vásárolnának az emberek bármit is? Miből fizetnének adót? Nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy – az egyszerűség kedvéért – az összes áru egy ország gazdaságában 100 db kerékpár. Semmilyen más áru nincs. Az összes forgalomban lévő pénz mennyisége meg 1000 forint. Könnyen kiszámolható, hogy egy kerékpár ára 10 forint lehet nagyjából. Mi történik? Ha a pénz mennyiségét csökkentjük – mondjuk kivisszük külföldre -, és csak 500 forint lesz az országban, akkor azt vesszük észre, hogy 1 kerékpár ára előbb-utóbb beáll 5 forintra (defláció). Ha viszont nyomtatunk még pénzt, vagyis növeljük a pénzkészletet – tegyük fel – kétezer forintra, akkor azt figyelhetjük meg, hogy egy kerékpár ára 20 forint lesz. Na, ugye mondhatja erre valaki, nőtt a pénzkészlet nőttek az árak.
Igen ám, de mi van akkor, ha marad az 1000 forint pénzeszköz az országban, de már nem 100 db kerékpár van, hanem közben előállítunk még 100 darabot és immár 200 darab kétkerekű lesz az országban? Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy mivel a pénzkészlet nem követi az árualap növekedését a kerékpárok ára 5 forintra esik, pedig igazából 10 forintot ér. Hoppá! Magyarul, akkor nincs se infláció, se defláció, ha az árualap és a pénz mennyisége egyensúlyban van! Ezt szokták úgy is mondani, hogy lehet pénz nyomtatni, csak kell annak fedezetének lennie.
Szóval mi a jelenlegi helyzet? A magyar gazdaság termel bőven árukat és szolgáltatásokat. Tehát a magyar munkaerő fedezi a pénzkibocsátást, vagyis a pénzkészlet növekedésének a lehetőségét. Ehelyett mit tapasztalunk? A pénzkészlet nemhogy nő, hanem csökken! Ráadásul az infláció mégis nő! Hogyan lehet mindez?

 

A csapda a következő. A múlt héten tárgyaltuk ugye, hogy a monetáris politikának (a jegybanknak) a feladata a pénzmennyiség szabályozása. Ha tehát bővíteni kellene a pénzkészletet, azt neki kellene megtennie. DE! Sajnos a jegybank már nem magyar tulajdon és így nem is várhatjuk el, hogy az ország érdekében cselekedjen. A pénzkészlet bővítése nem a magyar forint nyomtatásával valósul meg, hanem „csak” államkötvényt nyomtatunk, amit „befektetők” megvesznek. Így nem az áruk megvásárlása állítunk elő pénzt, hanem a „befektetőknek” a kamatok visszafizetésére. Emlékszünk mi történik, ha a pénzkészlet egy részét kivisszük az országból? Elvileg csökkennie kellene az áraknak, mint amikor 100 kerékpárra 1000 forint helyett csak 500 forint maradt. De akkor nálunk, hogyan lehetséges, hogy annak ellenére, hogy az uzsorás magukat „befektetőknek” mondott elemek kiviszik a pénzt és mégis emelkednek az árak. A csapda része, hogy ezeknek a befektetőknek a kezében van néhány olyan dolog, amire nekünk nagyon nagy szükségünk van, és nem rendelkezünk vele. Ilyen például az olaj. Ezeknek a külföldről beszerzett termékeknek (importcikk) az árát ők, mármint a befektetők állapítják meg. Figyelem, nem a piacszabályozza, hanem ők állapítják meg. Persze valamilyen porhintéssel mindig meghülyítenek minket, és megindokolják az emelést, például, Katrina hurrikán, líbiai helyzet, az amerikai olajkészletek állása, a napfolttevékenység, a fókák nemi élete, a latin amerikai szöcskeugró bajnokság bojkottja stb.

Így ezek a pénzügyi elnyomók elérik azt, hogy egy nemzetállam (nem csak a magyar), mely bár rengeteget dolgozik és termel, a csökkenő pénzkészlet ellenére azt veszi észre, hogy az árak a kereslet csökkenése ellenére emelkednek, vagyis romlik a pénz, nő azt infláció! A helyi kormány, hogy fenn tudja tartani a közszolgáltatásokat és fizetni tudja a „befektetőknek” a kamatokat ezért az adóprés eszközéhez nyúl (értsd megszorítás) és az saját állampolgáraitól és vállalkozóitól behajtja a pénzt, ezzel tovább csökkenti a pénzkészletet. A jegybank meg tudják, hogy küzd az infláció ellen? Úgy hogy emeli a kamatokat, vagyis az irányadó kamatlábat? Miért? Azért, mert ott olyan közgazdászok ülnek, akik a pénzügyi elnyomók által írt könyvekből tanulták a közgazdaságtant. Azzal az indokkal emelik a kamatokat, hogy az infláció így csökkeni fog, mert a fogyasztás mérséklődik, mert az emberek nem vásárolni fognak, hanem bankba teszik a pénz a magasabb hozam reményében. Ekkora néphülyítést. Az infláció nem azért nőtt, mert a magyar nyugdíjas és minimálbéres 5 millió ember megrohamozza a TESCO-t és a LIDL-t, immár nem 10 deka párizsit, hanem 15 dekát vásárolva. Nem, nem. Az infláció azért nő, mert a fogyasztás mértékétől teljesen függetlenül, emelkedik a benzin, a gázolaj, az internet (kommunikáció), a víz, a gáz, az áram, stb. ára. És persze ne feledjük a családi (deviza) hiteltörlesztő részleteket se. Mire a magyarok többsége eljut odáig, hogy minden sárga csekkét kifizesse, a maradék pénz – ha marad – arra elég, hogy ne halljon éhen a gyerek.

 

Az Orbán kormány megpróbált egy kicsit más dolgot csinálni az elején, mint az előző kormányok. Mi történt? Behívták őket egy szobába és megmondták nekik: – Gyerekek, vagy fizetitek a kamatokat vagy leváltunk benneteket. – Értsd ezt úgy, hogy pénzelünk ellenzéki szervezeteket, a médián keresztül kivégzünk titeket, ha nem törlesztetek.
Orbánék úgy megijedtek, hogy elsődleges kommunikációjuk lett a hiány tartása mindenáron. Mikor Bajnai mondta, hogy kőbe van vésve a 3,8%-os hiány (gondolom Bajnai is járt abban a bizonyos szobában), akkor a Fidesz röhögött és tiltakozott, most mit hallok, hogy idén kőbe van vésve a 2,9%-os jövőre a 2,5%-os hiány.

Jelenleg semmi különbséget nem lehet tapasztalni a Bajnai és az Orbán kormányzás között. Talán Orbán keményebben szorít meg. Ennyi!
Jelenleg semmi különbséget nem lehet tapasztalni a Bajnai és az Orbán kormányzás között. Talán Orbán keményebben szorít meg. Ennyi!

Tudjuk miért? Hogy benyaljuk azoknak a „befektetőknek”, akiket „meg kell nyugtatni”, hogy ugyan vásároljanak már magyar államkötvényt, hogy legyen pénzünk. És mindezt ahelyett, hogy mi magunk nyomtatnánk pénz, ami ugye árualappal bőven fedezett és még uzsorakamatot sem kell rá fizetni.

Amíg ezen nem változtatunk, addig esélyünk sincs a kilábalásra. És annak ellenére fog nőni az árszínvonal, azaz infláció lesz, hogy a magyar lassan éhen hal.

szabadeuropa.com

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás